A lépést és várható hatásait az iparági szakértők, elemzők, vállalatvezetők és tréderek többsége úgy értékeli, hogy az legfeljebb lassíthatja a szén mint energiaforrás további visszaszorulását, és nem fogja megakadályozni a megújuló energiaforrások szélsebes terjedését. A tengerentúli szénipar legnagyobb problémáját ugyanis egyáltalán nem a bányászható nyersanyag hiánya vagy a klímaváltozás jelenti.

Donald Trump "Dekrétum az energetikai függetlenségről" címet viselő rendelete az Obama által 2013-ban foganatosított "Tiszta Energia Terv" néven ismertté vált csomagterv felfüggesztését és felülvizsgálatát rögzíti, a gyakorlatban Obama egy sor intézkedésének a megsemmisítését jelenti. A rendelkezés nem titkolt célja az amerikai szénipar fellendítése, egyúttal új munkahelyek teremtése:

• Így például eltörli a globális felmelegedés egyik kiváltójának tartott üvegházhatású széndioxidgáz kibocsátásának felső határát,
• feloldja az eddig bezáratott szénerőművekre vonatkozó zárlatot,
• feloldja a szövetségi szénbányák működésére kimondott moratóriumot, engedélyezi a hidraulikus technikával történő olajkitermelést,
• valamint utasítja az EPA-t, hogy 180 napon belül vizsgálja felül az Obama-féle tiszta energia terv egészét.

Leépülőben

Tény, hogy a tengerentúli szénipar a leépülés jeleit mutatja, miután az elmúlt években az ágazat folyamatosan zsugorodott; az iparágat pénzügyi nehézségek, fizetésképtelenség és masszív elbocsátások sújtják. Az Egyesült Államok széntermelése tavaly 739 millió tonnára, csaknem negyven éves mélypontra zuhant, és csak 2012 óta több mint 25 százalékkal esett. 2011-től az iparág az USA-ban mintegy 60 ezer állást veszített, és jelenleg körülbelül 77 ezer bányászt foglalkoztat. Körülbelül egy évszázaddal ezelőtt az Egyesült Államok energiafogyasztásának még mintegy háromnegyedét a szén fedezte, a kőolaj, földgáz, nukleáris energia és a megújulók előretörésével párhuzamosan ez az arány 2015-re 16 százalékra süllyedt. A villamos energia termelésben a szén súlya körülbelül egyharmados, ami még egy évtizeddel ezelőtt is körülbelül 50 százalék volt.

Forrás: portfolio.hu

A szén iránt kereslet világszerte csökken, a hagyományosan hatalmas tételeket importáló Kína és India az utóbbi időben a tiszta energiaforrások felé fordult. Kína januárban 103 új széntüzelésű erőműépítési projektet törölt, a szektorban többezres elbocsátások vannak, miközben a következő négy évben 380 milliárd dollárt kíván megújuló energiaforrásokra költeni. Ezzel párhuzamosan az USA exportja 2012 óta a felére csökkent, 60,3 millió amerikai tonnára (57,4 millió tonna).

A lobbisták nagyrészt a Barack Obama korábbi elnök alatt született klímabarát szabályokat, így a Tiszta Energia tervet okolják az iparág hanyatlásáért, felemlegetve, hogy Obama elnök hivatali ideje alatt 441 széntüzelésű erőművet zártak be országszerte, a szén kereslete így az Egyesült Államokban is alaposan visszaesett az elmúlt években. Az USA államainak 85 százaléka időarányosan teljesítette a Tiszta Energia Terv kibocsátáscsökkentési célját a légszennyezettséget ellenőrző állami és helyi szerveket tömörítő szövetség (National Association of Clean Air Agencies) adatai szerint.

Gázos helyzet

A Tiszta Energia Terv azonban soha sem lépett életbe. A szénipar agóniája mögött pedig nem elsősorban a klímabarát politikai intézkedések és a megújuló energiaforrások, hanem egy másik fosszilis energiahordozó, az olcsó földgáz hatása áll. Az ország bőséges gázkészletekkel rendelkezik, az elmúlt évek fokozódó kitermelési aktivitása hatására immár jelentős tételeket exportál. A kereslet adott a termék, illetve a cseppfolyósított termékek iránt (LPG, LNG), amelyek a szén, gázolaj és egyéb üzemanyagok természetes helyettesítői.

