A nők (28%), a középkorúak (32-32%) és a megyeszékhelyeken élők (29%) dolgoznak az országos átlagot meghaladó arányban kis- és középvállalkozásoknál. A magyarok egész karrierjére vetítve a kérdést, a társadalom kb. ötöde (19%) mondható „régi motorosnak” a kkv-k területén: ennyien nyilatkoztak úgy, hogy legalább 20 évet dolgoztak ebben a vállalati szektorban. Korukból kifolyólag értelemszerűen a legidősebb korcsoportban, a 60 év felettiek körében kiugróan magas (37%) ez az arány. Érdekesség, hogy éles választóvonal mutatkozik meg jövedelemcsoportok között: az alacsony keresetűek körében 26%, míg a magas jövedelműek körében csak 13%-ra jellemző, hogy legalább 20 évet dolgoztak kkv-kben.

A magyarok szerteágazóan látják a kkv-k előtt tornyosuló legfőbb akadályokat. A megkérdezettek valamivel több mint fele (55%) adott értelmezhető választ az erre irányuló nyitott kérdésre, ezen belül a legtöbben (12%) az adó- és járulékterheket, 7-7% pedig a gazdasági környezetet és a szektor versenyképességét említette. Egyéb, de a fentiekhez képest jóval ritkább említések az állam működése (4%), a bérköltségek (3%), a megfelelő munkaerő hiánya (3%), a működtetési/vezetési problémák (2%), a támogatások hiánya (2%), a jogi és szabályozási környezet (1%), a tőkehiány (3%), a bürokrácia és korrupció (1-1%). Ebben a megközelítésben különösen releváns azok válasza, akik jelenleg (vagy legutóbbi munkahelyükön) kkv-knál dolgoztak. Ebben a körben az átlagnál nagyobb arányban (15%) nevezték meg az adó- és járulékterheket, a gazdasági környezetet (9%) és az állam működését (6%).

A kutatásban a kkv-k általános megítélését is igyekeztünk feltérképezni az Edelman bizalmi indexe által alkalmazott megközelítést követve, amely egy 10-es skálán helyezi el az egyes intézményeket, szervezeteket a skálán adott értékelések átlagai alapján. Ebben a megközelítésben a magyar kis- és középvállalkozások átlagos megítélése inkább pozitív (6-os átlagpont), valamivel meghaladva mind a külföldi, mind a magyar nagyvállalatok átlagos értékelését (5,6-os átlagpont), és jócskán meghaladva a magyar kormány (4,3) és a média (4,2) megítélését, illetve megközelítve a civil szervezetek átlagos értékét (6,1). Korosztályok összehasonlításában különösen a fiatal korosztály (16-29) tagjai viszonyulnak pozitívan a kkv-hez, ennek a szegmensnek 43%-a adott legalább 7-es értékelést a kkv-k iránti bizalomra vonatkozó kérdésre (pl. az 50-59 éves korosztály 33%-ához képest). Ugyanezt a mércét alkalmazva (legalább 7-es értékelést adók aránya) még a diplomások (42%), a fővárosiak (46%) és a magas jövedelműek (43%) mutatnak pozitívabb attitűdöt az országos átlaghoz képest. Érdekesség, hogy a kkv-knál dolgozók értékelései is csak a fenti demográfiai csoportokhoz hasonló mértékben haladják meg az országos átlagot (43%-uk adott legalább 7-es értékelést), azaz a szektorban dolgozók nem elhanyagolható része igen kritikus a szektor vállalataival kapcsolatban.

A kutatásban a kkv-kat és a nagyvállalatok megítélését konkrét szempontok alapján is ütköztettük, arról kérdezve a válaszadókat, hogy az egyes szempontok szerint inkább a kkv-król vagy inkább a nagyvállalatokról alkotnak-e kedvezőbb véleményt. Ebben a megközelítésben a bizalmi index átlagaitól eltérően inkább a nagyvállalatok felé húz a magyarok értékítélete, különösen a karrierlehetőségek (60% szerint inkább a nagyvállalatokra igaz és csak 9% szerint a kkv-kra), a magasabb bérezés (59% vs. 11%) és az innováció (40% vs. 18%) tekintetében. Kiegyenlítettebbek a vélemények az „érdekes, tartalmas munkahelyek” (32% vs. 23%), a magyar gazdaságban betöltött szerepük (34% vs. 20%) és a termékek és szolgáltatásaik minősége (26% vs. 25%) szempontjából. Egyedül a munkavállalókkal szembeni bánásmód az, amelyben a kkv-k „verik” a multikat a magyarok érzékelésében: 38% szerint inkább a kkv-kre és csak 22% szerint a nagyvállalatokra mondható el ez.

Széles körben érzékelt tendencia továbbá, hogy a magyar gazdaságpolitika egyértelműen inkább a nagyvállalatoknak és kevésbé a kkv-knak kedvez. A teljes népesség háromnegyede osztja az első, és csak negyede az utóbbi álláspontot szinte demográfiai csoporttól és munkahelytől függetlenül. Ezzel párhuzamosan a relatív többség szerint fordulatra lenne szükség a gazdaságpolitikai prioritásokban: 38% szerint inkább a kis- és középvállalkozások megerősítése kéne, hogy legyen az elsődleges cél, és csak 15% szerint a nagyvállalatok versenyképességének javítása a fontosabb (47% szerint azonban mindkettő ugyanolyan mértékben fontos). Érdekes módon a leginkább „kkv-párti” álláspontot ebben a tekintetben nem a kkv-knál (legutóbb) dolgozók, hanem az egyéni vállalkozók képviselik: ennek a körnek közel fele (48%) szerint a kkv-k megerősítése kéne, hogy a gazdaságpolitika prioritása legyen, de a diplomások körében is hasonló mértékben elterjedt a „kkv-párti” vélemény (47%). Érdekesség, hogy korral szinte lineárisan csökken a „multi-párti” álláspont népszerűsége: míg a 16-29 éves korosztály 23%-a szerint a nagyvállalatok versenyképességének javítása a fontosabb, 50 év felett csak 10% osztja ezt az álláspontot.

*Módszertan: az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2026. január 17.-én vette fel az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvételének segítségével. A mintanagyság 1400 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A mérések hibahatára 2,7%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

(Europion)