Tavasszal mentünk a többség után, de most egyelőre látványosan mást csinálunk, bár mi sem zártunk be eddig, csak kísérletet tettünk rá.

A járvány kitörésekor hiretelen bezárt minden uniós ország és ez nagyon-nagyon sokba került. Még mindig nem tudjuk pontosan mennyibe.

Miben más most a járvány, mint volt tavasszal?

Erre a kérdésre nagyon könnyű válaszolni: ami a vírust illeti, semmiben. De van néhány nagyon fontos különbség ugyanakkor, ami minket, uniós polgárokat illet Európában. Tanultunk a tavaszi hibáinkból, és tanultunk sokat a vírusról is. Ez nem jelenti azt, hogy mindent tudunk róla, és hogy ezzel a mindentudással felvértezve most már maximálisan kivédekezzük, és el fog tűnni.

Tudjuk jól például, hogy ott óriásit hibáztunk, amikor pánikszerűen bezárkóztunk, és lezártuk a határokat, elvágtuk a gazdaság vérkeringését, bezártuk a boltokat, szolgáltatások mentek tönkre hetek alatt.

Csak épp akkor a kormányok félelme nagyobb volt a vírustól és a vírus keltette pániktól, mint a gazdasági-társadalmi racionalitás józansága. Jobban féltek attól, hogy jaj, a választók majd megbüntetnek, ha nem zárunk be, és inkább tönkrevágták a gazdaságot modellszámítások és a következmények felmérése nélkül. És ne mondja senki, hogy ez nem látszott, mert látszott innen is.

Ma ez nincs. Láthatóan sokkal nyugodtabb, sokkal felkészültebb országokat látunk, és a nyár folyamán megváltozott a közhangulat is.

Ha Orbán Viktorhoz annak az ominózus március 13-i pénteknek a délutánján megérkezett egy kutatás eredménye, hogy az emberek 70 százaléka azonnali iskolabezárást akar, akkor este bezárták az iskolákat. Nem Orbán volt ezzel egyedül így, majd minden uniós ország kb. pánikszerűen zárt be mindent, amit lehetett, eleinte a britek voltak kivételek, aztán a hollandok és a svédek. És nem volt mit Orbán szemére vetni, hisz láthatóan nem akart ő bezárni, megvárta, míg a németek, osztrákok is zárnak, és hát az a fránya közvélemény.

Ma ugyanennek a köznek a hangulata megfordult. Ma már legalább annyian vannak a szélsőséges vírustagadók, mint a szélsőséges vírusrettegők, de legalább annyian vannak, sőt szerintem többen, akik azt mondják, nem szabad mindent bezárni megint, mert még egy pár hónapos karantént nem visel el ez az ország, mint akik szerint legalább az iskolákat zárjuk be.

Sem a gazdaság, sem a társadalom, sem az egyes emberek mentálisan nem viselik már el.

Még egy átlagolasznak vagy spanyolnak is nehéz lenne eladni egy újabb lezárást, amikor brutálisat esett a gazdaságuk, és egekben a munkanélküliség, pedig ott azért volt nagyon sok drámai nap és rengeteg halálos áldozat. Hát akkor mit szóljon egy magyar, szlovák vagy cseh polgár, akiknek nem voltak koporsók az utcáin, sőt, nem is nagyon volt covidos ismerősük, sőt még az ismerős ismerőse se. És nálunk is bőven az uniós átlag felett zuhant a gazdaság, és a munkanélküliség is az egeket verdesi.

Az európai kormányok úgy döntöttek (láthatóan most már egységesen), hogy nem zárnak le, megpróbálják végigengedni a vírust ellenőrzötten a társadalmon. Odafigyelve a tavaszi hónapokban leginkább veszélyeztetett kórházi osztályokra, idős- és szociális otthonokra.

A krónikus betegekre, az elfekvőnek használt részlegekre, a sokszor infernális állapotban lévő öregotthonok lakóira, azokra, akiket nem sikerült megvédeni tavasszal. Mi, szerencsésebbek pedig viseljünk maszkot, tartsunk távolságot, mossunk és fertőtlenítsünk kezet, ez elég lesz. Meg ne jöjjön össze 500 embernél több, ha nem muszáj. (Persze nálunk egy Szuperkupa döntőjére muszáj 20 ezer is…)

Nahát, hogy ez ismerős valahonnan? Hm, mintha valakik ezt ajánlották volna a többi európai országnak? Hogy voltak oxfordi tudósok, akiknek a tanácsait aztán nem fogadta meg végül a brit kormány, és volt egy Hollandia, ahol még ma sem kötelező a maszkviselés sem, cserébe senki nem mászik bele a másik aurájába?

