h i r d e t é s

Megalázott tanárok, dedós kozultációs kérdések

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam
a- a+

Megalázott tanárok, dedós kozultációs kérdések

2022. október 04. - 15:01

Erősen indult a parlament keddi ülésnapja

Az Országgyűlés plenáris ülése 2022.október 3-án - Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

A parlament őszi ülésszakának harmadik napján is téma volt az oktatás, illetve a pedagógusok sztrájkjogának és béremelésének ügye napirend előtt. Az ellenzéki képviselők szerint a kormány rombolja az oktatást, nem érzi a problémáit, nem hatástalanítja a „ketyegő bombát”, és „arcul csapta” az egész tanári társadalmat. A kormány szerint a baloldal akadályozza, hogy az ország hozzáférhessen az uniós forrásokhoz, „a baloldal azt gondolja, hogy minél rosszabb az országnak, annál jobb a baloldalnak”, a tanárok pedig kaptak és kapni is fognak béremelést.

Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője keddi napirend előtti felszólalásában azt mondta, hogy a kormánypárti képviselők „megszegték a parlamenti esküjüket”, és „teljes lelki nyugalommal rombolják le” a jövő tartóoszlopait, az oktatást.

Az LMP-s politikus kifejtette: kiművelt emberfők csak magas szintű oktatással lesznek, utóbbihoz azonban megbecsült és megfizetett pedagógusokra van szükség. Ezzel szemben a kormány „minden nap megalázza” a pedagógusokat, „napról napra rontja az oktatás színvonalát”.

Csárdi Antal hangsúlyozta, hogy a siker és a jövő alapja az oktatás. Az ellenzéki politikus szerint azért mondtak fel a budapesti Kölcsey gimnázium tanárainak, mert volt bátorságuk kiállni, felemelték hangjukat az oktatás, tehát a nemzet jövőjéért. Azt is megjegyezte, hogy a tanárok elbocsátásának a diákok, vagyis a következő generáció a vesztese.

Az LMP-s politikus arról is beszélt: a kormány „hazudott” arról, hogy nincs fedezet a pedagógusok béremelésére, hiszen jutott sportújság és mobilcég vásárlására. Csárdi szerint azért, mert mindegyik mögött egy NER-hez közeli személy áll, és az ő „gátlástalan kiszolgálásuk” miatt csúszik a pedagógusok béremelése.

Az LMP-s politikus azzal zárta parlamenti felszólalását, hogy követelik a Kölcsey gimnázium tanárainak, illetve minden jogfosztott pedagógus rehabilitálását, a béremelést, továbbá azt, hogy „ne rombolják a magyar közoktatást”. Csárdi Antal azt kérdezte, hogy miért nincs szó a pedagógusok béremeléséről az őszi ülésszakon.

Nem látják a segítő szándékot

Rétvári Bence miniszterhelyettes, államtitkár válaszként azt mondta: a béremeléssel minden ember egyetért, vannak kormányok, amelyeknek sikerült növelni a béreket, és vannak olyanok, amelyek csökkentették. A miniszterhelyettes kiemelte: a jobboldali kormány 2013-ban, és az azt követő években 50 százalékkal emelte a pedagógusok bérét. Ezzel szemben – Rétvári Bence szerint – a baloldal mindig azt mondta, hogy „beljebb kell venni a szíjon”, a válságot úgy akarták kezelni, hogy a pedagógusok rosszabbul éljenek, 15 ezer pedagógust tettek utcára.

Rétvári hangsúlyozta: idén is, jövőre is, valamint az azt követő évben is 10 százalékkal emelik a pedagógusok bérét, szeretnének 60 százalékkal is emelni, ehhez kellenek az uniós források is, a baloldal ezt azonban nem támogatja Brüsszelben. A miniszterhelyettes hozzátette: hazai és uniós forrásokból is szeretnének adni a pedagógusoknak, de a baloldal nem, amelynél a kormány nem látja a „segítés szándékát”.

A miniszterhelyettes szerint nemzeti konszenzus kellene az oktatás ügyében, vagyis a baloldal ne akadályozza, hogy az ország hozzájusson az uniós forrásokhoz.

„Nem lehet félvállról venni és cinizmussal elintézni”

Dúró Dóra, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője kijelentette: az oktatás nemzetstratégiai ágazat kellene hogy legyen, ezzel szemben a holdról is látszik, hogy nincsenek megfizetve a pedagógusok. A Mi Hazánk politikusa szerint a kormány nem érzékeli a problémát, azt is kifogásolta, hogy a kormány kizárólag a brüsszeli forrásoktól teszi függővé a tanárok béremelését, ezzel pedig politikai játszma eszközévé teszi azt.

Dúró Dóra kiemelte: nem 5 év múlva kell rendezni a pedagógusok bérét, hanem minél előbb.

Azokat a tanárokat, akiket most elveszítünk, nehéz lesz pótolni

– jelentette ki. Azt is mondta, hogy mélyreható változásokra lenne szükség. Dúró Dóra szerint az elbocsátott tanárok jogosan sztrájkoltak a rendszer problémái ellen. A Mi Hazánk politikusa azt is felrótta a kormánynak, hogy milliárdokat költenek nemzeti konzultációra, „dedós”, irányított kérdéseket feltéve az embereknek (a kérdőíven hét kérdés lesz, de még a véglegesítésük zajlik), miközben mindenhol létszámhiány és alulfizetettség van. Dúró Dóra hangsúlyozta: az oktatás ügyét nem lehet félvállról venni és cinizmussal elintézni.

