Ungár Péter LMP-s képviselő fordult írásbeli kérdéssel az emberi erőforrások miniszteréhez amiatt, hogy a szervezet külföldi támogatója nem ad további pénzt a fenntartáshoz, emiatt át kell strukturálni a működést. Ungár információi szerint az SOS gyermekfalvak jelenlegi formájában megszűnik, koordinációs feladatot lát majd el, a gyerekeket pedig külsős nevelőszülőknél helyeznék el.

Rétvári Bence írásbeli válaszában azt írta, hogy a nemzetközi SOS szervezet megszünteti a magyarországi alapítvány támogatását, emiatt szervezeti átstrukturálásra lesz szükség, a részletekről viszont az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa tud tájékoztatást adni. Hozzátette, hogy február 18-án az Emmi egyeztetett a szervezet magyar és külföldi képviselőjével is, ott pedig arra jutottak, hogy 2019-ben a minisztérium és az alapítvány közösen áttekinti az alapítvány működésének lehetőségeit.

Az SOS Gyermekfalvak Alapítvány február elején azt közölte, újabb szakmai átalakuláson megy át a szervezet. 

– A nevelőszülői családok a következő három évben Kőszegen és Kecskeméten is fokozatosan integrált lakókörnyezetbe kerülnek, nem SOS-es családok mellé. Az együttélésnek ez a formája, az integráció jobban támogatja a gyerekek társadalmi beilleszkedését és későbbi boldogulását. Csökkentjük az egy nevelőszülői családban elhelyezhető gyerekek számát is, hogy nagyobb odafigyelés jusson egy gyermekre, ezzel párhuzamosan növeljük a nevelőszülők számát

– írták.

Hozzátették, hogy a jövőben olyan nevelőszülőket keresnek, akik saját ingatlanukban gondoskodnának az SOS-be került gyerekekről.

A februári közlemény nem tagadta a szervezet anyagi problémáit. Közölték, hogy a jövőben fokozottabban számítanak adományozóikra, az SOS nemzetközi szervezete 2020-tól ugyanis olyan országok megsegítésére csoportosítja át a forrásokat, amelyek nálunk lényegesen rosszabb helyzetben vannak. 

Az Index cikkének megjelenése után az SOS az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy az SOS Gyermekfalvak nem szűnik meg, de valóban fontos szakmai átalakuláson megy keresztül. Ennek csak részben oka az, hogy a nemzetközi szervezet más országok támogatására csoportosítja át a forrásokat.

– 2012 óta készülünk rá, hogy önfenntartóvá váljunk. Míg 2012-ben az SOS összes bevételének 50 százaléka származott hazai bevételekből, ez ma már 64 százalék. A következő években arra törekszünk, hogy támogatóink segítségével önfenntartóvá váljunk. Ennek kapcsán tárgyalásban vagyunk a magyar állammal is, akik nyitottan állnak a kérdéshez, hiszen állami feladatot ellátó gyermekvédelmi szervezetként a szülők nélkül élő magyar gyerekek helyzetének megoldása közös cél

– írták. Hozzátették, hogy az átalakulás másik indoka a pénzügyi támogatástól független, mert a gyerekek érdekeit szolgáló szakmai átalakítás zajlik.

Az SOS Gyermekfalvak 1983-ban jelentek meg Magyarországon, az itthoni hálózat ma 400 gyermeknek ad otthont. A szervezet alapvetően az SOS Kinderdorf nevű osztrák alapítvány részeként működik itthon, ezért 2017 óta fel kell tüntetnie a külföldről támogatott státuszt. Az Index azt írja, hogy ez feszültséget okozott az osztrák anyaalapítvány és a magyar kormány között.

168ora.hu