Nem arról van szó, hogy nem törekednének a búcsúra ezek a cégek: több mint 2000 vállalat kérelmezte, hogy kivonulhasson az orosz piacról – közölte a Financial Times egy, a kivonulási tárgyalásokban részt vevő személyre hivatkozva. A kérelmeket kezelő orosz hatóság azonban csak havonta háromszor ülésezik, és minden alkalommal legfeljebb hét kérelmet bírál el, ami a Financial Times szerint elhúzza a kilépési folyamatot.

Vállalatként azonban nem olyan egyszerű most elhagyni Oroszországot, és ennek három fő oka van – ismertette a Business Insider.

Kivonulni vagy kivárni, ez itt a kérdés

Számos vállalat gyorsan bejelentette, hogy az ukrajnai invázió után távozni kíván az orosz piacról. Míg néhány nagy márka, mint például a McDonald’s és a Starbucks, teljesen kivonult az országból, mások a lassabb és rendezettebb utat választották, amely mögött üzleti és etikai megfontolások állhattak, valamint számíthattak arra is, hogy rendeződik a háborús konfliktus és minden visszatér a rendes kerékvágásba.

Néhány vállalat a helyi alkalmazottakkal szembeni kötelezettségekre is hivatkozott, miközben a távozás vagy maradás mellett döntött.

Az oroszországi kollégáink önhibájukon kívül hónapokig tartó stresszt és bizonytalanságot éltek át

– mondta Arvind Krishna, az IBM – az egyik legkorábban kivonuló vállalat – vezérigazgatója egy júniusi nyilatkozatában. 

„Nem tartjuk helyesnek, hogy magára hagyjuk oroszországi embereinket” – közölte február 13-án az Unilever brit fogyasztási cikkeket gyártó óriáscég. A konglomerátum, amely jelenleg 3000 embert foglalkoztat Oroszországban, tavaly leállította termékeinek orosz importját és exportját, valamint az országba és onnan kifelé irányuló tőkeáramlást, de belföldön továbbra is kínálja az országban készült termékeket.

Aggodalomra ad okot az is, ami akkor történne a vállalatokkal, ha egyszerűen leállítanák oroszországi tevékenységüket. „Egyértelmű, hogy ha elhagynánk az országban lévő üzleteinket és brandjeinket, akkor azokat az orosz állam kisajátítaná, majd működtetné” – állította az Unilever. 

A mai napig nem tudtunk olyan megoldást találni, amellyel elkerülhetnénk, hogy az orosz állam potenciálisan további előnyökhöz jusson

– tette hozzá a vállalat, rávilágítva, hogy az üzlet eladása sem jelent megoldást.

A Kreml akadályokat gördít a cégek elé

Az orosz kormány megnehezítette a vállalatok számára a távozást, közvetlenül azután, hogy számos ország szankciókat vezetett be a Kreml ellen az ukrajnai háború miatt. 

Az ország pénzügyminisztériuma közzétett egy dokumentumot, amely szerint azoknak a befektetőknek, akik el akarják adni a vállalkozásukat, és a „barátságtalan országok” közé tartoznak, tehát akik szankciókat vezettek be Oroszország ellen az ukrajnai invázió miatt, az eladásból származó bevétel legalább tíz százalékát az orosz költségvetésnek kell adományozniuk. Egy másik tervezet szerint a barátságtalannak bélyegzett országok befektetői az orosz eszközökben való részesedésüket féláron vagy annál is kevesebbért adhatják el.

EGYES VÁLLALATOKNAK NEHÉZ DÖNTÉST KELL MEGHOZNIUK: VESZTESÉGGEL SZABADULNAK MEG AZ OROSZ KITETTSÉGÜKTŐL VAGY MARADNAK.

Ezekkel az akadályokkal az oroszok nyomást helyeznek a cégekre, ráadásul állami jóváhagyást is kell szerezniük, mielőtt elhagyhatják az országot – mutatott rá Hassan Malik, egy befektetési menedzsment tanácsadó cég vezető elemzője. A szakértő szerint ezt a taktikát Putyin rezsimje évek óta alkalmazza.

