A 2019-es év kezdetén ezért érdemes visszatekinteni azokra az eseményekre, állásfoglalásokra és nemzetközi tanulmányokra, amelyek világosan jelzik: a klímabarát technológiák, ezen belül kiemelten az atomenergia, megkerülhetetlenné válik a jövőben. Ennek kapcsán idén sem lehet eleget hangsúlyozni a hazai atomenergetika és a Paks II. Atomerőmű jelentőségét.

Tavaly októberben az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC az évtized alighanem legfontosabb jelentését publikálta. A tekintélyes szakértők megállapították: közös érdek, hogy sikerüljön a globális felmelegedést – a párizsi klímaegyezménynek megfelelően – az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fok alatt tartani, hiszen ez a kulcsa, hogy el lehessen kerülni a természetes ökoszisztémát fenyegető veszélyeket, amelyek már 2 Celsius-fokos melegedés esetén is nagy eséllyel bekövetkeznének. A testület leszögezte, hogy az atomenergia használata nélkül nem lehet eredményes a globális klímaváltozás elleni küzdelem. E technológia növekvő mértékű alkalmazása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elérhetővé váljanak a globális kibocsátás-csökkentési célok.

Hogyan lesz az uránércből télen-nyáron és éjjel-nappal villamos energia?

Az ENSZ jelentésében foglaltakat erősíti a mértékadó szakmai szervezet, a Nemzetközi Energia Ügynökség 2018. november 13-án, Londonban publikált World Energy Outlook 2018 című kiadványa is, amelynek Fenntartható Fejlődési Forgatókönyve ismételten rámutat arra, hogy 2040-ig a globális villamosenergia-termelés közel másfélszeresére növekedhet. Ezt pedig a klímavédelmi céloknak is megfelelve, kizárólag úgy lehet megvalósítani, ha az atomerőművekben termelt villamos energia mennyisége a jelenlegi szinthez képest megduplázódik. Természetesen a megújuló energiaforrások arányát is jelentősen növelni kell, radikálisan csökkentve a fosszilis alapú áramtermelést. Ez annál is inkább sürgető, mert 2017-ben egyelőre a fosszilis erőművek – relatív és abszolút értékben is – több villamos energiát termeltek, mint eddig valaha!

A nukleáris iparág számára evidens a klímavédelem. Globális cél, hogy 2050-ig az atomenergia a villamosenergia-fogyasztás 25 százalékát biztosítsa az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termelés részeként. Ehhez 1000 GW új atomerőművi kapacitásra van szükség. A cél eléréshez egyenlő versenyfeltételekre van szükség az energiapiacokon, valamint ösztönözni kell a jövőbeli tiszta energiára való átállással kapcsolatos beruházásokat annak érdekében, hogy elkerülhessük az éghajlatváltozás legsúlyosabb következményeit.

Decemberben, két hónappal a klímatudósok által készített ENSZ-jelentés után, a katowicei klímacsúcs eredményesen zárult. A résztvevők megállapodtak a 2015-ben megkötött párizsi klímaegyezmény végrehajtásának szabályairól és forgatókönyvéről is. Ennek megfelelően 2030-ig jelentősen csökkenteni szükséges a szén-dioxid-kibocsátást. Ehhez valós összefogásra, ambiciózusabb fellépésre és legfőképpen konkrét lépésekre is szükség van nemzeti és nemzetközi szinten.

Remélhetőleg ez az üzenet előbb-utóbb eljut a hazai atomellenes zöldek és politikusaik tudatáig, akik tavaly is a Paks II. Atomerőmű ellen próbálták hangolni a hazai közvéleményt, miközben a klímavédelem élharcosainak próbálják magukat beállítani. Ha a szavak és szándékok helyett a tettek számítanak, az ellenzék tavaly ismét csak alaposan leszerepelt, amikor az általa kezdeményezett klímavédelmi vitanapot feláldozta a rövid távú politikai érdekei oltárán, miután december 12-én testületileg kivonult az Országgyűlés plenáris üléséről.

