fbpx Mivel járhat, ha kötelezővé teszik a koronavírus elleni oltást? | CIVILHETES

h i r d e t é s

Mivel járhat, ha kötelezővé teszik a koronavírus elleni oltást?

Olvasási idő
9perc
Eddig olvastam

Mivel járhat, ha kötelezővé teszik a koronavírus elleni oltást?

2021. november 22. - 07:46

 

Magyarországon a pedagógusoknak kötelező lenne felvenni a koronavírus elleni oltást, csakhogy vannak, akik ezt nem akarják megtenni. Bármilyen meglepő, az Egyesült Álamokban a hírszerzők vannak hasonló helyzetben: még az elutasító magatartásuk oka is azonos. - írja a Házipatika

A kép illusztráció! - Forrás: Mika Baumeister/Unsplash

Mi tartja vissza ezeket a jól képzett embereket, hogy a leghatékonyabb módszerrel védekezzenek a koronavírus ellen?

A magyar kormány kommunikációja szerint az oltás az egyetlen hatékony eszköz a COVID-19 ellen. Ez nyilvánvalóan nem állja meg a helyét, hiszen - ahogy ezt jó párszor megírtuk - a kötelező maszkviselés, a távolságtartási ajánlások követése, a sok embert zárt térben összehozó események és bármiféle tömegrendezvény betiltása, a tömeges tesztelés, vagy éppen az oltatlanok mozgásának korlátozása is erős eszköz a koronavírus terjedésének fékezésére. Az oltás azonban valóban kiemelkedően fontos. A magyar köztársasági elnök ennek jegyében azt üzente az oltatlanoknak: "emberek térjetek már észhez".

Az oltáskerülők azonban nem csak Magyarországon okoznak problémát. Az Egyesült Államokban például a titkosszolgálatok működését veszélyezteti a kötelező oltásoknak való ellenállás.

Több ezer hírszerzőtiszt hamarosan az elbocsátással nézhet szembe, ha az előírt határidőig nem tesznek eleget az amerikai kormány által bevezetett oltási kötelezettségnek - jelentette az AP hírügynökség. Pontosan olyan szankciók várhatnak rájuk, mint az oltást mellőző magyar pedagógusokra: fizetés nélküli szabadságolás és később elbocsátás. Az, hogy nem teljesmértékű az oltási hajlandóság az egyes - köztük az európai - országokban, nem újdonság. A kötelező oltások bevezetése azonban új fejezetet nyitott a vakcinázásról folyó vitában.

Összecsap az egyéni önrendelkezés és a közösségi érdek

Az oltásra kötelezettek a világ legtöbb országában szinte mindig ugyanolyan okok miatt nem kérnek a vakcinákból. Vannak a meggyőződéses oltásellenesek, a tévhitek és fals információk miatt hezitálók, az egyéni szabadságjogaikat sértve érzők, a kaotikus hivatalos kommunikáció miatt inkább az immunrendszerükben, mint az állami szervekben bízók, a betegek, akiknek nem fér össze a kezelésével az oltás, a gyerekvállalásra készülők, akik a magzatot féltik vagy a betegségből éppen felgyógyultak, akik legalább három hónapig nem kaphatnak oltást.

Habár a statisztikák azt mutatják, hogy a kis településeken élők és a kevésbé iskolázottak között a legmagasabb az oltásokat elutasítók aránya, ez nem magyarázat a pedagógusok vagy éppen a hírszerzők berzenkedésére. Az nyilvánvaló, hogy még az olyan munkahelyeken is gondot okoz az oltások elutasítását (ami nem azonos az oltástagadással), ahol elvben szigorú fegyelem uralkodik. Ezt a disputát az is erősíti, hogy az egyének önrendelkezése és a munkaerőhiány miatt erős pozícióban lévő dolgozók (egy részének) akarata áll szemben az oltásokhoz fűződő társadalmi vagy munkaadói érdekkel.

A politikusok félnek a polgárok makacsságától

Chris Stewart utahi republikánus képviselő rámutatott a problémára, amellyel a magyar hatóságoknak és munkaadóknak is szembe kell nézniük. "Ha azt mondod, hogy 'ezt meg kell tenned, és ez alól semmilyen kivétel nincs', akkor az embereket arra készteted, hogy megvessék a sarkukat" - mondta az AP hírügynökség szerint. (Erről a hatásról Orbán Viktor is beszélt, a magyarokra kiterjesztve.) Azt is elárulta, hogy összességében a hírszerzésnél dolgozóknál a beoltottak aránya magasabb, mint az amerikai lakosság körében, a CIA-nál például 97 százalék. De a 18 ügynökséget tömörítő, mintegy 100 ezer fős hírszerző közösség néhány egységénél alacsonyabb az átoltottsági ráta.