A vevők köre az Oroszország elleni nemzetközi szankciók miatt is korlátozott. A McDonald’s például tavaly májusban eladta az országban működő üzletágát egy helyi licencvevőnek. A vevőnek a McDonald’s májusi közleménye szerint a felvásárlást követően két évig tovább kell foglalkoztatnia és fizetnie a gyorsétterem-óriás összes oroszországi alkalmazottját.

Ezek a lépések alacsonyan tartották a munkanélküliségi rátát, és az orosz gazdaság több mint egy éve rugalmasnak tűnik. De az idő hamarosan lejárhat.

Mint Oleg Deripaszka alumíniumoligarcha március 2-án a szibériai Krasznojarszkban tartott gazdasági fórumon elmondta, Oroszországnak „szüksége lesz külföldi befektetőkre”, mivel pénzeszközei fogytán vannak – jelentette a Bloomberg március 2-án. „Már jövőre nem lesz pénz” – tette hozzá Deripaszka. 

Korábban megírtuk, hogy az amerikai gyorsétteremlánc oroszországi üzletei helyén villámgyorsan kinőtt a McDonald’s orosz változata, a Vkuszno i Tocska (magyarul: Finom, és pont). Ugyanakkor az oroszoknak hamar elegük lett a McDonald’sot koppintó orosz gyorsétteremlánc állítólag gusztustalan, penészes és más oda nem illő elemeket, többek között rovarlábakat tartalmazó szendvicseiből.

A világ legnagyobb vállalatai közül néhányan úgy jelentették be az ország elhagyását, hogy eladás helyett inkább leírták az eszközeiket, otthagytak csapot-papot, és így a tényleges fizikai kivonulás helyett papíron történt meg a művelet – mutatta be a Moral Ratings Agency nevű brit agytröszt jelentését a Világgazdaság.

Közben a Burger King is kivonulna Oroszországból, de ezt jogi káosz hátráltatja. Bár a Burger King márciusban leállította az oroszországi helyszínek támogatását, egyszerűen nem szabadul.

Ellentétben a rivális McDonald’sszal, amelynek oroszországi telephelyeinek túlnyomó többsége a tulajdonában volt, és eladta azokat egy meglévő franchise-vevőnek, a Burger King torontói székhelyű anyavállalata nem rendelkezik saját éttermekkel Oroszországban – erre már a Napi.hu mutatott rá. 

Az Oroszországból való távozás potenciálisan kiteszi a vállalatokat egy olyan új törvénynek is, amely lehetővé tenné a kormány számára, hogy lefoglalja a távozó nyugati vállalatok helyi vagyonát. Ez növeli a nyomást a vállalatokra, hogy maradjanak.

Ahogy arról az Index is írt, a franchise-szerződések felbontása Magyarországon sem lenne egyszerű folyamat, pedig itt a háborús szankciók nem is nehezítik egy cég kivonulását. 

Dőlhet a dominó

Mivel sok Oroszországban működő külföldi vállalat multinacionális cég, az országban történő működésük leállítása dominóhatást gyakorolhat máshol lévő üzleteikre.

„Ezek a nagyvállalatok globálisan integráltak, ezért a világméretű működésükre hatással lehet, ha egy leányvállalatot valahol bezárnak” – fejtette ki Saul Estrin, a London School of Economics professzora és Klaus E. Meyer, az Ivey Business School professzora egy közös blogbejegyzésben.

A bonyolult globális ellátási láncok azt jelentik, hogy például az autó- és a szerszámgépiparban működő cégeknek meg kellene változtatniuk beszerzési folyamataikat, ha bezárnak egy üzemet – tették hozzá.

Ez a kölcsönös függőség csekély lehet, ha a leányvállalat kizárólag értékesítési és szolgáltatási szerepet tölt be, viszont teljesen más a helyzet, ha orosz leányon keresztül szereznek be kritikus jelentőségű nyersanyagokat vagy köztes termékeket az anyavállalatnak.

A KÖLCSÖNÖS FÜGGÉS MIATT AZ OROSZ LEÁNYVÁLLALAT BEZÁRÁSA DOMINÓKÉNT DÖNTHETI EL A CÉG TÖBBI EGYSÉGÉT IS.

