A nagy mennyiségben lezúduló víz miatt több helyen megsüllyedtek az erdészeti utak és tönkrementek a kialakított hordalékfogók. A helyreállítások egyes területeken várhatóan júniusig is eltartanak. 

A klímaváltozással járó enyhülő telek és a csapadékeloszlás szélsőségessé válása (pl. rövid idő alatt lehulló, nagy mennyiségű csapadék, illetve hosszú, aszályos időszakok) hatással vannak az erdőkre és az erdőgazdálkodásra is. Az ENSZ határozata alapján 2013 óta március 21-e az Erdők Nemzetközi Napja, amelynek éves témája arra hívja fel a globális figyelmet, hogy az erdők bolygónk vízellátásában kulcsszerepet játszanak. Az erdősült vízgyűjtő területek a világon hozzáférhető friss víz 75%-át adják, a világ nagyvárosainak egyharmada ivóvízkészlete nagy részét védett erdőterületekről kapja. Az erdők a Föld vízgazdálkodásának kulcstényezői.

„Itt, a Pilisi Parkerdő területein is érzékeljük, hogy a klímaváltozás hatással van erdeink természetes vízháztartására. Az egy-két nap alatt lehullott, havi vagy akár negyedéves átlagnak is megfelelő mennyiségű csapadékot a talaj nem képes felfogni, a lezúduló víz kárt tesz az ilyen szélsőséges időjárási körülményeknek ellenállni képtelen erdei infrastruktúrában, elsősorban az utakban és az átereszekben. A megoldás a csapadék minél hatékonyabb megtartása az erdőterületeken, víztartalékok kialakítása a nyári forró, aszályos időszakokra, illetve az erdei infrastruktúra fejlesztése és megerősítése. Az erdei infrastruktúra korszerűsítésével összhangban egyre több figyelmet kell fordítani az erdők vízvisszatartási, víztárolási kapacitásának növelésére. A Pilisi Parkerdőben az előremutató víztározás jó példája a Miklós-deák-völgyi tavak rehabilitációs projektje, amelyet 2012 és 2015 között, uniós forrásból valósítottunk meg, de vízgazdálkodási szempontból hasonlóan értékes a pilisi kistavak élőhely-rekonstrukciója is. A klímaváltozás miatt a fenntartható vízgazdálkodás projektek keretében történő fejlesztése az erdőgazdálkodás részévé válik” – mutatott rá Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. termelési és természetvédelmi főmérnöke.

A klímaváltozással járó, enyhe telek az erdőgazdálkodási feladatok ellátásában is kihívást jelentenek a Pilisi Parkerdő Zrt. számára, mert a természetvédelmi szabályozás normál esetben szeptember eleje és március vége között engedélyezi a fakitermelést. Külön engedéllyel van lehetőség a vegetációs időszakban való munkavégzésre is, azonban az időjárás 2-3 hónap távlatában nehezen kiszámítható, és az engedélyek átfutásához a tapasztalatok szerint ennyi időre mindenképpen szükség van.

„Mostanra sajnos tendencia, hogy a hetekig tartó kemény fagyok elmaradnak és a talaj nem szilárdul meg. Károsodás nélkül így nem lehet rajta dolgozni, holott a szabályozás nemcsak a természetvédelmi értékek, hanem az erdőtalaj védelme miatt is korlátozza dátum szerint az erdőgazdálkodók tevékenységét. A klímaváltozás miatt fel kell készülnünk arra, hogy téli időszakban a talajviszonyok kevésbé alkalmasak a fakitermelésre, mint évtizedekkel korábban, így az éves fakitermelés nagyobb részét nyár végi, kora őszi időszakra kellene átcsoportosítani, amikor a talajállapotok általában szárazság miatt megfelelőbbek. Az idei enyhe és csapadékos télen a Pilisi Parkerdő Zrt. kevesebb fát tudott ugyan kitermelni a korábban ebben az időszakban megszokottnál, de tűzifahiánytól nem kell tartanunk. Összességében teljesítjük az éves előirányzott mennyiséget” – nyilatkozott Csépányi Péter.

A 2016 februárjában és március első hetében tapasztalt intenzív esőzések miatt a Pilisi Parkerdő Zrt-nek mintegy 190 millió Ft-os kára keletkezett, ennek nagy része a hegyvidéki területeket érintette: a nagy mennyiségben lezúduló víz miatt több helyen megsüllyedtek az erdészeti utak és tönkrementek a kialakított hordalékfogók. Komolyabb esőkárok keletkeztek még a Pilismaróti, a Budakeszi, a Pilisszentkereszti, a Szentendrei és a Bajnai Erdészetek területén. Jellemző, hogy az utak átereszei eltömődtek, a vízelvezető árkok feltöltődtek, az útfelületek kikátyúsodtak. Leghosszabb szakaszon (összesen 210 km-en) a Budakeszi, a Pilismaróti és a Visegrádi Erdészetek területén károsodtak az utak. Az előzetes felmérések alapján összesen 300 kilométernyi útszakaszt érintett a mostani esőzés, melynek több mint 50%-án, nagyságrendileg 150 kilométernyi szakaszon kell lényeges beavatkozással számolni.

A helyreállítási munkálatokat a Pilisi Parkerdő Zrt. erdészeteinek munkatársai közfoglalkoztatottak és alvállalkozók segítségével, saját forrásból végzik el. Az idei esőkárok felmérése jelenleg is tart, a helyreállítások egyes területeken várhatóan júniusig is eltartanak. (OPH/Pilisi Parkerdő Zrt.)