A NATO és EU határain kialakult migrációs válság, az európai energiakrízis, az ismét jelentős nyugat-oroszországi csapatösszevonások mind feszültté tehették a beszélgetést, azonban, hogy konrétan mi hangzott el, valószínűleg nem kerül nyilvánosságra, mivel a több mint két órás találkozó zárt ajtók közt zajlott le, amit az elemzők értékelni tudnak, és amiből következtetéseket vonhatnak le, az a találkozót követő nyilatkozatok alapján történik.

A találkozó, melynek kétféle narratívája van legalább

A kétórás videokonferenciát az amerikai és orosz nyilatkozók is egyaránt feszültnek, de időnként humorral átszőttnek minősítették. Az amerikaiak továbbra is támogatják Ukrajnát, és ha kell, akkor szankciókat is fognak alkalmazni, hogy Oroszországot megbüntessék, ha olyat tesz, amit nem kéne.

Orosz oldalról pedig az hangzott el, hogy nem fogják elfogadni, ha a NATO Ukrajnába támadófegyvereket telepít az ugyanis már elég közel van Oroszországhoz, illetve intézményi garanciákat várnak arra, hogy a NATO keleti bővítése nem folytatódik. A frontvonalak változatlanok tehát ezen a téren.

Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója később nem nyilatkozott túl derűlátóan a találkozó kapcsán. Mint mondta, nem történt semmilyen kézzelfogható áttörés, a felek azonban kinyilvánították hajlandóságukat a munka folytatására, és megvitattak egyes, Moszkva számára aggályos kérdéseket.

Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója szerint Biden leszögezte a Krím félsziget Oroszország általi annektálására utalva, hogy „most készek vagyunk megtenni, amit nem tettük meg 2014-ben”.

A beszélgetésnek részleteit nehéz kideríteni, mivel mind a Fehér Ház, mind a Kreml a maga módján fogalmazott, ezért az elmezők egyelőre nem tudják megítélni, hogy a találkozó hatásásra enyülni fog-e az ukrajnai válság. Az eddig ismert adatok alapján mindössze annyi világos, hogy már most nagyjából 70-80 ezer orosz katona állomásozik az ukrajnai határon, és naponta újabb felszerelések és egységek érkeznek. Amerikai hírszerzési információk szerint ennek létszáma hamarosan elérheti a 175 ezret, és a hadvezetés jövő év elején többfrontos offenzívát indíthat.

Az amerikai oldal által közölt információk szerint Putyin nem utalt a végső szándékára, így a világ csak találgathat, hogy valóban inváziót tervez-e a jövő év elején, vagy pedig válsággyártással próbálja rávenni a Nyugatot, hogy figyeljen a követeléseire.

Putyin magababiztos volt, de Biden sem engedett a magáéból

Az orosz állami televízió által közzétett rövid videón, amely a telefonbeszélgetés első pillanatait mutatta be, mindössze annyi látszik, amikor Putyin azt mondja: "Üdvözlöm, elnök úr!". "Örülök, hogy újra látom" - válaszolta erre Biden, miután úgy tűnt, hogy rövid időre megszakadt a kapcsolat. Sajnálkozásukat fejezték ki, hogy ősszel, a G20-as csúcstalálkozón nem találkozhattak személyesen. De egyik fél sem tett közzé konkrét videóösszefoglalót a tárgyalt kérdésekről folytatott beszélgetésről.

At least the Kremlin releases the footage of Vladimir Putin and Joe Biden's morning meeting today to discuss tensions on Ukrainian border…. pic.twitter.com/wUijAxw1oj

— @777DEAN777) December 7, 2021

Nem meglepő módon mindkét fél határozottnak mutatta vezetőit. Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója szerint az elnök "világos," "közvetlen" és "őszinte" volt. Az orosz kormány pedig a találkozó szokatlanul részletes leírásában Putyin magabiztos fellépését emelte ki, aki állítólag figyelmeztette Bident, hogy a nyugati katonai tevékenység Ukrajnában és környékén közelít az Oroszország biztonságát fenyegető "vörös vonalhoz".

Ezzel szemben Biden nemzetbiztonsági tanácsadója a találkozót követő sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok elnöke mennyire markánsan és céltudatosan foglalta össze mondanivalóját: "Nem volt ujjal mutogatás, de az elnök kristálytisztán fogalmazott" - jellemezte Sullivan az újságíróknak a Fehér Ház helyzetjelentő szobájában az amerikai államfő magatartását, hozzátéve, hogy "Biden elnök ezúttal is egyenes volt Putyin elnökkel. Közölte, hogy Amerika támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, és ha Oroszország tovább támadja Ukrajnát, az Egyesült Államok és európai szövetségesei gazdasági korlátozó intézkedésekkel válaszolnak."

