A júniussal zárult három hónapban 44 ezerrel nőtt a szigetországban dolgozó magyar, cseh, észt, lengyel, lett, litván, szlovák és szlovén munkavállalók száma az előző év azonos időszakához képest. A munkaerőpiac helyzetéről szóló szerdai adatismertetésből kiderült, hogy az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott közép-kelet-európai tagországokból csaknem négyszer annyian vállalnak munkát a szigetországban, mint tíz évvel ezelőtt. Romániából és Bulgáriából 255 ezren dolgoznak az Egyesült Királyságban, 87 ezerrel többen, mint az előző év második negyedévében. E két ország állampolgárai 2014 januárja óta dolgozhatnak korlátozások nélkül az Európai Unióban. A statisztikai hivatal közlése szerint  2,23 millió európai uniós állampolgár dolgozik Nagy-Britanniában, 238 ezerrel több, mint 2015 azonos időszakában. Az Európai Unión kívüli külföldi munkavállalók száma változatlanul hozzávetőleg 1,21 millió Nagy-Britanniában.

Az Oxfordi Egyetem migrációkutató intézetének igazgatója szerint még nem lehet tudni, hogy az Egyesült Királyság EU-ból  várható kilépése után mennyire lesz vonzó a brit munkaerőpiac a külföldiek számára, mint ahogy azt sem, hogy indul-e “roham” más tagországokból, hogy kihasználják az időt, amíg még érvényben van a munkavállalók áramlásának szabadsága.

Frank Field képviselő, a parlament migrációval foglalkozó pártközi bizottságának társelnöke szerint viszont a most ismertetett számok azt bizonyítják, hogy a Brexit egyik fő vonatkozásának a határok ellenőrzésének kell lennie.

A brit statisztikai hivatal szerdai adatismertetése szerint a szigetországban továbbra is több mint egy évtizede nem mért mélyponton – 4,9 százalékon – van a munkanélküliség, a foglalkoztatottsági ráta pedig minden eddigi rekordot megdöntött. Ezek az adatok azonban túlnyomórészt az EU-tagságról szóló referendum előtti időszakra vonatkoznak – emlékeztetett a hivatal. (MTI / huppa.hu)