Stewart elmondta, hogy október végén több hírszerző ügynökségnél a dolgozók legalább 20 százaléka nem volt beoltva, sőt a képviselő szerint egyes ügynökségeknél akár 40 százalék is lehet az oltatlanok aránya. Bár sokan valószínűleg még felveszik a vakcinát a kormányzat által a civil dolgozók számára előírt november 22-i határidő előtt, az ellenállás miatt a nemzetbiztonságért felelős nagy ügynökségek elveszíthetik a személyzetük egy részét. A hírszerző tiszteket pedig különösen nehéz pótolni az általuk végzett rendkívül speciális munka és a biztonsági ellenőrzés nehézségei miatt. Azok a szövetségi alkalmazottak, akik nem oltatják be magukat november 22-ig vagy nem kapnak felmentést, legfeljebb 14 napos felfüggesztésre számíthatnak, amit esetleges elbocsátás követhet. 

A CIA-nál 97 százalékos az átoltottság

William Burns, a CIA igazgatója a napokban nyilvánosságra hozta, hogy az ügynökség tisztjeinek 97 százalékát már beoltották. Az amerikai kémműholdakat üzemeltető Nemzeti Felderítő Hivatalnál pedig a személyzet több mint 90 százaléka kapott már vakcinát - írja a Medscape.

A Nemzeti Hírszerzési Igazgató Hivatala (amely az egész hírszerző közöség működését koordinálja az USA-ban) több megkeresést is elutasított, hogy pontos oltottsági adatokat közöljön. Azt sem árulták el, hogy milyen vészhelyzeti tervek vannak arra az esetre, ha a tisztviselőket felmentik a munkavégzés alól. Avril Haines, a nemzeti hírszerzés igazgatója mindenesetre azt mondta: nem számítanak arra, hogy ez a missziójuk szempontjából problémát jelentene.

Joe Biden amerikai elnök több előírást is kiadott az oltási arány növelésére az Egyesült Államokban, amelyek a szövetségi alkalmazottakat, a vállalkozókat és az egészségügyi dolgozókat érintik. A Fehér Ház ezeknek tulajdonította, hogy növekedett az oltottak aránya és csökkent a koronavírushoz köthető halálesetek száma. A pandémia az Egyesült Államokban eddig több mint 750 ezer, világszerte pedig 5 millió áldozattal járt. 

A magyar kakukktojás és az európai hozzáállás

A Max Planck Institute for Social Law and Social Policy (szociáljog és szociálpolitika) kutatócsoportja a második SHARE Corona felmérés adatait használta fel, hogy többet tudjon meg azokról az emberekről, akik nem akarják magukat beoltatni, vagy még bizonytalanok. A SHARE, azaz az európai egészségügyi, öregedési és nyugdíjazási felmérés nemrégiben 27 európai országból és Izraelből mintegy 47 ezer 50 év feletti, azaz a fertőzésszempontjából magas kockázatú korosztályba tartozó személytől gyűjtött adatokat a védőoltások beadásáról és számos befolyásoló tényezőről.

A kötelező oltások elutasítását illetően ez a tanulmány azért sokatmondó, mert a magyar pedagógusok átlagos életkora - ahogy Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének korábbi elnöke az ATV-ben elmondta- bőven 50 év fölé tolódott.

A kutatás megállapította, hogy a legtöbb kelet-európai és balti államban magas az oltási bizonytalanság és az elutasítás aránya a többi nyugat-, dél- és észak-európai régióhoz képest. Érdekes módon ebben Magyarország kakukktojás volt, a táblázat adatai szerint inkább nyugati mintát követve. A kutatók emellett azt is megállapították, hogy akik gazdasági nehézségekkel küzdenek, alacsonyabb a jövedelmük, valamint kevésbé iskolázottak, kisebb valószínűséggel veszik fel az oltást. Ezenkívül a fizikai egészség és az emberek közvetlen érintettsége, vagy a közvetlen környezetükben megtapasztalt COVID-19-es megbetegedés is fontos szerepet játszott az oltáshoz való hozzáállásukban.

Ahogy az életkor is. Az 50 és 65 év közötti válaszadók nagyobb valószínűséggel utasítják el a vakcinát, mint az idősebbek, és ez szinte minden országra igaz. Emellett a nemek is befolyásolják az immunizáláshoz való hozzáállást. A nők nagyobb valószínűséggel vonakodtak, mint a férfiak. A nők átlagosan 14,5 százaléka volt bizonytalan vagy utasította el az oltást, míg a férfiak körében ez az arány csak 12,8 százalék volt. De nem minden országban: Magyarországon, Portugáliában és Svájcban például a férfiak között többen voltak a bizonytalanok, vagy akik nem akarták beoltatni magukat. Minél egészségesebbek az emberek, annál valószínűbb, hogy elutasítóak vagy bizonytalanok. Ez a tendencia Magyarországon, Litvániában, Luxemburgban és Svájcban volt a legerősebb.

