Fel kellene mérni, mennyi rákkeltő azbeszt van a magyarországi épületekben, mert egyelőre nincsenek pontos adatok, így sok lakót érhet még meglepetés – mondta a Kossuth Rádióban az azbesztmentesítők szövetségének elnöke.

Nagyon sok az olyan épület, panelház, gép, berendezés, sőt közlekedési eszköz, amelyben még mindig található egészségkárosító azbeszt, de nem sokat tudni arról, mennyi is van jelen ebből az anyagból – mondta a Napközben adásában Borsody Gábor, a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének (MASZ) elnöke.

Talán nem is tudják, hogy a veszélyes anyag ott van a közelükben

A szakmai szervezet vezetője szerint a panelházakban vélhetően 150-200 ezer négyzetméternyi szórt azbeszt található, de a pontosabb ismeretekhez felmérést kellene végezni, már csak azért is, hogy a lakók tisztában legyenek azzal, milyen környezetben élnek.

Borsody Gábor a Kossuth Rádió műsorában hozzátette, azbesztet főleg nyugat-magyarországi panelházak tartalmaznak, de legnagyobb meglepetésére a közelmúltban Budapesten is talált ilyen épületet.

Az olcsó megoldás veszélyes lehet

A MASZ elnöke hangsúlyozta, a mentesítésben tehát még nagyon sok a tennivaló, de jelentős eredmények is vannak már, az ország ebben a tekintetben jó úton halad. El kell azonban fogadni, hogy a biztonságot szolgáló munka költséges, és inkább arra kell pénzt adni, hogy megszabaduljunk tőle, minthogy konzerváljuk a jelenlétét. Utóbbira példa a viszonylag olcsó bitumenes vagy pvc-lemezes felújítás, amely során az öreg palatetőre új réteget vonnak. Ettől azonban az azbeszt még ott marad, valamint a technológiából következően befülled a tető faanyaga, így hamar tönkremehet a fedélszerkezet.

Épületbontáskor is sok azbeszt kerülhet a levegőbe MTI Fotó: Földi Imre

Pala helyett napelem

Nyugat-Európában, ahol szintén rengeteg azbesztet használtak fel, előrébb tartanak a veszélyes anyag eltávolításában. Hollandiában például tervbe vették, hogy az összes még létező, és azbeszt tartalma miatt nem kívánatos hullámpala tetőt lecserélik. A németalföldi államban ehhez állami támogatást adnának, ha a tulajdonos napelemeket is beépít az új tetőszerkezetbe.

Borsody Gábor arról is beszélt, Németországban kimutatták, hogy az elöregedett hullámpalatetőből évente és négyzetméterenként 3 gramm azbeszt áramlik ki a levegőbe. Ez nem tűnik nagy mennyiségnek, de ha belegondolunk, hogy Magyarországon 100-200 millió négyzetméter azbesztes fedőanyag van, akkor már 300-600 tonnás kiáramlással számolhatunk – hangsúlyozta.

Későn jöttek rá

Az azbeszt évtizedekkel ezelőtt volt közkedvelt építkezési alapanyag. Az olcsósága, könnyű előállíthatósága és jó hőszigetelő tulajdonságai miatt egykor előírták a használatát Magyarországon.

A legtöbb a hetvenes években fogyott belőle. Nem sokkal később, a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején azonban már voltak sejtések arról, hogy az azbeszt komoly betegségeket okozhat, de viszonylag későn bizonyították be, hogy valóban veszélyes anyagról van szó. A használatát hivatalosan végül csak 2005-től tiltották be Magyarországon.

Láthatatlan méreg

A levegőben az azbeszt finom szemcséi lebegve oszlanak el, a már beépített szerkezetekből és anyagokból – például járművek fékbetéteiből – folyamatosan leválva távoznak szemcséi. Különösen bontáskor kerülhet sok azbeszt a levegőbe. A veszélyes anyag a fokozatosan romló nehézlégzéssel járó azbesztózis megbetegedésen túl a tüdőrák nagyon gyorsan kifejlődő formáját okozza. Borsody Gábor hangsúlyozta, az azbeszt láthatatlan méreg, a levegőbe kiáramlott részecskéket szabad szemmel nem lehet észrevenni.

hirado.hu (Címlap: Fotó: Czimbal Gyula / MTI)