h i r d e t é s

Nagyot ütne a vétó Magyarországon

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Nagyot ütne a vétó Magyarországon

2020. november 19. - 07:36

 

Az uniós helyreállítási alap nélkül aligha lesz kilábalás - A magyar kormány önmaga és az ország ellen is vétene a lehetőség elutasításával.

A gazdasági oldalról nézve érthetetlen a magyar kormány vétója a 2021-2027-es uniós költségvetés és a koronavírus-mentőcsomag kapcsán. A most véget érő 2014-2020 közötti uniós költségvetésből mintegy 39 milliárd euró került a magyar gazdaságba, a mentőcsomaggal megnövelt következő hét éves költségvetésből ezzel szemben akár 52 milliárd euróra is rúghat a teljes támogatás, az agrártámogatásokat is beleértve. Amikor a magyar miniszterelnök vétót emelt, akkor ezeknek a támogatásoknak a kifizetését kockáztatta, még ha ettől messze is vagyunk.

Nem lehet tudni, hogy mi lesz a végkimenetele politikai értelemben a magyar és a lengyel vétónak, de ha csupán Magyarország gazdasági érdekeit nézzük, akkor az ellenállás inkább csak kardcsörtetésnek tűnik, ugyanis annak valóra váltása önsorsrontó politika lenne – nyilatkozta lapunknak Palócz Éva. A Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója szerint a mostani elutasítás a már kifutó 2014-2020 közötti költségvetési kifizetéseket nem érinti, de igazából itt már nincs is olyan nagy mozgástere a kormánynak, ugyanis ezeket a pénzeket elköltötték különböző programokra, fejlesztésekre. Ha viszont valóban késnének a következő hétéves ciklusban a költségvetési támogatások, illetve elmaradna a 750 milliárd eurós Next Generation EU – Covid-19 helyreállítási alap folyósítása, annak Magyarországra nézve súlyos következményei lennének. A koronavírus válság alatt a magyar állam jelentősen eladósodott, a legfrissebb jegybanki adatok szerint az államadósság mértéke elérte a GDP 73,8 százalékát, s emiatt a következő években a költségvetés nem tudja növelni a kiadásait, sőt azokat vissza kell fognia. Ha ez a hazai megszorítás párosul az uniós támogatások és a mentőcsomag akár csak részleges kiesésével, akkor esély sem lesz arra, hogy a magyar gazdaság érdemi növekedést tudjon felmutatni a következő években – mondta Palócz Éva.

A félbeszakadt gazdaságélénkülés és a nagyfokú bizonytalanság ellenére a kormányoknak folytatniuk kell a válságkezelést és támogatniuk a helyreállítást. Ezt üzeni az Európai Bizottság (EB) az eurózóna országainak. Az ajánlásokat szerdán hozták nyilvánosságra Brüsszelben a őszi gazdaságpolitikai csomag részeként. A testület egyben felszólítja a kormányokat, hogy jövőre se mondjanak le a támogató költségvetési politikáról, de gondoskodjanak a büdzsé középtávú fenntarthatóságának a megőrzéséről.

"Az erős és kiegyensúlyozott helyreállítás kulcsa a járvány utáni alap mielőbbi működésbe lépése, hogy helyreálljon a bizalom és újrainduljanak a beruházások" - hangsúlyozta Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos, aki nevek említése nélkül felszólította az uniós kormányokat, hogy járjanak el felelősségteljesen "ebben a sorsfordító pillanatban", azaz ne blokkolják az Unió támogatási alapjairól szóló megállapodásokat.

Az EU-országok makrogazdasági egyensúlyhiányáról készült jelentés megállapítja: bár a Covid-19 járvány kezdetéig mérséklődtek az egyensúlyhiányok, a kockázatok súlyosbodnak azokban a tagállamokban, amelyek a világjárvány előtt is szembesültek ezzel. Magyarországgal kapcsolatban az EB leszögezi, hogy továbbra sem lát indokot újabb vizsgálat elvégzésére, nem kell megkongatni a vészharangot, az ország negatív nettó befektetési pozíciója idén is jövőre is javulhat.

Az őszi gazdaságpolitikai csomag része a foglalkoztatásról szóló jelentés, amelyből kiderül, hogy a pandémia véget vetett a hat éve tartó kedvező munkaerőpiaci folyamatoknak. 2019. utolsó negyedéve és 2020. második negyedéve között 6,1 millió európai veszítette el az állását. Miközben a foglalkoztatottak száma és a foglalkoztatási ráta jelentősen visszaesett, a munkanélküliek aránya viszonylag mérsékelten növekszik a csökkentett munkaidős rendszerek és a hasonló intézkedések bevezetésének köszönhetően. A munkaerőpiacot ért gazdasági sokk mértéke ágazattól és munkavállalói kategóriától függ: megugrott például az ifjúsági munkanélküliség, és emelkedett az állástalanok száma az EU-n kívül született munkavállalók körében. A nők foglalkoztatása ugyanakkor kevésbé csökkent, mint a férfiaké. Az EU továbbra is minden eszközzel támogatni fogja a válság társadalmi-gazdasági következményeinek enyhítését, a munkahelyek megőrzésére és a munkavállalók védelmére irányuló tagállami erőfeszítéseket - fejtette ki Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztos. (nepszava.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s