A megoldás a kezünkben van

Tavaly a klímaváltozás miatti szélsőséges időjárást jócskán érezhettük saját bőrünkön. Télen szokatlanul meleg időjárással, márciusban rendkívüli hideggel, majd forrósággal, aszállyal és özönvízzel szembesültünk. Európa északi részén soha nem tapasztalt aszály és forróság volt. Az időjárás szélsőségessé válása intő jel. Ha nem tesszük meg a szükséges lépéseket, akkor az időjárási kilengések száma és intenzitása tovább növekedhet.

Eközben a hazai villamosenergia-rendszer egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe. Öregedő erőműpark, újabb és újabb történelmi rendszerterhelési csúcsok, és már most is hatalmas import jellemzi a rendszert.

Elementáris érdek, hogy új erőművek épüljenek hazánkban, ugyanis csak így tudjuk jelentősen csökkenteni a nagy ellátásbiztonsági kockázatot jelentő importkitettségünket. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy a megoldás megfeleljen az ellátásbiztonsági, versenyképességi és a klímavédelmi céloknak is. A Paks II. Atomerőmű mihamarabbi megvalósítása mellett a megújuló alapú villamosenergia-termelés, különösen a naperőművek fejlesztése jelenti a megoldást. Utóbbi esetében természetesen feltétlenül figyelembe kell venni ezen villamosenergia-termelési mód időjárás-függőségét!

A 2018-as év a napnál is világosabban rávilágított arra, hogy a világ egyre több országa ismeri fel azt a tényt, hogy a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok elérése érdekében az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra egyaránt szükség van. A december végi adatok szerint: világszerte 454 blokk üzemel, 55 épül, a jövőben pedig mintegy 500 új blokk építése várható.

Francia, amerikai és orosz atomtechnológiák kapcsolódása

Kínát a klímavédelem vonatkozásában korábban nem lehetett sereghajtónak tekinteni, hiszen néhány évvel ezelőtt még a kínai szénerőművek fejlesztése volt a prioritás, ám a kínaiak gondolkodása mára új irányt vett. Elfogadták, hogy a dinamikusan fejlődő gazdaság igényeit és a lakosság villamos energia iránti igényét a klímavédelmi célokat is szem előtt tartva atomerőművekkel és megújuló forrásokkal lehet a leghatékonyabban kielégíteni, ugyanakkor a szénerőművi termelés továbbra is számottevő.

Ma Kína építi a legtöbb új atomerőművi blokkot. A globálisan létesülő 55 új blokkból 11 Kínában valósul meg, és a jövőben további mintegy 180(!) új blokk létesítését tervezik. Tavaly Kínában 7 új blokkot kapcsoltak hálózatra, illetve döntő részük már kereskedelmi üzemben termel.

Ezek közül a világ első francia, EPR típusú atomerőművi blokkja nem Európában, hanem Kínában kezdte meg a működését. Június 29-én a kínai Taishan-1, EPR típusú blokk sikeresen kapcsolódott a villamosenergia-hálózatra. A blokk beépített villamos kapacitása nettó 1660 MW. Építése 2009-ben vette kezdetét, de technológiai és egyéb problémák miatt jelentős csúszással tudott csak megépülni. Ez a blokk 2018. december 13-án kezdte meg a kereskedelmi üzemét.

A világ első Westinghouse AP1000 típusú atomerőművi blokkja, a kínai Szanmen-1 egység tavaly június végén szintén sikeresen csatlakozott a villamosenergia-hálózatra, ami szintén jelentős mérföldkő volt az atomenergetika történetében. A Szanmen-1 atomerőművi blokk 1157 MW villamos teljesítményt képvisel, amelynek építése 2009 áprilisában vette kezdetét. A beruházás a kulcsfontosságú berendezések tervezési hibáiból adódó technológiai és egyéb problémák, valamint a Westinghouse csődje miatt jelentős csúszással fejeződött be. Az egység 2018. szeptember 21-én állt kereskedelmi üzembe.