És hát a legfontosabb: ez lett végül a svéd modell.

Ők eleve nem értették, miért nem ezt csinálja mindenki, egyeztetve, ellenőrizve, sokat tesztelve, stb. És igen, sokan meghaltak ott is, és ők sem elégedettek ezzel, de ha látjuk, hogy ott is főként az előbb említett gócpontokban szedte az áldozatait a krónikus és idős betegek köréből a vírus, mint ahogy nálunk és minden nyugat-európai országban is, akkor még ijesztőbb a tavaszi pánikbezárás. Pláne, ha a mostani adataikat nézzük.

 KSH szerint az első 7 hónapban 4 ezerrel csökkent tavalyhoz képest az elhunytak száma. Ebben benne volt az enyhébb influenzajárvány (amibe eddig is ezrek haltak bele minden évben, csak ez eddig senkit nem érdekelt), de a különös az, hogy júniusban és júliusban is nagyot csökkent a halálozások száma. Hát ez meg hogy lehet? Élünk a gyanúperrel, hogy valószínűleg az áll a dolgok mögött, hogy kitakarították rendesen a kórházakat meg az idősotthonokat, sosem látott tisztaság és sokszori fertőtlenítés lehet mindenhol. És hát nem véletlen ürítették ki a kórházakat sem tavasszal, nem, nem megölni akarták a betegeket. Dehogyis. Épp ellenkezőleg. Mindenki tudta, hogy Magyarországon bizony a kórházak voltak a gócpontjai a fertőzésnek…

Tehát most a kormányok csendben és suttyomban a svéd modellre álltak át, sokat tesztelve, kontaktokat kutatva, egészségügyet felkészítve a várható következményekre. És elkezdődik a tanév is szépen sorban mindenhol. Igyekeznek mindenkit maximálisan tájékoztatni, jóval kisebb már a rettegés, a félelem. És jóval nagyobb az átérzett személyes felelősség.

A kormányok sokkal jobban tartanak azoknak a haragjától, akik nem viselnék el a bezárást, mint a vírustól továbbra is rettegőkétől, egyszerűen azért, mert az utóbbiak jóval kevesebben vannak, és még kevesebben lesznek, ha elveszti még pár millió ember a munkahelyét. Az emberek többsége azt várja a kormányától, hogy védje meg a betegeket és az időseket, teszteljen sokat, szűrje ki a fertőzötteket, de mindezt úgy, hogy ne omoljon össze a gazdaság, és ne szűnjenek meg a munkahelyek. Ezért cserébe a legtöbben hajlandóak maszkot viselni, távolságot tartani, kezet mosni. Ne higgyük, hogy csak a Fidesz-kormány mér folyamatosan.

Ami viszont tényleg hazai specifikum, az a továbbra is teljesen kaotikus, esetleges és akárhonnan nézzük, átláthatatlan és ezért totálisan értelmetlennek tűnő tesztelés (bár a magasabb esetszámok azt mutatják, hogy sokkal több van nominálisan, mint tavasszal, de ez az iskolanyitással is összefügghet), valamint a tájékoztatás és a korrekt információk szinte teljes hiánya. Hadd ne hozzak példákat Észak- és Nyugat-Európából, felesleges. A britek legújabb célja az, hogy ha akarja, minden ember minden reggel meg tudja nézni, hogy fertőzött-e vagy sem. Ehhez képest ma Magyarországon 30 ezer forint egy PCR-teszt, és még csak most gondolkodtak el azon, hogy hatósági árasítani kellene… Majd ha lesz olyan mérés, amely szerint az emberek tömegesen ingyen akarják teszteltetni magukat, akkor bizonyára másnap lesz ingyenes teszt is.

Mindazonáltal persze Magyarország és az Orbán-kormány is felkészültebb, mint tavasszal, nincs pánik, bár azért szeptember elsején sikerült – egyedül az unióban - lezárni a határokat, jól rá is koppintottak a németek, osztrákok a fejünkre, hogy ezt azért nem kéne. Fel is puhult az egész rögvest, bár az őszi-téli turistaszezont így is kicsinálja.

Sokkal több információja van a kormánynak, mint pár hónapja, csak az a kár, hogy ezeket jórészt megtartja magának, és nem osztja meg az állampolgáraival.

