Gondban a magyar építőipar, az informatika, és az energiaszektor, de zavarok szinte mindenhol vannak. Nincs uniós forrás, de a hazai költségvetési pénzek is eltűntek, miközben sok helyen az állam a legnagyobb megrendelő. Elindultak a körbetartozások, a kisebb önkormányzatoknál egyáltalán nincsenek fejlesztések. Most még a régebbi projektek végső fázisai zajlanak, de a második félévben és a jövő évben már a mostaninál is kisebb lesz a megrendelésállomány – olvasható a Telex.hu-n.

A magyar gazdaságban egyre nagyobb problémát okoz, hogy a visszatartott, több ezermilliárd forintnyi uniós forrás folyósítása egyre tolódik. Johannes Hahn az EU költségvetési biztosa szerint a Magyarországgal kapcsolatos problémák lezárása akár átcsúszhat a 2024-es európai parlamenti választások utánra is – emlékeztetnek a portál cikkében.

Lukács János, a pályázati tanácsadással foglalkozó Vanessia Kft. ügyvezető igazgatója szerint több okot kell egyszerre megemlíteni:

• vannak cégek, amelyek a saját beruházásaik elmaradása, csúszása miatt érintettek;
• mások azért, mert olyan piacra dolgoztak be, például önkormányzati fejlesztésekhez, közoktatásba, egészségügybe szállítottak, ahol most uniós forrás hiányában megállt minden, egyáltalán nincsenek pályázatok;
• végül vannak, akik azért járnak pórul, például a mezőgazdasági gépgyártók, mert az ügyfeleik várnak a pályázatokra, így elhalasztják a vásárlásaikat.

Sajnos egy magyar vállalkozás életében most gyakran kéz a kézben jár az uniós forráshiány, a magyar kormányzati megszorítások és a magas piaci kamatszint.

Az építőiparban a legrosszabb

Tibor Dávid, a Masterplast Nyrt. tőzsdén jegyzett építőanyag-gyártó elnöke szerint az építőiparban mindez együtt van, így most„tényleg elég nagy a baj”.

„Sajnos azt kell mondanom, hogy most amolyan 70-30 százalékos időszak van az építőanyag-iparban. Aki a projektek munkafolyamatainak az elejére szállít be – téglások, cserepesek –, ők 70 százalékos visszaesést szenvednek el 2022 elejéhez képest. Aki a projektek második felében vagy a végén vonul fel, mint mi a szigetelőanyagainkkal, mi eddig még csak 30 százalékosat.”

Ami nem kezdődik el, az nem is fejeződik be, vagyis ha nem történik valami, a második félév már nagyon nehéz lesz, majd a 2024-es év még nehezebb – mondta Tibor Dávid.

A hazai építőipart ráadásul nemcsak az uniós forráshiány bántja, de az is, hogy az állam a gazdasági nehézségek miatt gyakorlatilag tejesen leállította az addig még el nem indított beruházásait. Említettük, hogy a piaci kamatok is magasak, és kifújt a tavalyi nagy lakossági program, a 3+3 millió forintos Otthonfelújítási Program is.

A második félévben és a jövő évben már a mostani helyzetnél is kisebb lesz a megrendelésállomány.

A megújuló energia is nagy vesztes Keresztes Attila, a napenergiával foglalkozó, szintén tőzsdei Astrasun Nyrt. elnöke is elég borús képet festett a Telexnek. Szerinte a felzárkóztatási pénzek hiánya miatt a hazai energiapiac hatalmas lemaradásba került.

Általában véve elmaradt a hálózatkorszerűsítés, ami lehetővé tenné újabb megújulók rendszerbe állítását. Emiatt viszont a nagyobb fogyasztók sem tudnak a hálózatra csatlakozni. Csúszott a lakossági HMKE (háztartási méretű kiserőművek) támogatásának kifizetése, ami miatt sok projekt meg sem valósul.

„A piac nagyjából befagyott. Józan befektető nem indít most projektet támogatás nélkül. Támogatás viszont nincsen.”

Szinte mindenhol vannak zavarok

Lukács János konkrét cégnevek ismertetése nélkül további szektorokból is hozott példát. Egy évi 1,5-2 milliárdos forgalmú iparigép-forgalmazónak az idén volt „nullás” hónapja, vagyis minden ügyfele elhalasztotta a vásárlásait. De érkeztek negatív jelzések autókereskedő cégtől, épületgépészeti szerelőtől, villamosipari kereskedőtől.

Elindultak a körbetartozások is, illetve már nem jellemző a készletfeltöltő rendelés, mindenki inkább csak azt viszi el, ami nagyon szükséges, és sokan mondják, hogy a második félévet még így sem látják.

A kisebb önkormányzatoknál például uniós forrás nélkül gyakorlatilag egyáltalán nincsenek fejlesztések. Márpedig minden megyében vannak olyan építőipari cégek, amelyek közel vannak az önkormányzatokhoz, és aránylag sok megbízást nyertek tőlük. Számukra 2022-ben, 2023-ban már nem volt pályázat, és nekik nincsenek magánpiaci nagy munkáik, mint a fővárosi nagyoknak, akik országosan dolgoznak. Sőt, ma már az is állandó tapasztalat, hogy a nagy cégek lemennek árazással a kicsik alá, lehajolnak a kisebb megbízásokért is, ne kelljen annyi embert elküldeni, de ez a kicsiknél még jelentősebb hiányt generál.

Anonim informatikai válaszadók azt jelezték a portálnak, hogy az állami szférában nagyon is érezhető a visszaesés. Hasonló a probléma a mezőgazdaságban is. (24.hu)