Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki bejelentése szerint az MVH 2017. január elsejétől a megyei kormányhivatalok részévé válna, bár a kormány még nem döntött az ügyben.

Az átszervezés miatt azonban új uniós akkreditációra lenne szükség, amely fél évtől két évig tarthat, és ennek ideje alatt semmilyen uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatást nem lehetne kifizetni Magyarországon - írja az Agrárszektor.hu. A mai tervekben többek között szerepel egy másik jelentős agrárintézmény, az élelmiszerpiacot felügyelő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) átalakítása is.

„Átgondolatlan ötletroham” részének minősítették az agrárszektor.hu-nak ágazati szakértők Lázár János csütörtöki bejelentését, amely szerint az MVH 2017-től a megyei kormányhivatalokba tagozódna. Az uniós és a hazai agrár- és vidékfejlesztési támogatások akkreditált kifizető ügynökségeként működő, kulcspozíciót betöltő hivatal ma a Földművelésügyi Minisztérium költségvetési fejezetén belül szerepel önálló címként és a földművelésügyi miniszter irányítása alá tartozik.

Lázár János az állami bürokráciát csökkentő, számos más költségvetési szervezetet is érintő megszüntetési tervek részeként említette meg, hogy az intézkedések az MVH-ra is kiterjednének. A miniszter a változtatási elképzeléseket általánosságban azzal indokolta, hogy a közigazgatási végrehajtás egyértelműen elkülönüljön, ezáltal pedig a kormányhivataloknál és a járási hivataloknál egyszerűbb intézményi rendszer jöjjön létre, amely csökkenti a bürokráciát és javítja a hatékonyságot. A kormány első körben már áttárgyalta a terveket, „beindultak az egyeztető mechanizmusok”, de a végső döntést Orbán Viktor miniszterelnök hozza majd meg – közölte Lázár János.

Az uniós előírások miatt ugyanakkor az MVH-nál nincs lehetőség arra, hogy a kormány saját hatáskörben végrehajtsa az átszervezéseket. Ha ugyanis a hivatalt „szétszednék”, a szervezeti átalakítások újabb brüsszeli akkreditációs folyamatot tennének szükségessé, mivel az Európai Bizottság az EU-támogatások kifizetését csak olyan intézményekre (tagországi kifizető ügynökségekre) bízza, amelyeket előzetesen akkreditál (elismer). Az MVH megszüntetésével pedig új szervezetet kellene kialakítani, és valószínűsíthető, hogy valamennyi megyei kormányhivatalt külön-külön akkreditáltatni kellene, ha az MVH feladatai hozzájuk kerülnének.

Az akkreditációs folyamat legalább fél évig, maximum két évig tarthat, és az uniós előírások szerint annak lezárultáig semmilyen EU-s agrár- és vidékfejlesztési támogatást nem lehet kifizetni. Az átszervezésekkel tehát szakértők szerint Magyarország azt kockáztatná, hogy a hazai agrárgazdasági szereplők hosszú ideig nem juthatnának támogatásokhoz. Az 1800 embert foglalkoztató MVH több százmilliárd forintos uniós és hazai agrár- és vidékfejlesztési támogatást fizet ki évente, a tavalyi rekordévben pedig a kiutalt összeg elérte a 800 milliárd forintot. 

Az MVH átszervezése egyszer már - 2010-ben – felmerült, de éppen az átalakítási nehézségek, illetve azok „beláthatatlan következményei” miatt lekerült a napirendről. Ágazati szakértők szerint biztosra vehető, hogy az Európai Bizottság sem támogatná az MVH megszüntetését, illetve a magyar agrártámogatás-kifizetési intézményi háttér drasztikus átalakítását.

Sajtóértesülések szerint a Miniszterelnökség átszervezési elképzelései nem csak az MVH-t, hanem több más agrárintézményt is érintenének. Ezek a következők:

• Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
• Agrárgazdasági Kutató Intézet 
• Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 
• Haszonállat-Génmegőrzési Központ 
• Növényi Diverzitás Központ 
• Földmérési és Távérzékelési Intézet 

Ezek az intézmények úgy szűnnének meg, hogy az irányító minisztérium – vagyis a Földművelésügyi Minisztérium - lenne a jogutód. Közülük a legnagyobbnak számító, élelmiszerpiacot felügyelő Nébih átszervezése is teljes meglepetés lenne, mivel ágazati vélemények szerint e hivatal is megfelelően működött az elmúlt években.
 

agrarszektor.hu