h i r d e t é s

Nagy a baj az Északi-sarkvidéken

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam

Nagy a baj az Északi-sarkvidéken

2020. augusztus 01. - 10:29

 

Az Északi-sark körüli tengerek felszínén lebegő jégmezők összeterülete 6 millió négyzetkilométerre zsugorodott, 16 százalékkal kisebbre a 2013-tól 2019-ig terjedő évek júliusi átlagánál – közölte a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI). 

Forrás: ZME Science

A német kutatók szerint a tengerjég júliusi kiterjedése a legkisebb a műholdas megfigyelések kezdete óta.

A bremerhaveni kutatók a sarkvidék oroszországi területeit sújtó szokatlan hőhullámmal magyarázzák a rekordszintű hó- és jégolvadást az Arktiszon. Csak a sarkvidék Oroszországhoz tartozó részén egymillió négyzetkilométernyi jég tűnt el júliusban. Egyelőre nem tudni, hogy a rekordszintű jégolvadás a nyár egészére is vonatkozik-e, a sarki jégtakaró mérete rendszerint szeptemberre éri el legkisebb kiterjedését.

Múlt hétvégén rekordmeleget mértek az Észak-sarkvidék Norvégiához tartozó szigetcsoportján, a Spitzbergákon (Svalbard-szigetek) is. Longyearbyen városkában szombaton 21,7 Celsius-fokot mutatott a hőmérő, többet, mint bármikor a mérések kezdete óta. A korábbi csúcsot 21,3 fokkal 41 évvel ezelőtt, 1979. július 16-án jegyezték fel.

A felvételen jól látni, ahogy az Északi-sark fölé betörő meleg levegő kavarog a térségben. Mindez komoly melegedést és olvadást okoz a jégmezőkben.

Az Észak-sarktól mindössze 1000 kilométernyire fekvő szigetcsoporton júliusban, a sarkvidéki nyár legmelegebb hónapjában általában 5-8 Celsius-fokot mérnek.

Egy nemrégiben közzétett norvég kormányzati klímajelentés szerint 1971 és 2017 között 3-5 fokkal emelkedett a Svalbard-szigeteken az átlaghőmérséklet, amely a prognózis szerint 2070 és 2100 között 7-10 fokkal haladhatja meg az 1970 és 2000 közti szintet. (MTI) / hvg.hu


 

h i r d e t é s