h i r d e t é s

Mit kell tudnunk az eddig felfedezett koronavírus-mutációkról?

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Mit kell tudnunk az eddig felfedezett koronavírus-mutációkról?

2021. január 17. - 07:17

 

A vírusok állandó jelleggel változtatnak genetikai szerkezetükön, ezért nem meglepő, hogy a pandémiáért felelős Sars-CoV-2 kórokozóból is az elmúlt egy év során új törzsek formálódtak.

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

Miután decemberben kiderült, hogy a brit és a dél-afrikai covid-mutációk fertőzőképesebbek lehetnek az eredeti variánshoz képest, az országok világszerte vezették be az Egyesült Királysággal szembeni beutazási tilalmakat, ami súlyos gazdasági következményekkel járt.

Vasárnap a japán infektológiai intézet bejelentette, hogy egy Brazíliából származó koronavírustörzset azonosítottak a szigetországban négy turistánál, az esetet pedig azóta is vizsgálják a hatóságok – írta a CNBC hírportál.

De valójában mit is kell tudnunk ezekről a mutációkról? Vajon van értelme annak, hogy felbukkanásuk miatt még jobban bezárkózzanak az országok?

A brit koronavírustörzs

Az első új variáns létezéséről december 14. óta tudhatunk, amikor is az Egyesült Királyság kormányfője, Boris Johnson hivatalosan is bejelentette, hogy detektálták a kórokozó ezen változatát az országban.

Az első esetet a délkelet-angliai Kentben azonosították, majd a kórokozó villámgyorsan terjedt tovább Londonig. Az előzetes adatok alapján az új törzs 70 százalékkal fertőzőképesebb, mint az eredeti vírus, bár a halálozási mutatója megegyezik vele.

A WHO szakemberei azóta megerősítették, hogy a kutatók gőzerővel azon dolgoznak, hogy kiderítsék, milyen hatással lehet az új törzs a gyengébb immunrendszerrel rendelkező páciensek szervezetére.

A dél-afrikai koronavírustörzs

December 18-án jelentették be a dél-afrikai hatóságok, hogy megtalálták a koronavírus új mutációját KwaZulu-Natal, valamint Eastern és Western Cape tartományokban, azóta pedig a domináns törzzsé vált országszerte.

Az 501Y.V2 névre keresztelt variáns nagyon hasonló a brit törzshöz, így fertőzés szempontjából szintén egy erélyesebb változatnak minősül, mindezek ellenére a vakcinagyártók azt hangoztatják, hogy a készítmények maximális védelmet nyújtanak ezen mutációkkal szemben is.

A dán koronavírustörzs

Egy másik koronavírustörzset a dán nyércfarmokhoz kötnek, ahol 2020 nyarán a tenyésztett állatok között találták meg a tudósok a mutánst. Az egészen egyedi alakot öltő COVID-19 változat miatt egy azonnali hatállyal érvénybe lépő rendelet értelmében arra kötelezték a nyérctulajdonosokat, hogy végezzenek el kényszervágást az állományban.

Az eset hatására a nyércbundák világelső exportőrének számító Dániában csődbe ment a teljes iparág. Később kiderült, túlságosan korán döntöttek erről a drasztikus lépésről, ugyanis az új vírustörzs emberre és állatokra sem volt veszélyesebb az eredeti kórokozónál.

Az első kínai koronavírustörzsek

Az Egészségügyi Világszervezet a kínai járvány kitörésekor szakértőket küldött ki Vuhanba, ahol februárban azonosították a D614G nevű mutációt. A WHO akkortájt úgy nyilatkozott az új törzzsel kapcsolatban, hogy egy rendkívül fertőzőképes mutációról van szó, ami nyárra a domináns típussá válhat az országban.

Júniusra valóban elburjánzott a mutáció a Távol-Keleten, megbetegítve emberek tízezreit. A laboratóriumi ellenőrzések során bebizonyosodott, hogy valóban egy erőteljesebb, nagyobb fertőzési rátával rendelkező variáns terjedt szét, ami súlyosabb tüneteket okozott. (liner.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s