Rétvári Bence miniszterhelyettes válaszában azt mondta: lesz költségvetési pénz a béremelésekre, de jó lenne, ha uniós forrásokat is mellé lehetne tenni. Azt is kijelentette: minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy megbecsüljék a pedagógusokat. A költségvetésben 86 milliárd többlet van az oktatásra, amelynek nagy részét béremelésre költik majd.

A nemzeti konzultációval kapcsolatban megjegyezte: nem dedós kérdésekről van szó, hanem minden ember ezeket a kérdéseket teszi most fel az energiaválsággal kapcsolatban.

Ketyegő bomba és morális emelvény

Ander Balázs, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint „ketyeg a bomba” az oktatás területén, de a kormánypárti politikusok semmit sem tettek azért, hogy hatástalanítsák. A jobbikos politikus kifejtette: a ma iskolája „elöregedett” és „félelemben tartott”, a magyar pedagógustársadalom „elszegényedett”. Azt is mondta: a sztrájkoló tanárok nemcsak magukért állnak ki, hanem a nemzet jövőjéért is, de „féldiktatórikus, közép-ázsiai módon” a „vasököl lesújtott velük szemben”.

Ander Balázs kijelentette: tanár nélkül nincs oktatás, oktatás nélkül pedig nincs jövő, új Klebelsberg-modellre lenne szükség.

Rétvári Bence miniszterhelyettes gratulált a jobbikos képviselő megszerzett mandátumához és ahhoz, hogy újra a parlamentben van. Majd azt fejtegette, hogy a sajtóban megjelent: a Jobbik mostani elnöke, Gyöngyösi Márton korábban arról beszélt, hogy ha Ander Balázsból elnök lesz, akkor kilép a Jobbikból, meg azt, hogy „a fejét is le kellene cserélni”.

Rétvári Bence azt is megemlítette, hogy rávették a Jobbik valamelyik képviselőjét, hogy mondjon le a mandátumáról, Ander pedig most annak a Gyöngyösi Mártonnak köszönheti a mandátumát, aki korábban „zsidó politikusok listázásáról” beszélt a parlamentben. A miniszterhelyettes szerint „ez tehát az a morális emelvény”, amelyről most Ander Balázs beszélt a parlamentben.

Rétvári szerint miközben Gyöngyösi korábban azt mondta, hogy el kell hagyni az ország szuverenitását felszámoló EU-t, most már arról beszél, hogy „a szankciókat fokozni kell”. A miniszterhelyettes azt is mondta, hogy a Jobbik „a ménes egyik oldaláról a másikra esett”.

„A Fidesz arcul csapta az egész tanári társadalmat”

Kunhalmi Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a pedagógusok régóta követelnek radikális béremelést, a tiltakozó akcióik jogosak, a kormány ellehetetlenítette a pedagógusok sztrájkjogát. A szocialista politikus ugyanakkor kiemelte: a jó színvonalú oktatás alapvetően nemzeti ügy, összérdek, továbbá a nemzeti kormányok feladata és kötelezettsége, hogy béremelést adjon a tanároknak.

Kunhalmi Ágnes a kormány fejére olvasta, hogy miközben Brüsszeltől az ország szuverenitását féltik, most mégis Brüsszelben „kuncsorognak” az uniós források miatt, ez pedig „arcátlan képmutatás”. A szocialista politikus hozzátette: az ellenzék is érdekelt abban, hogy az ország megkapja a forrásokat, de éppen a miniszterelnök beszélt arról, hogy elutasít minden együttműködést az ellenzékkel.

Az MSZP-s képviselő szerint amúgy meg van pénz az országban, csak nem oda megy, ahova kellene. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy tanárokat rúgtak ki, mert éltek a polgári engedetlenség eszközével. Szerinte ezzel a kormány csak azt igazolta, hogy Magyarországon „nem teljes értékű demokrácia” van, és a tanárok fenyegetésével, megfélemlítésével, kirúgásával „a nyílt diktatúra irányába lépkednek”. Azt is mondta, hogy a kormány becsapta a pedagógusokat, akiknek életpályamodellt ígértek, „a Fidesz arcul csapta az egész tanári társadalmat”.

Kunhalmi Ágnes a polgári engedetlenséggel kapcsolatban kifejtette, hogy Orbán Viktor is élt vele 2006-ban, mert „akkor még demokrácia volt”. A szocialista politikus felszólalása végén kijelentette: harcoljanak a tanárok, mert van miért.

Rétvári Bence miniszterhelyettes szerint azt kimondani, hogy 2006-ban demokrácia volt, amikor kardlapozás történt, könnygázzal fújtak és gumilövedékeket lőttek ki, erős kijelentés.

A miniszterhelyettes kifejtette: a baloldal azt gondolja, hogy minél rosszabb az országnak, annál jobb a baloldalnak. Arra is kitért, hogy Kunhalmi korábban arról beszélt: le kellene tudni hívni az uniós forrásokat, most meg azt mondja, hogy ne ebből akarjon a kormány béremelést. Rétvári megismételte: idén és jövőre is emelni fogják a pedagógusok bérét.

Az oktatás hétfőn is téma volt a parlamentben, Kövér László házelnök a Párbeszéd-frakció tagjainak öltözködését kritizálta, az ellenzéki képviselők kockás inget viseltek, így fejezve ki szolidaritásukat a tanárokkal. (Index)


Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s

Clicky