Nem az Operatív Törzs hiányzik, hisz ki figyelt már rájuk pár hét után, hanem a megnyugtató és okos információosztás, a lehető legtöbb emberhez eljutó tájékoztatás. Pedig erre nálunk a rendszerváltás óta nem látott arzenállal rendelkeznek. Ennek aztán következménye a vírustagadók számának ugrásszerű terjedése, és nehéz úgy maszkviselésre meg minden másra rábírni az embereket, ha március óta összevissza hadoválnak a kormányban és környékén. Meg időnként az ellenzékben is.

Persze nem mindenki beszél zöldségeket. Ha az ember nem bogarászik utána, nem hallgatja meg időnként a független sajtóban Szlávik Jánost például, azt gondolná, hogy megint kinyíltak a pokol kapui, és most aztán megint óriási második vagy hányadik hullám jön, és mindmeghalunk. Holott például az infektológus is jó ötletnek tartja az iskolák kinyitását, ha másért nem, azért, hogy megtudjuk, hogy terjed a fiatalok körében a vírus, mert erről eddig kevés tudomásunk volt. És hogy a másodlagos adatok egyáltalán nem olyan szörnyűek, nyugalom van, oda kell figyelni, tesztelni és kontaktot kutatni.

Ja, hogy pont az iskolanyitást nem sikerült kellő információval és tájékoztatással megoldani, hogy senkinek gőze nincs arról, hogy most akkor milyen protokoll is van, ha lett egy covidos gyerek az osztályban? Nem, nem kell lezárni az egész várost, mint a kínaiak, résen kell lenni, teszt, kontaktkutatás, mondja az infektológus.

Ja, hogy pont ezt nem csináljuk, vagy nem kellő mennyiségben? Hogy még az államtitkár is összevissza beszél, ha megkérdezik teszt és kontaktkutatás ügyben?

Mert mi vagyunk Európa punkjai, nálunk értelmezhetetlenebb információk már csak Szerbia és Fehéroroszország felől jönnek, de hát gondolom, csak nem ők a minta, meg ők el vannak foglalva fontosabb dolgokkal is, mint a járvány…

Most azt ne is feszegessük, mert egy másik cikket is megtöltene, hogy miképp kezeltük mi a gazdasági válság pusztítását, meg, hogy mennyi zsé ment el lélegeztetőgépekre (biztos vagyok benne, hogy több, mint értelmes gazdaságtámogatásra), hogy a britek csak az éttermek túlélésének támogatására annyit vagy többet költöttek, mint mi munkahelymegőrzésre összesen. Csak az éttermek, ok? Hogy mennyire alulbecsülte a kormány (és pláne az MNB) a várható zuhanást, miközben mindenki azt mondta, és ma is mondja, hogy 2008 semmi nem volt ehhez képest…

Na de mi lesz ősszel és télen?

Valószínűleg egy uniószerte alkalmazott húzd meg-ereszd meg politika, esetleg hosszabb téli iskolai szünettel, de a gazdaság nem fog leállni. A válság ma már jobban pusztít, mint a vírus, és jövőre is fog, mert ez az év már kuka, ahogy be is árazta a piac.

Azt sem tudjuk még, mi lesz, ha a szeptembertől (már most is) megjelenő egyéb vírusok, amelyek sorban követik egymást, a coviddal együtt hogy viselkednek (ezért sem jó becsukni az iskolakapukat). Akinek gyereke van, tudja, hogy képesek áprilisig, ha nem is folyamatosan, de igen sokszor betegek lenni, nátha, köhögés, láz, vagy ezek kombinációi, hogy a hányós-fosós vírusokról ne is beszéljünk. És ott van az influenza, ami decembertől jön, és orvos legyen a talpán, aki meg tudja majd különböztetni (pláne telefonon) a gyerekeknél a koronavírustól. És nem tudjuk, hogy a szülők, tanárok, akik szintén el-elkapták eddig ezeket, de rá se rántottak, mert hát „egy náthával nem megyek betegre”, ők hogy viselkednek majd, de hogy többségük nem akar és nem is tud otthon maradni home-schoolingozni a gyerekkel, az biztos.

A kormányok tudják, hogy ebből a gazdasági válságból már nem fognak jól kijönni, nem akarnak még egy vírusválságot a nyakukba, még egy durva zuhanással. Óvatosak lesznek. Legalábbis a többség. A többieknek meg lesz futballmeccs.

Jásper Ferenc / szmo.hu