Egyébként az európai élelmiszerpiacra is nagy hatással van Oroszország, ugyanis 2021-ben a világ első számú műtrágyaexportőre volt 15 százalékos globális exportrészesedéssel és 12,5 milliárd dollárnyi éves értékesítéssel – világít rá elemzésében a Makronóm Intézet. A műtrágyaárak emelkedésének legnagyobb nyertese Oroszország leggazdagabb embere, Andrej Melnicsenko műtrágyamágnás volt, aki a tavalyi 11,1 milliárd dollárról 25,2 milliárd dollár becsült vagyonra tett szert köszönhetően műtrágyaóriás cégének, az Eurochemnek és a háború következtében megugró áraknak.

PR-fogás az oroszellenesség mögött

A fenti elemzésből jól látható, hogy az orosz piacról kivonulás erősen sérti a cégek profitérdekeit, legalábbis első ránézésre. 

Ha egy multicég látszólag a profitérdek ellenében cselekszik, akkor amögött valamilyen PR-szándék állhat, ami valójában a profitérdeket szolgálja. Például ilyen a greenwashing vagy a társadalmi érzékenyítésekben való részvétel. Az oroszellenességet is ilyen kedvező PR-értéknek tekinthetjük a cégek szemszögéből 

– világított rá Kutasi Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője. 

Az elemző hozzátette, hogy a háború indulásakor nem valószínű, hogy ilyen mértékű elhúzódásra számítottak a cégek. 

VALÓSZÍNŰLEG KÖNNYŰ VOLT ÚGY FELIRATKOZNI EGY ILYEN KIVONULÁSI LISTÁRA, HOGY KÖZBEN ARRA SZÁMÍTOTTAK, HOGY MIRE ELINDÍTHATÓ VAGY SZÁMONKÉRHETŐ LENNE A KIVONULÁS, ADDIGRA MÁR LE IS ZÁRUL A HÁBORÚ. 

Kutasi feltételezi, hogy sok cég nem gondolta komolyan a kivonulást, annál is inkább, mivel Oroszország a világpiac 1,7 százalékát adja a GDP-t tekintve. Habár ez nem hangzik soknak, szemmel látható mértékű, és nehéz lemondani egy ekkora piaci részesedésről, ha közben a kínai, indiai, török versenytársak zavartalanul szedhetik ennek hasznát. 

Másik oka a cégek vonakodásának az elemző szerint, hogy az Oroszország elleni nemzetközi koalíció sem lett az Észak-Atlanti térségben egyhangú. Törökország és Izrael, amelyeknek számos cége feliratkozott a listára, inkább távol tartja magát a két fél közötti állásfoglalástól. Franciaország sem helyezett nyomást a francia cégekre a kivonulás erőltetése érdekében. Ráadásul, mint kiderült, nem lehet veszteség nélkül megvalósítani a kivonulást. 

Oroszország sem feltétlenül nézi tétlenül a cégek kivonulását. A tőkeeszközöket eladni, a készleteket elszállítani nem olyan könnyű, mint a diplomatáknak a tárgyalóteremből kivonulni. Nemcsak áron alul kellene eladniuk vagy átadniuk a gyárakat, ingatlanokat és ügyfélkörüket épp az orosz államnak vagy a maradó versenytársaknak, hanem akár még meg is adóztatja a legújabb hírek szerint Oroszország ezt a kivonulást.

A veszteséget pedig a tőzsde nem tolerálja még az oroszellenes hangulat miatt sem, ami a csúcsvezetők személyes egzisztenciáját is érinti már – ismertette az elemző.

Több mint 500 vállalat vonult ki – legalábbis ideiglenesen – Oroszországból az ukrajnai invázió kezdete óta. Néhányan a kommunizmus bukása óta jelen voltak az országban a nyugati kultúra és kereskedelem tartós erejének jelképeiként.

A The New York Times gyűjtése szerint kivonult, nagy jelképnek számító cégek:

• McDonald’s,
• Coca-Cola,
• Pepsi,
• British American Tobacco,
• Levi Strauss & Co.,
• Dior,
• Ferrari,
• IKEA,
• DHL,
• Apple,
• Ford.

(Index)