h i r d e t é s

Megszentelték a Balatont Keszthelyen

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Megszentelték a Balatont Keszthelyen

2020. január 20. - 07:08

 

A hagyományoknak megfelelően idén is megszentelték a Balatont: Keszthelyen az életre és a természetre kértek áldást az ortodox egyház képviselői. - írja a sokszinuvidek.hu.

Király Dávid a vízben kereszttel a kezében az ortodox szertartás szerint tartott vízszentelésen Keszthelyen 2020. január 18-án. MTI/Varga György

A szokást 6 éve tartják a városban iskolát fenntartó ortodox egyház képviselői, és azóta már több balatoni településen is tartanak hasonló szertartást.

Vízkereszt ünnepéhez kapcsolódva, Jézus megkeresztelkedésére emlékezve január 18-án háromszor dobták a keresztet a vízbe, megszentelve ezáltal a Balatont és minden élővizet.

Az ortodox egyházban kiemelten fontos a víz tisztelete és megszentelése: a tószentelésen közösen imádkoztak azért, hogy békesség uralja a világot és az egész emberiséget.

 Arszeniosz Kardamakisz ausztriai metropolita, magyarországi és közép-európai exarcha keresztet dob a vízbe az ortodox szertartás szerint tartott vízszentelésen Keszthelyen 2020. január 18-án. MTI/Varga György

Néprajzkutató: számos néphagyomány kötődik vízkereszthez

Vízkereszt vagy háromkirályok napja az egyik legrégibb egyházi ünnep, amelyhez számos néphagyomány és szokás is kapcsolódik - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Január hatodikával, vízkereszttel lezárul a karácsonyi ünnepkör és elkezdődik a farsangi időszak. Ez az ünnep rendkívül fontos a katolikus emberek számára, ilyenkor van a vízszentelés, a szenteltvízből pedig régen krétát is szenteltek - idézte fel Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató hozzátéve, hogy ebből a szokásból alakult ki a házszentelés.     

Kocsis Fülöp, a hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegye érsek metropolitája megszenteli a Duna vizét vízkereszt alkalmából a Batthyány téri Duna-parton 2020. január 6-án. MTI/Balogh Zoltán

Mint mondta, ennek az volt a lényege, hogy oly módon szentelték meg a házat, hogy a pap krétával írta a szemöldökfára a házszentelés évét és a G. M. B. betűket (Gáspár, Menyhért, Boldizsár). Ettől azt is várták, hogy minden rossz megálljon az ajtóban és ne jusson be a házba - tette hozzá.

A néprajzkutató beszélt arról is, hogy az ünnepi népszokások közé tartozott a háromkirályjárás hagyománya is, amelyen a bibliai királyokat - a betlehemezés mintájára - gyerekek személyesítették meg. Legfőbb kellékük a csillag volt, amely mutatta az utat Betlehembe. Ugyanakkor ilyenkor mentek házról-házra a papok is, hogy megkapják természetbeni járandóságukat.

Kiemelte azt is, hogy a vízkereszt ünnepe több jelentést is hordoz: a napkeleti bölcsek eljövetelét, Jézus megkereszteltetését, illetve csodatételét a kánai menyegzőn.

Vízkeresztkor elkezdődik a farsang időszaka, amely a nagyböjt kezdetével fog lezárulni. Mint mondta, ebben az esztendőben február 25-én lesz húshagyó kedd és hamvazószerdán kezdődik el a nagyböjt, így viszonylag hosszú farsangi időszakra számíthatunk.

Kocsis Fülöp, a hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegye érsek metropolitája megszenteli a Duna vizét vízkereszt alkalmából a Batthyány téri Duna-parton 2020. január 6-án. A háttérben az Országház látható. MTI/Balogh Zoltán

MTI/sokszinuvidek.hu

 

 


 

h i r d e t é s