h i r d e t é s

Most vagy soha: reagálni kell az agráriumban kialakult helyzetre

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Most vagy soha: reagálni kell az agráriumban kialakult helyzetre

2019. május 23. - 13:58

 

A magyar mezőgazdaság fenntartható fejlődéséhez kulcsfontosságú a mérethatékony gazdaságok kialakítása. 

Az idősebb gazda generáció ezt még a jövő megoldandó problémájának tekinti, miközben a fiatal agrárszakemberek már  aktuális kihívásként kezelik és kutatják a megoldásokat. Ezt mutatja, hogy a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatra beadott pályamunkák közül egyre több foglalkozik a jövedelmezőség, a hatékonyságnövelés és a technológiai lehetőségek alkalmazásának kérdéskörével. A K&H ezért most összesen 1,2 millió forinttal és szakmai segítséggel járul hozzá 8 tehetséges magyar hallgató értékes kutatómunkájának folytatásához.

Lezárult az agrárképzést nyújtó egyetemek és főiskolák alap-, mester- és PhD képzésben résztvevő hallgatói számára idén ötödik alkalommal meghirdetett K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat. A pályázat célja, hogy szakmai és anyagi támogatással segítse azoknak a fiatal hazai agrárszakembereknek a tanulmányát és kutatómunkáját, akik az agrárágazat fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt.

A hazai mezőgazdaság a kiváló természeti adottságok ellenére lemaradóban van a régióban. Jól érzékelteti ezt, hogy míg Hollandiában például átlagosan 14 ezer euró értéket termelnek meg egy hektáron – sokkal gyengébb minőségű földön –, addig a magyar gazdák 1980 euró értéket állítanak elő, ami az uniós átlagnak is mindössze 40%-a. Az utolsó pillanatban vagyunk tehát, hogy reagálni tudjunk a kialakult helyzetre. Az ágazat fejlődéséhez és a jelenlegi hatékonyság növeléséhez elengedhetetlen az emberi erőforrás, a technika és a technológia egyidejű korszerűsítése és a mérethatékony, fenntartható gazdaságok kialakítása. Ez utóbbi azért is kulcsfontosságú a megtérülésben, mivel a gazdáknak az önköltségre van ráhatásuk, az eladási árat azonban a piac határozza meg

– hívta fel a figyelmet az ágazat problémáira Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat ünnepélyes díjátadóján.

A legutóbbi ösztöndíjpályázat arra mutatott rá, hogy míg az idősebb gazda generáció még a jövő problémájának tekinti az ágazatban kialakult helyzetet, addig a fiatalok már felismerték és aktuális problémaként kezelik és keresik a megoldást. „Egyre több pályázati anyagban jelenik meg a jövedelmezőség és a hatékonyságnövelés kérdése, illetve a precíziós gazdálkodás alkalmazásának lehetőségei. Ráadásul a hallgatók komplex megoldásokban gondolkoznak, több oldalról is vizsgálják a lehetséges megoldásokat, hiszen például a precíziós gazdálkodás esetében nem csak a tárgyi, de a személyi feltételekre is egyre több pályázat tér ki” – mutatott rá az agrárhallgatók gondolkodásmódjára Tresó István.

A 2018 őszén meghirdetett ösztöndíjpályázatra 16 felsőoktatási intézmény 44 karáról jelentkezhettek a hallgatók, és az 58 beérkezett pályamunkát két fordulóban értékelte az ágazat legkiválóbb szakembereiből álló zsűri.

A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat 2019 idei díjazottjai.

 

PhD kategória

  1. helyezett – Sipiczki Zoltán
    Kaposvári Egyetem – Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
    Jövedelmező-e a mezőgazdaság? A magyarországi agrárvállalatok jövedelmezősége és finanszírozási sajátosságai
  2. helyezett – Nagy Balázs József
    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Oláh György Doktori Iskola
    Algaalapú mezőgazdasági ágensek technológiaközpontú fejlesztése

 

  1. helyezett – Barta Rajnai Eszter
    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Oláh György Doktori Iskola
    Alacsony hőmérsékletű pirolízis hatása növényi minták összetételére és termikus viselkedésére

 

mesterképzés kategória

  1. helyezett – Oláh Zsófia
    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Gépészmérnöki Kar
    Talaj-szerszám egymásra hatás eredményeként létrejövő talajprofilok vizsgálata laboratúriumi talajvályú és diszkrét elemes módszer alkalmazásával

 

  1. helyezett – Pintér Levente Elemér
    Szent István Egyetem – Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
    A precíziós gazdálkodás vállalati bevezetésének lehetőségei a növénytermesztésben

 

  1. helyezett – Fábián Boglárka
    Pannon Egyetem – Georgikon Kar
    Aminosavak emészthetőségének vizsgálata brojlercsirkében és pecsenyekacsában

 

alapképzés kategória

Gőbel Rebeka
Kaposvári Egyetem – Gazdaságtudományi Kar
Küzdelem az élelmiszerpazarlás ellen – hol és hogyan avatkozzunk be?

 

Czompó Balázs
Óbudai Egyetem – Alba Regia Műszaki Kar
Milyen megoldási javaslatokat lát az élelmiszerpazarlás megállítására?


 

h i r d e t é s