Megszentelték a Balatont Keszthelyen
A hagyományoknak megfelelően idén is megszentelték a Balatont: Keszthelyen az életre és a természetre kértek áldást az ortodox egyház képviselői. - írja a sokszinuvidek.hu.
A szokást 6 éve tartják a városban iskolát fenntartó ortodox egyház képviselői, és azóta már több balatoni településen is tartanak hasonló szertartást.
Vízkereszt ünnepéhez kapcsolódva, Jézus megkeresztelkedésére emlékezve január 18-án háromszor dobták a keresztet a vízbe, megszentelve ezáltal a Balatont és minden élővizet.
Az ortodox egyházban kiemelten fontos a víz tisztelete és megszentelése: a tószentelésen közösen imádkoztak azért, hogy békesség uralja a világot és az egész emberiséget.
Arszeniosz Kardamakisz ausztriai metropolita, magyarországi és közép-európai exarcha keresztet dob a vízbe az ortodox szertartás szerint tartott vízszentelésen Keszthelyen 2020. január 18-án. MTI/Varga György
Néprajzkutató: számos néphagyomány kötődik vízkereszthez
Vízkereszt vagy háromkirályok napja az egyik legrégibb egyházi ünnep, amelyhez számos néphagyomány és szokás is kapcsolódik - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.
Január hatodikával, vízkereszttel lezárul a karácsonyi ünnepkör és elkezdődik a farsangi időszak. Ez az ünnep rendkívül fontos a katolikus emberek számára, ilyenkor van a vízszentelés, a szenteltvízből pedig régen krétát is szenteltek - idézte fel Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató hozzátéve, hogy ebből a szokásból alakult ki a házszentelés.
Kocsis Fülöp, a hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegye érsek metropolitája megszenteli a Duna vizét vízkereszt alkalmából a Batthyány téri Duna-parton 2020. január 6-án. MTI/Balogh Zoltán
Mint mondta, ennek az volt a lényege, hogy oly módon szentelték meg a házat, hogy a pap krétával írta a szemöldökfára a házszentelés évét és a G. M. B. betűket (Gáspár, Menyhért, Boldizsár). Ettől azt is várták, hogy minden rossz megálljon az ajtóban és ne jusson be a házba - tette hozzá.
A néprajzkutató beszélt arról is, hogy az ünnepi népszokások közé tartozott a háromkirályjárás hagyománya is, amelyen a bibliai királyokat - a betlehemezés mintájára - gyerekek személyesítették meg. Legfőbb kellékük a csillag volt, amely mutatta az utat Betlehembe. Ugyanakkor ilyenkor mentek házról-házra a papok is, hogy megkapják természetbeni járandóságukat.
Kiemelte azt is, hogy a vízkereszt ünnepe több jelentést is hordoz: a napkeleti bölcsek eljövetelét, Jézus megkereszteltetését, illetve csodatételét a kánai menyegzőn.
Vízkeresztkor elkezdődik a farsang időszaka, amely a nagyböjt kezdetével fog lezárulni. Mint mondta, ebben az esztendőben február 25-én lesz húshagyó kedd és hamvazószerdán kezdődik el a nagyböjt, így viszonylag hosszú farsangi időszakra számíthatunk.
Kocsis Fülöp, a hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegye érsek metropolitája megszenteli a Duna vizét vízkereszt alkalmából a Batthyány téri Duna-parton 2020. január 6-án. A háttérben az Országház látható. MTI/Balogh Zoltán
MTI/sokszinuvidek.hu