A szakszervezet és az Üzemi Tanács között az egyik legmarkánsabb különbség, hogy a sztrájkjoggal csak a szakszervezet élhet.

A Magyar Suzuki korábbi kérdésre érkezett válaszában elismerte, hogy nincs és nem is érzik szükségét szakszervezetnek a gyárban.

"A Suzuki a – munkavállalók által megválasztott tagokból álló – Üzemi Tanáccsal egyeztet minden a munkavállalókat érintő kulcskérdésről, beleértve a munkakörülményeket, bérezést, juttatást és a vállalat által támogatott, dolgozói szabadidős tevékenységeket. "

- írta lapunknak Ruska Viktória

Alapvető különbségek a két szerv között

A két érdekképviseleti forma céljaiban és létjogosultságában meglévő különbség, hogy a szakszervezet mindenekelőtt érdekképviseleti szerv, mely célja, hogy a kollektív szerződés által a munkaadókkal együtt szabályozza a foglalkoztatás feltételeit. A szakszervezet kettős szerepe abban rejlik, hogy egyrészt a kollektív szerződés megkötésével meghatározza a vállalatirányítás kereteit, így hatással van a döntés-előkészítési folyamatra. Másrészt abban az esetben, ha a munkavállalók számára nem elfogadható álláspont alakul ki a vezetés és az üzemi tanács között (amennyiben van üzemi tanács a szervezeten belül), akkor véleménynyilvánítási jogával élhet, továbbá kollektív munkaügyi vitát kezdeményezhet, vagyis befolyásolja a döntés utáni állapotot is. 

Az üzemi tanács a vezetést támogató, informáló és döntések előkészítését segítő testület, amely szorosan beleépül a vállalati struktúrába. A vállalatvezetéssel karöltve hozza meg a munkavállalókat érintő kérdéseket, célja a vezetéséhez hasonlóan a vállalat gazdasági érdekeinek szem előtt tartása és a profit maximalizálása. A vállalatirányítással való kapcsolatát inkább a konfliktusmentesség jellemzi, információval látja el a managementet a dolgozókat érintő kérdésekben, és a munkavállalók körében egyfajta támogatási bázist alakít ki a managementdöntéseket érintően. Ugyan van véleménynyilvánítási joga és kezdeményezhet kollektív munkaügyi vitát, ám ezen jogaival ritkán él. Az üzemi tanács működése nem hatékony, ha a vezetéssel szemben illetve mellett nem megfelelő kvalitású és szakképzettségű dolgozók ülnek. A szerv munkáját és a dolgozók képviseletét a vállalatirányításon belül alapvetően maghatározza, hogy az üzemi tanács tagjai milyen megfontolásból vállalták megbízatásukat.

A szakszervezetek ezzel szemben társadalompolitikai tényezők, amelyek a szervezeten kívül, össztársadalmi szinten is befolyással vannak a munkapiacra és a foglalkoztatásra. Mivel a szakszervezet a vállalati struktúrától elkülönült, így befolyása és ereje független a tagok szervezetben betöltött helyétől. 

A két szervezet jogaiban fellelhető alapvető különbségek: a sztrájkjog és a kollektív szerződés megkötésének joga. A sztrájkjoggal csak a szakszervezet élhet. Az üzemi tanács sztrájkot nem szervezhet, nem támogathat és nem akadályozhat meg, pártatlan magatartásra köteles. Ha a munkavállalók és a munkaadók között vitás kérdésre kerül sor, és az egyeztető, megbeszélések nem vezetnek eredményre, akkor csak szakszervezeti kezdeményezésre tartható sztrájk. Kollektív szerződés kötésére is csak a szakszervezet jogosult, ilyen jellegű egyezmény a munkáltató és az üzemi tanács között nem jöhet létre. A munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető, függetlenül attól, hány szakszervezet, érdekképviseleti szervezet működik. (hrportal.hu)