2018. augusztus 25-én helyezték be az első friss üzemanyagot a kínai Tianwani Atomerőmű negyedik, orosz, VVER-1000 típusú blokkjának reaktorába, és ezzel megkezdődött a blokk fizikai indítása. Az egység október 27-én már hálózatra csatlakozott, december 22-én pedig kereskedelmi üzembe állt.

Tianwan 4. blokk – megkezdődött a friss üzemanyag berakása

Az egység hálózatra csatlakozása azt is jelentette, hogy a globális atomenergetika történelmi pillanathoz érkezett 2018-ban. A világ atomerőművi blokkjainak beépített nettó villamos teljesítménye ugyanis első alkalommal lépte át a 400 000 MW-os értéket.

A Tianwani Atomerőmű az orosz-kínai gazdasági együttműködés legjelentősebb létesítménye. Az első kiépítés két blokkja 2007-ben kezdte meg a kereskedelmi üzemét. A harmadik blokk pedig 2017 decemberében kezdett villamos energiát táplálni a hálózatba.

Növekvő megrendelés-állomány a VVER-1200 típusú blokkok esetében

2018 júniusában orosz-kínai stratégiai dokumentumcsomagot írtak alá, amelynek értelmében a következő évtizedekben 4 új, 3+ generációs, VVER-1200 típusú blokk fog épülni az országban. Két egység a Tianwani Atomerőmű 7. és 8. blokkjaként, kettő pedig egy új helyszínen, Xudapuban létesül.

India is komoly fejlesztéseket hajt végre. Oroszországgal októberben újabb hat, 3+ generációs blokk építéséről állapodott meg. Ebben a hónapban már Üzbegisztánban is kezdetét vette az első atomerőmű-projekt, amelynek keretében a Pakson megvalósuló blokkokhoz hasonló, 2 darab VVER-1200 típusú blokk építése valósul meg.

Bangladesben a Ruppuri Atomerőmű két, VVER-1200 típusú, 2400 MW összteljesítményű blokkjának építése a terveknek és az ütemezésnek megfelelően halad. A törökországi Mersin tartományban épülő Akkuyu Atomerőmű területén az első adag beton alaptestbe öntésével, 2018. április 3-án kezdetét vette Törökország első atomerőművének építése, amely a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern kivitelezésében valósul meg.

Megkezdődött az Akkuyu Atomerőmű építése

Fehéroroszország a Paks II. Atomerőműhöz hasonló két, VVER-1200 típusú, 3+ generációs blokk építéséről határozott. Az első blokk esetében már 2019 márciusában sor kerülhet a blokk fizikai indítására, év végén pedig a kereskedelmi üzem kezdetére. A második fehérorosz blokk 2020-ban állhat a villamosenergia-termelés szolgálatába.

A tavalyi év további fontos eseménye, hogy a paksi új, VVER-1200 típusú blokkok referenciablokkja, a Leningrád II. Atomerőmű kiépítésének VVER-1200 típusú, 3+ generációs 1-es blokkja 2018. június 12-én már elérte a névleges, 100 százalékos teljesítményszintet. 2019. január 1-től ez a blokk már szerződés szerint termeli a villamos energiát és táplálja be a villamosenergia-rendszerbe. A II. kiépítés 2. blokkjának építése a terveknek megfelelően halad.

Tavaly december elején a leningrádi atomerőművi telephelyen még négy, RBMK-1000 típusú blokk üzemelt meghosszabbított üzemidővel. Ezek közül az első egységet a 45 éves üzemidejének lejártával 2018. december 21-én 23 óra 30 perckor végleg leállították.