A kétélű utolsó fegyver

A Politico magazin arra hívja fel a figyelmet, hogy a kötelező oltások utolsó fegyverként való bevetése nagyon is kétélű. Észtországban nemrégiben bevezették a vakcinázási kötelezettséget, és számos eseményre csak a védőoltás vagy a COVID-19-ből való felépülés igazolásával lehet belépni. Romániában a beltéri tartózkodáshoz sok helyen az oltás, a negatív teszt vagy a korábbi fertőzés igazolása szükséges. Szlovénia szintén kötelezővé tette az oltást a kormányzati dolgozók számára, és októberben zöldkártyát vezetett be a beltéri helyiségekbe, például éttermekbe és bevásárlóközpontokba való belépéshez. Csehországban az élet különböző területein hátrányba kerülnek az oltatlanok. Ahogy durvul a járvány, hasonló intézkedéseket egyre több ország fontolgat vagy jelent be, már tőlünk nyugatra is. Ebbe a sorba illeszkedik a magyar pedagógusok számára előírt kötelező oltás.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a pedagógusok körében 90 százalékos az átoltottság. A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, Horváth Péter ennek ellenére is aggasztónak tartja a helyzetet, hiszen azok között, akik eddig megtagadták az oltást, feltehetőleg többen lesznek, akik azt kényszer hatására sem fogják vállalni. "Lesz olyan iskola, óvoda, nem is egy, ahol gyakorlatilag nem tudják majd ellátni a feladatokat, ha néhány pedagógus kiesik a rendszerből. Bár az átoltottság országos átlagban igen magas a pedagógusok körében, régiós szinten nem egyenletes, egyes helyeken mindössze 50-60 százalék körüli" - idézte a Népszava Horváth Pétert, aki úgy látja, az igazgatók "kifejezetten aggódnak." Ez érthető is, hiszen az oltatlan pedagógusok csaknem 19 százaléka továbbra sem kéri a vakcinát a PDSZ belső felmérése szerint.

Nem mindenki ért egyet ezekkel az intézkedésekkel, attól tartva, hogy azok tovább ronthatják a bizonytalan emberek intézményekbe vetett minimális bizalmát. Ráadásul nem is mindig működnek ezek az előírások. Az észt szabályok például nem sokat tettek az oltások elterjedtségének növeléséért, a számadatok alapján csak kis mértékű növekedést értek el az első oltások számában - írja a Politico magazin.

Andrej Kirbiš, a Maribori Egyetem szociológiai tanszékének docense elmondta a portálnak, hogy szerinte a kötelezővé tétel bizonyos esetekben, például az egészségügyben hasznos lehet. De a társadalom egészét arra kényszeríteni, hogy beoltassa magát, miután nem sikerült meggyőzni az embereket, hogy önként jelentkezzenek, kockázatos út. "Amikor a világjárvány kezelésében gyakran sikertelen vagy kudarcot vallott kormányzati politikák valamiféle megoldásaként oltási kötelezettséget vezetnek be az alacsony átoltottságú lakosság körében, akkor ezek visszaüthetnek, és talán még nagyobb legitimációs válságot vagy társadalmi zűrzavart generálhatnak" - mondta. 

 

A tájékoztatás rendkívül fontos lenne, hiszen a hazai adatok azt mutatják, az oltások elérték a kívánt célt. Magyarország lakosai azonban jelenleg nem tudhatják, hogy hányan fertőződtek meg az oltás ellenére, és közülük hányan kerülnek kórházba vagy halnak meg. Holott ezeket az adatokat folyamatosan kérik a szakértők, a politikusok, a sajtó. 

Magyarországon az általános érvényű oltási kötelezettség bevezetése éppen ilyen megfontolások miatt kormányban eddig fel sem merült. Ehelyett a "munkaadók unszolására" hoztak egy rendeletet, amelynek az a célja, hogy "a munkaadók szervezeteinek javaslatára a cégek és vállalkozások jogot kapjanak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében". Ezzel eddig csak néhány vállalat élt, a hírek szerint azért, mert féltek a munkavállalói reakcióktól.

Hogy a kötelező oltásra a rosszul fizetett és a vakcina felvételét elutasító pedagógusok a szakmából való elvándorlással reagálnak-e, az még a jövő zenéje. Ahogy az is, hogy mit tesznek a sokkal jobban fizetett amerikai kémek, meghajolnak-e a kényszer előtt vagy kilépnek a szolgálatból. (Házipatika)


 

Kommentek

h i r d e t é s