Úgy látszik mostanában rendszeresen januárban bukkan fel valamilyen adózási anomália a termőföldekkel kapcsolatban, legalábbis míg tavalyelőtt a kiskertek illetékfizetése merült fel ötletként (hogy aztán nemsokára el is tűnjön), addig idén a termőföldeket sújtó adó borzolja a kedélyeket.

Utóbbival kapcsolatban - érthető módon - dühödt reakciók láttak napvilágot, lezajlott már egy tiltakozó demonstráció is, aztán kiderült, hogy jelenleg csupán féltucat településen létezik termőföldadó, de a félelmek megmaradtak, ugyanis semmilyen elvi vagy törvényi akadálya nincs, hogy ez a szám növekedjen, vagy hogy az új adónem általánossá váljon. A következőkben megpróbálom objektíven körüljárni ennek az új lehetséges adótehernek minden körülményét, hogy tisztábban láthassuk, lesz-e a földadó, vagy sem?

  A termőföldek adója azért képlékeny dolog, mert az adó kivetését biztosító tavalyi törvénymódosítás roppant tág teret engedélyez a településeknek az adó kivetéséhez, nem is konkrétan a termőföldek megadóztatásáról van szó benne, hanem egy lehetőségről, mely újfajta adók kivetését teszi lehetővé, ezeket összefoglaló néven települési adónak nevezhetjük. A jogszabály indoklását idézve: 

"Az önkormányzatok által újonnan bevezethető települési adó(k) nem terhelhetnek olyan adótárgyat, amelyre törvényben meghatározott – így akár központi, akár helyi – közteher vonatkozik. További rendelet-alkotási korlát, hogy a települési adónak (adóknak) nem lehet alanya szervezet vagy vállalkozói minőségére tekintettel vállalkozó. Egyéb adóztatási korlátot (…)az önkormányzatok számára a települési adók kapcsán nem állapít meg."

Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az egyes települések saját hatáskörben szinte bármilyen adót kivethetnek, a napokban arra is volt példa, hogy egy településvezető (tegyük hozzá, állítása szerint tréfából) az egyedülállókra akart kivetni szingliadót. Utóbbi persze inkább csak irónia, de tény, hogy a településvezető testületek csaknem szabad kezet kaptak adókivetésben, és ennek egyik materializációja a már pár helyen életben lévő termőföld adó. 

Mire vonatkozik a termőföldek adója?

Erre a kérdésre nem lehet pontosan válaszolni, hiszen a fentiek értelmében települési adó szinte bármire kivethető, jelen állapotban, ahol már létezik, ott a termőföld adó a termőföld besorolású, aranykorona értékkel rendelkező ingatlanokra vonatkozik. Tehát aki esetleg attól fél(t), hogy a háza mögötti kiskert is adózás alá esik majd, megnyugodhat, mert bár ugyan a törvény valószínűleg engedélyezné ezt, eddig sehol nem esett szó ilyesmiről. 

Miért van szükség a termőföld megadóztatására? 

A kérdés összetettebb annál, mintsem hogy egyszerűen meg lehessen válaszolni, de ha egy szóban kéne választ adni, akkor az nyilván a pénz lenne. A rendszerint nem túl fényes költségvetésből gazdálkodó önkormányzatoknak a kormány lehetőségként adta a kezükbe a települési adó kivetését (így közvetve a termőföld adót), mellyel központi segítség helyett saját hatáskörben pótolhatnák a büdzsében lévő hiányt. A már lezajlott települési adósságrendezés után feltehetőleg ezzel jelzi a kormányzat a településeknek, hogy az adósságrendezés egyszeri eset volt, a későbbiekben maguknak kell előteremteni a szükséges pénzt, ehhez ad keretet a teleülési adó. A települések tehát annyi adót vethetnek ki, amennyit szeretnének, viszont ezt fel is kell vállalniuk helyben, hiszen nem fentről jövő utasításnak tesznek eleget. Ezzel - feltételezem - egy önszabályozó rendszer kialakítása volt a cél, mivel az önkormányzatoké a felelősség és a lehetőség is az adót illetően, és valószínűleg sehol nem esnek túlzásokba, hiszen azt közvetlenül a helyi vezetésen vernék le a lakosok (például a következő választásokon). 

Érdekes adalék, hogy az adó kivetésének indoklása több településen is részben az volt, hogy a földeket nagy munkagépekkel művelő gazdák súlyos járművei kárt tesznek az önkormányzati tulajdonban lévő bel-, és külterületi utakban, melyeket az adóból befolyt összegből javítanak majd meg. Ez akár egy érvényes indok is lehet, persze meg kell várni, hogy ezek az utak ténylegesen felújításra kerülnek-e?

