A Heti Napló riportja.

A 2000-es évek közepén hat család költözött be egy soroksári házba. Kisgyerekes családok élték itt gondtalannak hitt életüket, egészen addig, amíg egy robbanás után ki nem derült, hogy a ház egy veszélyes rákkeltő anyagokkal teli területre épült. Ez a ház ma már évek óta üresen áll.

Egyik bírósági tárgyalás után a másikra jártak, hogy kiderüljön, ki miatt ment tönkre az életük. A Heti Napló stábja két évvel ezelőtt már forgatott itt, most ismét felkeresték a lakókat. Közülük csak Farkas Zoltán vállalta az interjút. Az ingatlan kapuján most sem jelzi semmi, hogy veszélyes anyagokkal teli helyre lép az ide betévedő.

2010-ben történt a baj: egy meleg júniusi nap volt, amikor hirtelen eleredt az eső. Kollár Bea gyerekeivel együtt már épp túl volt a vacsorán. Fürdéshez készülődtek, amikor egyszer csak egy robbanás rázta meg az épületet. A robbanás egy 6-os erősségű földrengésnek felelt meg.

Rákkeltő anyagok a családok lakásai alatt

A családnak szerencsére nem esett baja, viszont kiderült, hogy a konyhájuk alatt, a ház alapjánál egy méreganyagokkal teli pince húzódik meg: pikrinsavat, klórfenolt, klórpeszticidet, dioxint is tartalmazó hordók voltak a mélyben. Ezek az erősen rákkeltő anyagok évtizedek óta szivárogtak a talajba, onnan pedig színtelen, szagtalan gázokként párologtak el. A robbanást az okozta, hogy a méreganyagokat reakcióba léptek az esővel.

A lakóknak költözniük kellett. Mivel annak idején banki hitelt vettek fel a lakásokra, most, 12 évvel a robbanás után is fizetik a törlesztőrészleteket a lakhatatlanná vált ingatlanok után. "Éjjel-nappal dolgoznunk kell, hogy valahogy fenntartsuk ezt az egész helyzetet, hiszen ma a lakás bérleti díjak is iszonyú magasak, a hitel az pedig ugyanúgy ketyeg, és még van 10 évem" - mondta Farkas Zoltán.

Kezdetben az önkormányzat bírság kilátásba helyezésével arra kötelezte őket, hogy gondoskodjanak a földben rejlő veszélyes anyagok elszállításáról. Majd a szakértői vizsgálatokat és a szakvéleményeket is nekik kell fizetniük. Végül a méreganyagokkal teli hordókat a környezetvédelmi hatóság elszállította, de a területen azóta sem történt meg a kármentesítés.

A hat épület fölé fóliasátrat kellene húzni, vegyvédelmi felszerelésben le kéne bontani az épületeket, azokat el kellene hordani egy veszélyeshulladék-lerakóhelyre, majd az egész területről 4,5 méter mélységig kiszedni a talajt, és szintén egy veszélyeshulladék-lerakóba vinni. Amíg mindez nem történik meg, a terület továbbra is veszélyes a Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint.

Simon Gergely szerint ha a dioxinok bejutnak az emberi szervezetbe, akkor gyakorlatilag onnan nem tudnak kijutni, hiszen ezek zsírban oldódó anyagok, felhalmozódnak, és hosszú távon károsítják az emberek egészségét. A kármentesítéssel megbízott állami szerv egyébként arra hivatkozik, hogy a folyamatban lévő perek miatt jutott el csak a tényfeltárásig.

Ahogy megtörtént a baj, a lakók ügyvédet fogadtak. Hosszas kutatómunka kezdődött. Kiderült, hogy az 50-es években egy vegyész kisiparos tevékenykedett a területen. Miután a kisiparos meghalt, nem volt örökös, ezért az államra szállt a terület, majd a rendszerváltás után az akkor még egységes Pesterzsébeti-Soroksári Önkormányzatra. Csak 1994-ben cserélt újra gazdát. Az új tulaj mindössze 100 ezer forintot fizetett az 1,9 millió forint értékű telekért. Az adásvételi szerződés ugyanis rögzítette, hogy az olcsó ár fejében kötelezettsége elvégezni a talaj cseréjét 50 centiméter mélyen. Ezután ő is eladta a vegyi anyagokkal súlyosan szennyezett területet egy vállalkozónak, aki felhúzta rá ezt a sorházat.

Pereltek, de egyelőre nincs felelős

A lakók kártérítési pert indítottak. A telek egykori tulajdonosát az államot és az önkormányzatot, az építési vállalkozót és a környezetvédelmi hatóságot is felelősségre akarták vonni. Első fokon igazat adott nekik a bíróság és kimondta, hogy a Soroksári önkormányzat építésügyi hatósága a hibás a történtekét.

Az önkormányzat azonban fellebbezett. Új eljárás indult. Közben pedig egy jogszabályváltozás történt. Az önkormányzatok építésügyi hatóságának jogkörét országosan átvették a Kormányhivatalok. Ami befolyásolta a másodfokú ítéletet, vagyis mégsem.

Cseszlai János, ügyvéd szerint a Kormányhivatal ebben a körben nem jogutód, mert az úgynevezett jogutódlás, amit a törvény lehetővé tesz, az nem erre vonatkozik. Hanem a folyamatban levő ügyekre, nem a kártérítési ügyekre.

Vagyis végül se az önkormányzat építésügyi hatóság se a kormányhivatal nem felelős. De a bíróság szerint nem állapítható meg az építési vállalkozó felelőssége sem, aki felhúzta a házat, de a környezetvédelmi hatóság sem hibázott. Különben is, az ügy már elévült.

A Heti Napló stábja a soroksári önkormányzatot is szerette volna megszólaltatni. A végül írásban válaszoló XXIII. kerületi önkormányzat szerint azért nem felelősek az ügyben, mert a telket még a jogelődjük adta el, vagyis az akkor még egységes Pesterzsébet-Soroksári Önkormányzat. Levelükben azt is megírták, a baj bekövetkezte után egy éven át lakhatási támogatást nyújtottak a lakóknak.

A kormányhivatalt is megkereste a stáb, de mint kiderült, nem a Budapesti Kormányhivatal, hanem a Pest Megyei Kormányhivatal az illetékes. A Pest Megyei Kormányhivatalt is hiába keresték. A lakók az Alkotmánybírósághoz fordultak, de attól sem riadnak vissza, hogy a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon szerezzenek érvényt az igazuknak. Ott talán lesz felelőse az ügynek. (atv.hu)