Nagy Márton szerint

• a bankok akkor tesznek szert extraprofitra, amikor gyors kamatemelkedés következik be, ez Magyarországon tavaly júniusban indult el, amikor a jegybank kamatemeléssel kezdett reagálni a magasabb inflációra.
• A lakossági betétkamatok azonban lent maradtak a kamatemelés ellenére is, extraprofithoz juttatva a bankokat. Az eurózónában ez nem történt még meg, mert az EKB még nem kezdett kamatot emelni, ezért nincs eurózónás példa extraprofitadó bevezetésére.
• A „lent ragadt” kamattal rendelkező betétek összesített állománya 13 ezermilliárd forint körüli, ezek átlagosan 0,3%-0,5%-on kamatoznak, miközben a bankrendszer ezt a likviditást 6,45%-os jegybanki betétbe vagy állampapírba rakja, hitelként helyezi ki.
• Az így keletkező spreadet az állománnyal felszorozva megkapjuk, mekkora eredményt termel a bankoknak e művelet. Ez azonban még nem extraprofit, csak attól lesz az, hogy a múltbeli szinthez képest ez kimagasló: a múltban a mostani 6%-os spread még 3-3,5% körül volt. A kamatemelések miatt előállt különbözetből származik az az extraprofit, ami főleg a nagy látra szóló lakossági betéttel rendelkező bankoknál keletkezik.
• A rezsivédelmi alapba 700, a honvédelmibe 200 milliárd forint mehet, az extraprofitadókból 800 milliárd kerülhet ezekbe, a maradék a cégautóadó, jövedéki adó, a magánfoglalkoztatás és a chipsadó büntetéséből származik. 800 milliárdból nagyjából 600 milliárdot a bankszektor és az energiaszektor fizethet be.
• A bankszektor esetében a nettó kamateredmény, valamint a díj- és jutalékbevétel lesz az adó alapja.
• A bankszektor mellett a pénzügyi vállalkozások is „bekerülhetnek” az extraprofitadó alá, hiszen ott is van ilyen kicsapódó profit. Ide tartoznak a betétet nem gyűjtő társaságok, mint például lízingcégek, faktoringcégek, hitelbutikok, hitelgaranciát nyújtó cégek. Bár ők nem gyűjtenek betétet, a hitelkamatokon keresztül ők is élvezik az emelkedő kamatkörnyezet előnyeit.
• A biztosítási szektornál a díjbevétel marad az adó alapja.
• A tranzakciós illetéknél kétfajta változás lesz: maximumát tranzakciónként 6 ezer forintról 10 ezer forintra emelik, illetve minden értékpapírtranzakcióra kiterjesztik vétel és eladás esetén egyaránt, legyen az magán- vagy intézményi tranzakció. Egyedül a Magyar Államkincstár és a Magyar Posta tranzakciói mentesülnek alóla.
• A MÁK-nál végrehajtott értékpapír-tranzakciók átutalás és állampapír-tranzakció esetén egyaránt eddig is illetékmentesek voltak.
• Az adócsomag átmeneti időszakra, „mostani tudásunk szerint” két évre szól.

(Portfolio)