A tengerentúli palagáz kitermelés felfutásával párhuzamosan az árak meredeken csökkentek, így számos államban a széntüzelésű erőműveket gáztüzelésűekre váltották. A villamos energia termelési költségeinek leszorításához a földgázárak esése jelentősen hozzájárult, ami pedig az öreg széntüzelésű erőművek sorának bezárását eredményezte. Közben a szél- és napenergia alapú áramtermelés költségei is meredeken zuhantak, így már vonzó attraktívát jelentenek a lekapcsolt fosszilis kapacitásokkal szemben is.

Az elmúlt években már a telepített új áramtermelő kapacitások nagyobb része megújuló energiaforrásokra támaszkodott. (A megújulókat ugyanakkor jelenleg is támogatják például a közműcégek számára egy bizonyos zöldáram részarányt a szolgáltatásaokban előíró állami szabályok, illetve a nap- és szélfarmokra vonatkozó szövetségi adókedvezmények. A másik oldalon, az externáliák, vagyis a környezeti-egészségi hatások beárazása ugyanakkor a fosszilis energiahordozóknál várat magára.)

A statisztikák, így a GTM Research and the Solar Energy Industries Association (SEIA) jelentése szerint legutóbb 2014-ben telepítettek új szénerőművet az Egyesült Államokban, igaz, már ekkor is csak az új kapacitások 1 százaléka volt szénalapú. Az elmúlt években már egyértelműen a földgáz, a nap és a szél vezette az új kapacitások listáját.

Forrás: portfolio.hu

Számos régióban már egészen egyszerűen túlságosan költséges a szén kitermelése, ami a várt kedvező munkaerőhatásokat is kétségessé teszi. Mindemellett az sem a szén mellett szól, hogy az Egyesült Államokban működő szénerőművek átlagosan 50 évesek.

Az erőművek teljes élettartamára számított fajlagos költségmutatót (Levelised Cost of Energy; LCOE) tekintve a széniparnak nem csak a gáz, de a szél- és napenergia erősödő konkurrenciájával is számolnia kell. A Bloomberg New Energy Finance (BNEF) 2016 második felében gyűjtött adatokon alapuló kimutatása szerint egy megawattóra megtermelésének teljes költsége az Egyesült Államokban földgáz és szél alapon a legolcsóbb, átlagosan alig haladja meg az 50 dolláros szintet, ami alacsonyabb a szén kapcsán felmerülő költségvonzatnál.

Érdekes jelenség, és a régiós jellegzetességekben tapasztalható nagy eltérésekre utal, hogy míg a nukleáris energia globálisan a legolcsóbb opciók közé tartozik az OECD, a Nemzetközi Energiaügynökség és a Nukleáris Világszövetség szerint a teljes élettartamra vonatkozó fajlagos energiaköltség tekintetében, addig az USA-ban a BNEF adatai szerint a drágábbak közé számít. A jelenség két, az Egyesült Államokban épülő nukleáris erőmű költségtúllépéseihez kapcsolódik, amelyek hosszú idő után az első nukleáris kapacitásfejlesztések az Államokban.

Az összehasonlítások azonban nem veszik figyelembe a megújulók időjárásfüggő jellegét, az áramtermelés nehézségeit; a teljes rendszerköltségeket is figyelembe véve a szén akár még 2035-ben is versenyképes lehet a megújulókkal - hangsúlyozza Benjamin Sporton, a Szén Világszövetség főtitkára. A megújulók rendszerbe illesztésének problémáit és járulékos költségeit illetően még valóban nem sikerült minden szempontból megnyugtató megoldást találni, a szivattyús víztározók jelentette lehetőség mellett pedig az iparágban gőzerővel kutatják és fejlesztik az egyéb energiatárolási lehetőségeket.

Él a remény

Mindemellett a szénkitermelés közeljövőbeli felfutását az is kétségessé teszi, hogy az országban szénbányászatot folytató társaságok már most is elegendő bányászati engedéllyel rendelkeznek ahhoz, hogy a kereslet erősödése esetén akár a Trump-rendelet híján is emeljék kitermelésüket.

A Donald Trump által végrehajtott intézkedés, a Tiszta Energia Terv visszavonása tehát összességében arra lehet elég, hogy megakadályozza, hogy a szén mint energiaforrás még gyengébb pozícióba kerüljön az Egyesült Államokban. Ami az iparágnak mégis reményt ad, annak gyakorlatilag semmi köze Trump rendeletéhez. Miután az USA tavaly történetében először nettó gázexportőri pozícióba került, a földgázárak a kereslet erősödésével párhiuzamosan várhatóan emelkedhetnek a következő években. Ez pedig mégiscsak némi teret nyithat az amerikai széntermelés és -felhasználás óvatos bővülése előtt is.

portfolio.hu