h i r d e t é s

Mi lehet a Fidesz célja a választási törvény módosításával?

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Mi lehet a Fidesz célja a választási törvény módosításával?

2020. november 13. - 06:49

 

Tényleg korlátozzák az ellenzék mozgásterét, de nem látszik tisztán, mit remélnek ettől. 

Orbán Viktor miniszterelnök szavaz az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2020. november 10-én. - Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Az Alaptörvény kilencedik módosításának benyújtása és a veszélyhelyzeti rendeletek kihirdetése után a kormánynak kedd éjjel még a választási törvényt érintő előterjesztésre is maradt ideje. A 38 oldalas módosítási javaslat legfontosabb újdonsága, hogy 27-ről 50-re emeli az országos listaállításhoz szükséges egyéni jelöltek számát (az indoklás szerint a kamupártok elleni fellépésként).

Hogyan befolyásolja ez az ellenzéki összefogást?

Mivel összesen 106 egyéni választókerület van, a 27-es szabály elvben lehetőséget adott a hatpárti ellenzéknek (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) arra, hogy akár három lista mellett is úgy koordinálja a jelöltállítást, hogy mindenhol összejöjjön az egy az egy elleni felállás, tehát ellenzéki jelöltek egyetlen körzetben se induljanak egymás ellen.

A módosítás ezt a lehetőséget megszünteti, innentől két út áll az ellenzék előtt: vagy teljesen közös lista lesz, vagy két lista. Ráadásul, mivel minden listához minimum 50 egyéni jelöltnek kell kapcsolódnia, a kétlistás megoldás is csak két, nagyjából egyenlő erőt képviselő blokk mellett működhet, az nem nagyon játszik, hogy öt párt elindul egy listán, a Jobbik vagy a Momentum pedig egyedül egy másikon, hiszen a többiek aligha adnák oda az egyedül induló pártnak a választókerületek majdnem felét.

Ha a módosítást megszavazza a parlament, a közös lista egyetlen alternatívája a DK-MSZP Momentum-Jobbik-felállás marad (az LMP és a Párbeszéd bármelyik tömbhöz csatlakozhatna). Ezt azonban egyik szereplő sem akarja igazán, a Jobbik és a Momentum inkább a különutas indulásban láthatott volna fantáziát, amit a módosítás ellehetetlenít. A Fidesz így a választási törvény buherálásával valójában a közös lista felé löki az ellenzéket, tehát nem megakasztja, hanem egyenesen elősegíti az összefogást. A törvény azzal is segíthet a Momentum és a Jobbik közös listát szorgalmazó politikusainak, hogy belső ellenzékük és szimpatizánsaik felé innentől kommunikálhatják azt: "mi mindent megtettünk a külön listás indulásért, de a kormány sajnos megakadályozta."

Hogy mi haszna lehet ebből Orbánnak, azt nem könnyű megmondani.

Bár az közvélemény-kutatásokkal nehezen eldönthető vita, hogy az egy- vagy a többlistás indulás lenne-e jobb az ellenzéknek, én úgy látom, erősebb érvek szólnak a közös lista mellett, ebből következően a Fidesz szempontjából is kockázatosabb lenne a teljes ellenzéki egység. Azt nagyjából tudják, mire számíthatnak akkor, ha az egyes ellenzéki pártok támogatottsága szimplán csak összeadódik, és több lista esetén abban is bízhatnak, hogy a különböző ellenzéki szereplőket ki tudják játszani egymás ellen; az viszont kiszámíthatatlan, mire lehet képes egy közös, a Fidesszel szemben világos alternatívát állító ellenzéki kampány.

Felmerülhet, hogy a közös listás indulás azért lenne kényelmesebb a Fidesznek, mert beleillik a náciktól a komcsikig húzódó ellenzéki szivárványkoalíció narratívájába, de a propagandát nyilván a két vagy a három lista sem zavarná meg ennek terjesztésében, különösen úgy, hogy az ellenzéki pártok közös jelölteket (és valószínűleg közös miniszterelnök-jelöltet) állítanak majd, és deklaráltan közös kormányzásra kényszerülnek.

Az 50 egyéni jelölt megkövetelésének lehet még egy járulékos előnye kormányoldalon: az új szabály arra készteti az ellenzéki összefogásból kimaradó Kutyapártot, hogy 27 helyett 50 helyen állítson jelöltet. Így valamennyivel több szavazatot vesznek majd el az ellenzéktől, de nem valószínű, hogy ennek a választási kimenetelére érdemi hatása lenne, főleg, ha találnak 50 olyan körzetet, ahol az ellenzéki jelölt vagy tuti befutó, vagy biztos vesztes, hiszen így a Kutyapárt indulása az egyéni mandátum sorsáz nem befolyásolja. Az ellenzék kompenzációs szavazatait persze még így is csökkenthetik, de ennek tényleg csak extrém szoros verseny mellet lehet jelentősége, ezért nem gondolom, hogy a Fidesz ezt szem előtt tartva módosította volna a törvényt.

Orbán vagy azért tolja a közös lista felé az ellenzéket, mert azt hiszi (szerintem tévesen), hogy ez az érdeke, vagy van valami egyelőre nem látható további terve. Ellenzéki körökben tartanak attól, hogy most ráterelik őket a közös listára, majd amikor már nem lesz visszaút, egy újabb módosítással próbálják meg ellehetetleníteni őket (például előírják, hogy ha közösen indulnak, közös frakciót is kell alakítaniuk, maximálják a közös pártlistán szerepeltethető pártok számát stb.). Hogy nem ez volt a választási törvény utolsó módosítása, azt sejteti az is, hogy a választókerületi határokhoz egyelőre nem nyúltak hozzá, pedig több Pest megyei körzet lélekszáma nem felel meg a törvényi előírásoknak, és a Nemzeti Választási Iroda pár hónapja kezdeményezett is egy ilyen tartalmú felülvizsgálatot.

Teczár Szilárd / magyarnarancs.hu


 

Kommentek

h i r d e t é s