A Leningrádi Atomerőmű II. kiépítésének első blokkja a kieső kapacitást pótolja, tehát – hazánkhoz hasonlóan – itt is kapacitás-fenntartásról beszélhetünk. Éppen ezért például a következő RBMK típusú egység leállítását a II. kiépítés második, VVER-1200 típusú leningrádi blokkjának üzembe helyezésével hangolják össze. Az első RBMK-1000 típusú blokk leállítása után a Leningrádi Atomerőmű továbbra is Oroszország legnagyobb atomerőműve marad a beépített 4200 MW kapacitása révén.

Az Amerikai Egyesült Államokban is bizalmat szavaztak az atomnak: a Vogtle Atomerőmű 3-as és 4-es blokkjának befejezéséről döntött a négy társtulajdonos. Donald Trump amerikai elnök aláírásával pedig hatályba lépett az a törvény, amely felgyorsítja a korszerű amerikai atomreaktorok kifejlesztését.

Újabb jelöltek az atomenergetikai klubba

Közben újabb és újabb országok tervezik, hogy belépnek az atomklubba. Ausztrália példája különösen figyelemre méltó. Az atomenergiát 1998-ban még indexre tevő és 2008-ig az uránbányászatot is tiltó Ausztrália miniszterelnöke tavaly azt nyilatkozta, hogy megfontolják az atomerőmű-építési tilalom feloldását az országban, ha az elemzések igazolják e technológia gazdaságosságát.

Lengyelország szintén új atomerőművi blokkokat kíván építeni. A lengyel Energetikai Minisztérium november 23-án közzétette az ország 2040-ig szóló energiapolitikai tervezetét. Ennek egyik kulcsfontosságú momentuma, hogy a széntől való függésüket kívánják csökkenteni az atomenergia javára. Éppen ezért a tervek szerint Lengyelország már 2035-ben elindíthatja az első 1000-1500 MW kapacitású blokkját, 2043-ig pedig további ötöt épít meg.

A lendület tovább folytatódik...

Az idei évben világszerte 13 újabb atomerőművi blokk állhat a villamosenergia-termelés szolgálatába. Például a Belorusz Atomerőmű első, VVER-1200 típusú blokkja, az Olkiluoto-3, francia, EPR típusú egység, vagy a szlovák Mochovce-3 blokk.

2020-ban 11, 2021-ben 6, 2022-ben 9, 2023 és 2026 között pedig további 8 újabb egység kezdheti meg az üzemelést.

Németország továbbra is külön utakon jár...

Németország – szembemenve a globális trenddel – még mindig helyesnek gondolja a jórészt belpolitikai szempontok mentén meghozott atomellenes döntését és az erőltetett megújulós fejlesztéseket, miközben a következmények már most is sokkolóak: falu- és templomrombolás, elbukott klímavédelmi cél, természetpusztítás, valamint égbe szökő villamosenergia-árak szegélyezik a döntés útját.

Mindennél többet mond, hogy a decemberi katowicei klímacsúcson a német környezetvédelmi miniszter „poggyászában” ott volt az atomellenes politikai döntés következménye is. Berlin 2020-ra az 1990. évi értékhez képest az előirányzott 40 százalék helyett csupán 32 százalékkal tudja csökkenteni a kibocsátást.

A miniszter az atomerőművek és a szénerőművek termelésből való kivezetésével kapcsolatban azt mondta, hogy „Das ist sehr ambitioniert”, „Nagyon ambiciózus”. Ha akarjuk, ezt úgy is érthetjük, hogy túl ambiciózus, azaz a szénerőművek kivezetésére nem vennénk egyelőre mérget...

Láthatóan a globális klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességei célok elérése, valamint az emberiség egészségének és életfeltételeinek biztosítása érdekében az atomenergiára és a megújuló energiaforrások alkalmazására egyaránt szükség van.

Magyarország a kormány felelős döntéseinek köszönhetően a világ fősodrában halad a Paks II. projekt megvalósításával, valamint a megújulók, különösen a naperőművek fejlesztésével. Paks ebben is példát mutat, hiszen a nukleáris kapacitás-fenntartás mellett a városban hamarosan befejeződik a naperőműpark építése.

Hárfás Zsolt
energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök

origo.hu