h i r d e t é s

Navracsics Tibor: A Fidesz tolódott tőlem jelentősen jobbra

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Navracsics Tibor: A Fidesz tolódott tőlem jelentősen jobbra

2020. augusztus 08. - 11:21

 

Navracsics Tibort a sajtószabadságról, a jogállamról, a kormánypárt átalakulásáról kérdeztük és arról, milyen országot akar Orbán Viktor.

Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyekért felelős uniós biztos - Forrás: MTI/MTVA

"Nincs semmilyen fejlemény, amely arra utalna, hogy a magyar demokrácia bármilyen szempontból is autoriter irányba fordulna" – mondta év elején a Mandinernek. Azóta a veszélyhelyzetet a kormány arra használta fel, hogy rendeleti úton hozzon meg egy csomó a járvánnyal nem kapcsolatos neki kedvező döntést, korlátozták az önkormányzatok jogkörét, átvertek egy egyetemi reformot és még folytathatnám. Fenntartja a kijelentését?
Fent. A parlament működik, a jogállamiság alapvető szervei működnek, az igazságszolgáltatás független – ezt még az Európai Unió is elismeri, még ha időnként aggódik is. De Vera Jourová uniós biztos is azt mondta, nincs ok arra, hogy intézkedjenek.

Folyamatosan jelzik aggodalmaikat.
Nem ismerek a magyar demokrácia életéből olyan periódust, amikor ne lehetett volna aggodalmakat megfogalmazni akár jobbról, akár balról. De ez jó is, mert ébren tartja a demokrácia életösztönét.

Van alapja ezeknek az aggodalmaknak?
Aki mondja, aszerint biztosan, szerintem nincs.

A magyar sajtószabadság állapotát illetően sincs?
Ez mérce kérdése. Hála a Jóistennek nem vagyok olyan pozícióban, hogy értékelnem kellene bármely szempontból a magyar sajtószabadságot.

Végig bírja hallgatni nevetés nélkül, amikor komoly kormányzati szereplők arról beszélnek, hogy a Fidesznek soha semmi köze nem volt ahhoz, ami az Index-szel történik?
Tényleg nem ismerem részleteiben a történetet, bár rengeteg cikket olvastam róla. De semmi plusz tudásom nincs. Az önlábon lövéstől a teljes kormányzati beavatkozásik terjed az értelmezések sora, én nem tudom, melyik lehet az igazság.

A Fideszt ismerve amikor uniós biztos volt, folyamatosan mehettek a különböző politikai megrendelések Budapestről…
Nem jöttek megrendelések, sőt az is előfordult, hogy még információ is meglehetősen hézagosan jött. Azt a szórólapot, amit a Fidesz adott ki, s amin Jean-Claude Juncker a Bizottság elnöke és Martin Schulz az Európai Szocialisták vezetője látható a hátuk mögött migránsok tömegével, maga Juncker mutatta meg nekem, akkor láttam először. 

Nem volt elég szoros a kapcsolat?
A miniszterelnökkel igen, rendszeresen beszéltünk. A kormány többi tagjával nem volt ilyen a kapcsolat, néha alapvető információkat nem kaptam meg a kormánytagoktól. Kivéve Palkovics Lászlót – aki akkor oktatási államtitkár volt, én pedig az oktatási ügyeket vittem az EB-ben – , akivel szintén kiváló volt a viszony.

Haragudtak önre, mert nem volt elég vonalas?
Ha ez így lenne, akkor ez azt feltételezné, hogy előttem és utánam nagyon jó érdekérvényesítő képességgel rendelkezett Magyarország. De nem erről volt szó. Inkább egyfajta magyaros passzivitás volt ebben. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy csak akkor kell az Európai Bizottsággal beszélni, ha valami probléma van, pedig ez nem igaz. A többi tagállam miniszterei folyamatosan kijártak, tartották a kapcsolatot.

Mint volt uniós biztos mit szól azokhoz a miniszterelnöki nyilatkozatokhoz, hogy Brüsszelben csupa olyan ember ül, akikre egy közepes céget sem lehetne rábízni, vagy éppen "libernyákok", akiket Orbán Viktor egymaga elvisz a hátán?
Most már egykedvűen hallgatom. Nem úgy, mint amikor azok között ültem, akikre ezt mondta a miniszterelnök. De nem ő az egyetlen, Matteo Renzi volt baloldali olasz kormányfő is rendszeresen elküldött minket melegebb éghajlatra.

Mi volt az oka, hogy nem újrázhatott?
Ezt Orbán Viktortól kell megkérdezni, én semmilyen indoklást nem kaptam.

Orbán Viktor jobbkeze volt, ehhez képest – csak úgy, mint elődje, Stumpf István, vagy utódja, Lázár János – kikerült a Fidesz hatalmi centrumából. Úgy tűnik ez törvényszerű ebben a pozícióban. Nem félt tőle, hogy ez bekövetkezik?
Nem én távolodtam el a Fidesz hatalmi centrámától, hanem a párt tolódott tőlem jelentősen jobbra. Az 1998-2002, de még a 2010-2014-es Fidesz is inkább jobbközép pozícióban volt – nemcsak a párt, a szavazói is.

Hol a határa ennek a jobbra tolódásnak? Egy tömegdemokráciában minden párt, amely kormányzásra tör, folyamatosan keresi azokat a szavazórétegeket, akik révén hatalomra juthat. A Fideszben sokáig arra kellett ügyelni, hogy a jobboldalon lévők ne forduljanak a párt ellen. Most már inkább az a veszély, hogy a jobbközép szavazók elpártolnak a Fidesztől. Jeleznie kéne a párt immunrendszerének – s ez jelölhetné ki a határt is – , hogy középen szavazókat veszít, ezért gesztusokat kell tenni. Ezek a gesztusok most hiányoznak.