Visszatérve a találkozóra, a megbeszélés végén Putyin hangsúlyozta, hogy a jelenlegi válság tétje Oroszország számára nagyobb, mint az Egyesült Államok számára. Nyilvánvalóan földrajzi értelemben beszélt - mivel Ukrajnát Oroszország befolyási övezetébe tartozónak tekinti -, míg az Egyesült Államok aggodalma az, hogy ha Putyinnak megengedik, hogy átrajzolja a hidegháború utáni határokat, akkor több mint 40 millió ukrán kerül egy autokratikus kormány ellenőrzése alá.

Melyek lehetnek konkrétan azok a szankciók, amelyeket felemlegetett az amerikai elnök a beszélgetés során?

Annyi tudható, hogy európai szövetségeseivel napokon át egyeztetett a közös álláspontról, amit majd később ismertetnek nyilvánosan. A konkrét lépésekről még nem tudni, de a brit Guardian által idézett szakértők szerint a lehetőségek köre széles.

1. Részvénypiac

Áprilisban az USA megtiltotta az amerikai pénzügyi intézeteknek, hogy orosz állami rényvényekből vásároljanak - a lépés hatása elhanyagolható volt, ám Washington sokkal messzebbre is mehet ezen a téren és megtilthatja, illetve szankcionálhatja a másodlagos orosz részvénypiaci vásárlásokat, vagy a más befektetésekkel együtti eladást, illetve az újraértékesítést.

2. Északi áramlat II

Az Oroszországból Észak-Európába érkező gázvezeték építése már lezárult, ám még nem kapta meg a német energiaszabályozó ügynökség jóváhagyását. Az új német kormány tagjai szkepticizmusukat fejezték ki a projekttel kapcsolatban, és előfordulhat, hogy az egészet elkaszálják az ukrajnai orosz invázió miatti válaszlépésként.

3. Orosz bankok és cégek elleni szankciók

"A Biden-kabinet teljes zárlatot vezethet be az orosz bankokkal, energiacégekkel vagy fegyverkereskedelmi vállalatokkal szemben... átfogó tilalmat hirdethetnek meg a befeketésekre és az orosz olajipari projekteket érintő szolgáltatások ideiglenes leállítását is bevezethetik" - mondta Fishman, aki két lehetséges vállalati célpontot is említett: az egyik a VTB Bank, a másik a Gazprombank.

4. Orosz oligarchák és családjaik elleni szankciók

Az amerikai pénzügyminisztérium hezitál, kivessen-e szankciókat az orosz oligarchákra és családtagjaikra, miután Oleg Deripaskával szembeni intézkedéseiknek nagy hatása volt annak aluminium-ipari cégére, az írországi Rusal-ra nézve is - ami az amerikai és ír kormány közötti szakadást idézett elő. Az ukrajnai invázió miatt azonban a Kongresszus valószínűleg hajlandó lesz még több, Putyinhoz lojális oligarchát is feketelistára tenni, a védelmi kiadásokhoz csatolva az intézkedéseket. Putyin belső körének családtagjai is még jobban lekövetett célponttá válhatnak.

5. Kizárás a Swift-rendszerből

A legnagyobb ütőkártya Biden kezében mégis nem más, mint Oroszország kizárása a globális eletronikus fizetési rendszerből, a SWIFT-ből. Ez a lépés teljesen megbénítaná az orosz gazdaságot. A belgiumi központtal rendelkező rendszerből Iránt már kiutasították, és ha az oroszok is az ő sorsukra jutnak, akkor azzal a nemzetközi pénzügyek páriájává válnak. Åslund szerint ez az utolsó, leghatásosabb fegyver olyan, mint egy hatalmas, ütésre emelt kalapács, amit valószínűleg csak a leges-legvégső esetben használnak.

A következő napokban várhatóan újabb információk jelennek meg a találkozóról, és akkor konkrétabban körvonalazódhat, hogy milyen hatásai lesznek az eseményekre

Az amerikai elnök az egyeztetést követően beszámolt több európai hivatali partnerének annak eredményéről, és pénteken ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel is beszélni fog.​ „Az európai vezetők megerősítették, hogy támogatják Ukrajna szuverenitását és területi egységét, illetve annak szükségességét hangsúlyozták, hogy Oroszország csillapítsa a feszültséget” – húzta alá a Fehér Ház.

A moszkvai közleményben egyenlő súlyú globális nagyhatalmakként festették le a két országot, amelyek „különleges felelősséggel bírnak” a nemzetközi biztonság vonatkozásában. Az ehhez hasonló kitételek egyes megfigyelőket a hidegháborús retorikára ​emlékeztettek.

Az egyetlen közös pont, amelyről mindkét oldal hasonló tárgyilagossággal számolt be, hogy folytatódni fog a párbeszéd az Egyesült Államok és Oroszország között. (New York Times, Guardian, Szabad Európa) / Transindex