Mekkora lehet a termőföldadó mértéke?

Kis túlzással bármekkora lehet, persze ahogy az előző pontban próbáltam érzékeltetni, személyes meglátásom szerint egy önkormányzat sem érdekelt abban, hogy túlzó adót vessen ki. Az eddigi gyakorlat szerint az adó mértéke évenkénti és hektáronkénti lebontásban 3 és 10 ezer forint közé esik. Az adó mértéke egyelőre nagyon változó, van, ahol aranykorona értékhez kötik (jellemzően a jobb minőségű földek esetében), van, ahol hektáralapú (a rosszabb földeknél), ráadásul az eddigi termőföld adók összhangban vannak az uniós területalapú támogatásokkal (SAPS) is, de összességében az átlagos teher 7 ezer forint hektáronként és évenként. 

Ki fizeti a földadót?

Itt már egyértelműbb a helyzet, a termőföldre kivetett adó alanya a tulajdonos, így a művelésre bérbeadott területek bérlőinek nem kell új sarcot fizetniük, ám sokak szerint a tulajdonosok a terhet hamar át fogják hárítani, ez pedig értelemszerűen ki fog hatni az ott termelt termények árára is, vagyis a termőföld adó ilyen módon átszivároghat a végfelhasználóhoz, például a boltban magyar zöldséget vásárlóhoz is, magyarán áremelkedést okozhat. Vannak kivételek is a rendszerben, mert mentesül az adó megfizetése alól a saját földjén őstermelőként, vállalkozóként gazdálkodó, valamint az állami földek sem adókötelesek. Az adót elsősorban a kárpótlásból származó földek tulajdonosai, az öröklött földek tulajdonosai, és a szövetkezeti vagyonnevesítésből származó földek tulajdonosai fogják megfizetni. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a földforgalmi törvény megnehezíti a tulajoknak a földek eladását és bérbeadását, így például azok akik öröklés útján jutottak földterülethez, de azt nem használják, eladni, bérbeadni pedig nem vagy nehézkesen tudják, alkalmasint egy súlyos sarccal nézhetnek szembe (természetesen ez még csak találgatás, hiszen - hangsúlyozom - jelen állapotban hat településen van termőföld adó). Egyes vélemények szerint adott esetben az adó mértéke a bérleti díjat is meghaladhatja, így veszteségessé téve a tulajdonosnak a bérbeadást, ami egyfajta presszió is lehet a föld eladását tekintve, de egyelőre ezek az elméletek légbőlkapottak. Az viszont konkrétabb, hogy a jelenlegi konstrukciókban az éves bérleti díjak 10-20%-a lehet az adó, tehát a bérbeadóknak vagy veszteséget kell elkönyvelniük, vagy árat kell emelniük. 

Jelen állás szerint a Csongrád megyei Mindszenten, a Nógrád megyei Karancsalján és Nagykeresztúron, a Vas megyei Rábapatyon, illetve a Zala megyei Kisvásárhelyen és Szalapán van termőföld adó, a Pest megyei Tóalmáson az előzetes hírekkel szemben úgy tűnik mégsem került bevezetésre, így hat települést érint most a földadó kérdése.

Mit hoz a jövő?

Természetesen ezt senki nem tudja, de találgatni, esélyeket latolgatni lehet. Jelenleg a híradások szerint hat honi településen van termőföld adó, ami marginális számnak tűnhet. Sokan ugyanakkor attól félnek, hogy az adót bevezető első hat település idén csupán egyfajta tesztüzemet testesít meg, és a nagyobb arányú, vagy általánosabb termőföld adó csak 2016-tól várható, mikorra az első év tapasztalatai beértek (az önkormányzatok ugyanis rendszerint év közben nem szoktak új adórendeleteket hozni, így idén már nem várható érdemi változás). Tavaly év végi felmérések szerint mintegy ötven település tervezte bevezetni az új sarcot, ebből lett végül csupán hat, ám ebből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, valószínűleg a meghátráló , és az adót még szóba sem hozó települések inkább a kivárásra játszanak. Az első év tapasztalataitól sok minden függ majd, az adó megmaradása, sőt széleskörűvé válása egy csökkentett, tűrhető mértékű teher mellett éppúgy lehetséges, mint a közfelháborodást követően az adónem teljes mellőzése.

kertesz.blog.hu

{flike}
{jcomments on}