A szocialisták beszéltek sokat a "párt immunrendszeréről" – a bukásuk előtt és után. Van a Fidesznek immunrendszere?
Azt remélem, hogy igen. Országgyűlési és önkormányzati képviselőkkel, polgármesterekkel beszélve látom, hogy ők is érzik ezt a problémát, és azt is, hogy tenni kellene valamit.

Orbán Viktorral mikor beszélt utoljára?
Egy hete.

Miről?
Politikáról is. Rendszeresen beszélünk erről. Ezért is furcsa mindig azt olvasnom, hogy köztünk rossz lenne a viszony.

Soha nem mondja neki, hogy "Viktor ezt azért mégsem kéne"?
Így nem. De jelezni szoktam a véleménykülönbséget, és ezt sokszor meg is tudjuk beszélni. Miközben napi pártpolitikai dolgokról nem ugyanazt gondoljuk, mindketten ugyanolyan Magyarországot szeretnénk.

Milyen országot akar Orbán Viktor?
Egy társadalmilag összetartó, öngondoskodásra képes, versenyképes országot.

Ez a "társadalmi összetartozás" azt jelenti, hogy jobb esetben, aki "nincs velünk, az nincs", rosszabb esetben ellehetetlenítik? 
Orbán Viktor éppen az Európai Parlamentben mondta, hogy soha nem vetemedne arra, hogy elhallgattassa azokat, akik másképp gondolkodnak, mint ő…

Azóta több kormánykritikus sajtóorgánum bezárt.
A miniszterelnök ezt mondta. S nekem, mint a párt tagjának, nincs okom megkérdőjelezni. Pozsgay Imre óta jönnek ezzel politikusok, de akkor is igaz, hogy vannak olyan ügyek Magyarországon, amikben jó lenne a társadalmi konszenzus. A társadalmi paranoiák éppen abból adódnak, hogy azt hangsúlyozzuk állandóan, mi az ami elválaszt minket, nem azt, ami összeköt.

Vegyük a legfrissebb példát, a Színház és Filmművészeti Egyetem ügyét: az intézmény, a hallgatók tiltakozása ellenére nevezték ki az egyetem kuratóriumi elnökévé Vidnyánszky Attilát, úgy, hogy mindenki előre tudta, hogy ő kapja ezt a pozíciót. Ő pedig egy megosztó figura, miközben bőven lehetett volna olyan szakembert találni, akit mindenki elfogadott volna. 
A korábbi kormányoknál is ez volt a helyzet. Az a baj, hogy nálunk nagy hagyománya van annak, hogy hatalomba kerülve megtoroljuk a korábbi sérelmeinket, sőt még egy kicsit nagyobbat is ütünk, mint amekkorát ellenzékben kaptunk. Mindig el szoktam dicsekedni a járási rendszerrel, amit közigazgatási miniszterségem alatt úgy tudtunk bevezetni, hogy ugyan voltak viták, de nem voltak veszekedések. Egy évet hagytunk rá, hogy mindenki elmondhassa a véleményét. Több ilyen ügy kellene.

A Fidesz által az EU-csúcs előtt hozott parlamenti határozat egyértelműen kikötötte, milyen feltételekkel támogathatja Orbán az új hét éves költségvetést és a gazdasági mentőalapot. A feltételek jórésze nem teljesült. Mit gondol, nem kellett volna vétóznia a miniszterelnöknek?  
A saját felelősségére nem vétózott, gondolom, az Országgyűlés majd értékeli, hogy jól gazdálkodott-e a képviselők által meghatározott mandátummal. Szerintem ez egy bevett politikai játszma: a parlament ad egy mandátumot a miniszterelnöknek, amire ő a tárgyalások során hivatkozhat.

Visszatérve a Fidesz "immunrendszerére": ha kifogásai vannak, Orbánon kívül kinek jelzi? Gulyás Gergelynek, esetleg Semjén Zsoltnak?  
Ha megkérdeznek igen. Gulyás Gergely meg szokott kérdezni. Orbán meg szokott kérdezni. Semjén Zsolt soha.   

Nem fél tőle, hogy a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa programot is elérik a megszorítások?
Szerencsére éppen most erősítette meg egy kormánydöntés, hogy 2023-ig meglesz a programokra fordítható 50 milliárd forint. Persze ilyen helyzetben mindenre fel kell készülni.

A pályázat része volt, hogy széles körű összefogásban valósul meg helyi civil szervezetekkel, ellenzékkel. Ám ezt ők hiányolják. 
Jogos lehet a kritika, de a koronavírus miatt mindent át kellett programoznunk. A városi képviselő-testületben szándékaim szerint hamarosan olyan bizottság alakul majd, amiben minden párt egyenlően delegál tagokat. Én valóban úgy gondolom, hogy program akkor lehet sikeres, ha az ellenzék is megfelelően részt vehet és vesz a munkában.

 

Névjegy

Navracsics Tibor jogász, politológus, egyetemi docens, politikus. 2006–2014 között a Fidesz országgyűlési képviselője, 2006-tól 2010-ig frakcióvezetője. 2010 és 2014 között miniszterelnök-helyettes, valamint közigazgatási és igazságügyi miniszter. 2014-ben külgazdasági és külügyminiszter. 2014-től az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa. Jelenleg a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa programsorozatért felelős kormánybiztos.

(nepszava.hu)


 

h i r d e t é s