A számok alapján a magyar kormányban volt a legerősebb az eltökéltség a bérfelzárkóztatásra. Ám ez sokra nem elég.

Magyarországon a rendszerváltás óta különös politikai jelentősége van a minimálbér-szabályozásnak, elsősorban a munkavállalói érdekérvényesítés és a szakszervezeti kultúra gyöngesége miatt. A béralku nem kizárólag a vállalkozói és a munkavállalói oldal ügye, hanem az egyes gazdasági ágazatokon túlmutató szabályozásban, egy országos "benchmark" meghatározásában az állam is részt vállal, egyfajta bírói szerepkörben.

Sokkal kisebb azonban a minimálbér jelentősége Nyugat-Európában, ahol nagyobb súlya van az ágazati béralkuknak: az egyes ágazatokban irányadónak számító bérminimumot a szektorban leginkább járatos vállalkozói és munkavállalói oldal találja meg együtt. Több fejlett európai országban - például Ausztriában, Svájcban és a skandináv országokban - egyáltalán nem létezik általános minimálbér, miközben Németországban is csak 2015-ben vezették be.

A régióban sokat számít

Kelet-Közép-Európában más a helyzet. Az Eurostat legutóbbi, 2010-es adatai szerint Magyarországon az összes munkavállaló körülbelül 4 százalékát teszik ki azok, akiknek a fizetése kevesebb, mint a minimálbér 105 százaléka. Szlovákia és Románia hellyel-közzel hasonló szinten áll, miközben Horvátországban és Lengyelországban már a 10 százalékot közelíti a minimálbér környékén keresők aránya. Ezzel szemben Csehországban csak 2 százalék körüli lehet a kötelező bér környékén bejelentett dolgozók aránya, továbbá az átlagbérhez képest a legkisebb kötelező bér szokatlanul alacsonynak mondható.

Arról, hogy hány magyar dolgozik a legkisebb kötelező bérért, igencsak hiányos az adatszolgáltatás. A munkaadói oldalt erősítő Áfeosz-Coop Szövetség lapunknak adott becslése szerint jelenleg valamivel több mint egymillión dolgoznak a kötelező legkisebb bérért, s e körben nagyobb arányt tesznek ki a garantált bérminimumon keresők a minimálbéresekhez képest. Emiatt a 2017-re kialkudott 15 százalékos minimálbér-emeléssel szemben a szakmunkás bérminimum 25 százalékos növelésének lesz a nagyobb gyakorlati jelentősége.

Nincs információnk arról, hogy a környező országokban is létezne a garantált bérminimum fogalma, így az összehasonlítás csak a minimálbérre tud kiterjedni.

Hol, mennyit emelnek a környéken?

A november 22-én megszületett megállapodás alapján tehát Magyarországon a minimálbér 15 százalékkal, bruttó 127 650 forintra, míg a szakképzettek bérminimuma 25 százalékkal, bruttó 161 250 forintra emelkedik 2017-ben.

Szlovákiában a bruttó minimálbér a versenyszférában 6,6 százalékkal, 435 euróra nő jövőre. (Ez 2016 első félévi MNB-átlagárfolyama alapján 136 ezer forintnak felel meg). A kormány ugyanakkor az állami és a közalkalmazottakra nem terjesztené ki a kötelező bér emelését - nekik csak 3 százalékkal növelné az illetményét 2017-ben. E "diszkrimináció" kapcsán jelenleg vita folyik a szakszervezetekkel.

Lengyelországban 2017. január 1-től a legalacsonyabb bruttó bér 2000 zloty (mintegy 143,14 ezer forint)  lesz, ami az idei évhez képest 8,1 százalékos emelkedés jelent. A lengyelek kapcsán a nettó minimálbérről is van információnk: a levonások után a dolgozó körülbelül 1459 zlotyt (mintegy 104,4 ezer forintot) kap kézhez.

Csehországban a bruttó minimálbér jövőre körülbelül 11 százalékkal 11 ezer koronára növekszik majd - ez kevéssel több mint 127 ezer forintnak megfelelő összeg.

Horvátország kapcsán euróban megadott adatokat leltünk fel. A legfiatalabb uniós országban 2016 végére, két lépésben, mintegy 6,6 százalékkal 414,45 euróra növelik a minimálbért (ez körülbelül 129,6 ezer forintot tesz ki). A lépések indoka, hogy a horvátoknál  2008 és 2016 között 388,81 eurós szinten be volt fagyasztva a legkisebb kötelező bér.

Szerbiában egyelőre nincs végleges döntés, ám Aleksandar Vucic kormányfő arra tett ígéretet, hogy 2017-re 8 százalékkal 22,73 ezer dinárra növekszik a minimálbér. Ez átszámítva körülbelül 57,73 ezer forintot tesz ki.

Romániában hagyományosan nem év elején, hanem év közben módosítják a minimálbér mértékét. Legutóbb 2016 május 1-jétől a legkisebb fizetés értéke 19 százalékkal bruttó 1250 lejre (mintegy 87 ezer forint) emelkedett. Hogy a kormány ezek után megkockáztat-e még egy hasonló mértékű emelést, egyelőre nem ismert, de feltehetően nem.

A magyar adóék rekord közeli szinten marad

A bruttóban megadott régiós minimálbérösszeg mögött azonban országonként eltérő számítással jönnek ki a nettó fizetések. Sajátosság, hogy a minimálbérre rakodó adó- és járulékterhek alapján nem csak a régió összes országát, hanem minden OECD tagállamot is felülmúlja a magyar gazdaság. Ezen a kormány, a következő két évben tervezett látványos szocho-csökkentési lépései alapjaiban nem képesek változtatni.

A vizsgált országok közül Szlovákia, Lengyelország, Csehország és Horvátország immár előzi a hazánkat nem csak a havi átlagbérnél, hanem a medián jövedelmeknél is, méghozzá nagyobb fölénnyel, mint amekkorát a jövő évi minimálbér-összegek közötti eltérés tükröz. A magyar kormány lépése egyelőre tehát csak a hozzájuk való felzárkózást célozhatja.

napi.hu