Steinmeier már korábban megkapta a kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a velük nagykoalícióban álló szociáldemokraták (SPD) támogatását. Az 1260 fős államfőválasztó fórumon a nagykoalíciónak több mint kétharmados többsége van 923 szavazattal, de valószínűleg Steinmeierre szavaznak a Zöldek és a liberálisok (FDP) soraiból is. Az ülést déli 12 órakor nyitják meg, az első szavazás negyed egykor kezdődik. Második fordulóra várhatóan nem lesz szükség. Az eredményt várhatóan délután 2 óra körül jelentik be.

Németországban a szövetségi elnöki poszt inkább jelképes: az államfő feladata a nemzet egységének megjelenítése. A 61 éves Frank-Walter Steinmeier az ország legnépszerűbb politikusa. A megkérdezettek 79 százaléka elégedett a munkájával (Angela Merkel csak a negyedik 55 százalékkal). Steinmeier az észak-rajna-vesztfáliai Detmoldban született. Jogászként végzett, a nyolcvanas években a gießeni egyetem tudományos munkatársa volt.

Politikai karrierjét Gerhard Schröder későbbi szociáldemokrata kancellárnak köszönheti. Schröder még alsó-szászországi tartományi kormányfőként fedezte fel magának. 1993-ban megtette irodavezetőjének Hannoverben, majd tartományi államtitkár lett és a tartományi kormányfői hivatal vezetője. Amikor Schröder 1999-ben kancellár lett, Steinmeiert magával vitte Berlinbe. Schröder bizalmasaként a titkosszolgálatok felügyeletével megbízott államtitkár volt, és ő vezette a kancellári hivatalt. Fontos szerepe volt Schröder komoly vitákat kiváltó szociális megszorító csomagjának kidolgozásában. Emiatt máig sokan támadják, de Steinmeier szerint szükség volt a költségcsökkentő intézkedésekre. 2005-ben ő lett Angela Merkel első nagykoalíciós kormányában a külügyminiszter. Itt sokak meglepetésére kifejezetten jó teljesítményt nyújtott: kiváló válságmenedzsernek bizonyult több nemzetközi konfliktus kezelésében.

Népszerűsége miatt 2009-ben ő lett a szociáldemokraták kancellárjelöltje Angela Merkellel szemben. Hiába volt azonban népszerű, az SPD ekkor története legrosszabb eredményét érte el 23 százalékkal (a kancellárt nem közvetlenül választják). Steinmeier népszerűségét mutatja, hogy egyéni jelöltként is indult a választásokon Brandenburgban, ahol viszont mandátumot szerzett.

A SPD súlyos választási veresége után az ellenzéki szociáldemokrata frakció vezetőjeként dolgozott tovább. 2010-ben egy időre visszavonult, mert úgy döntött: a hosszú várólisták miatt felajánlja egyik veséjét súlyos betegséggel küzdő feleségének, Elke Büdenbendernek. A műtétet 2010 augusztusában hajtották végre. Miután visszatért, 2013-ig vezette a frakciót, majd másodszor is külügyminiszter lett az ismét nagykoalícióban megalakuló kormányban. Ekkor is sok dolga akadt, sorra jöttek a válságok Ukrajnában, Líbiában, Irakban, Szíriában, de jól feküdt neki a külügyminiszteri poszt, nagy ambícióval és körültekintően látta el hivatalát. Ekkor mondta azt: "Ha nem tárgyalnék azokkal az országokkal, amelyeknek a politikájával nem értünk egyet, jóval több időm lenne a kiváló német-luxemburgi kapcsolatok ápolására. Szívesen tenném ezt, de ez nagyon kevés lenne ahhoz képest, amit a világban elvárnak tőlünk." A német sajtó szerint Frank-Walter Steinmeiertől a németek államfőként egy dologra biztosan számíthatnak: világos beszédre.

A német belpolitika szempontjából Steinmeier jelölésének háttere az igazán érdekes. Angela Merkel Kereszténydemokrata Uniója és a velük szövetséges bajor Keresztényszociális Unió ugyanis hosszas győzködés után sem talált megfelelő jelöltet az államfői posztra. Hiába győzködték a Bundestag köztiszteletben álló CDU-s elnökét, Norbert Lammertet, ő nem vállalta a felkérést. 

A már a 2017-es őszi választásokra készülő szociáldemokraták azonban ezzel párhuzamosan ügyes hármas cserét hajtottak végre. A nem éppen karakteres Sigmar Gabriel pártelnök úgysem indult volna jó eséllyel Angela Merkel ellen, így ő vette át az államfői posztért induló Steinmeier külügyminiszteri székét, és lemondott pártelnöki posztjáról is. Az SPD pedig Martin Schulzot, az Európai Parlament leköszönő elnökét tette meg kancellárjelöltnek és majd pártelnöknek.

Az államfői posztért négy másik jelölt is indult. A Baloldal a 66 éves Christoph Butterwegge szegénységkutatót és politológust indította, a populista Alternatíva Németországnak (AfD) a 75 éves Albrecht Glasert, aki korábban kereszténydemokrata képviselő volt, majd az AfD egyik alapítója, jelenleg a párt országos alelnöke. Jelöltet állított a bajor tartományi parlamentben működő Szabad Választók nevű csoport is az 54 éves Alexander Hold személyében, A Párt (Die Partei) nevű viccpárt pedig Engelbert Sonneborn humoristát jelöli, aki a egyben a viccpárt alapítója és elnöke is.

index.hu