Ne vonják be a kormányt vitáikba – javasolta Merkel a zsidó szervezeteknek
A szélesebb tömegek nem ismerik a vallások közti különbségeket.
Szemükben ezeket összeköti az Istenbe vetett hit, s ennek együttműködésben kell megnyilvánulnia – fogalmazott Angela Merkel német kancellár a magyarországi zsidó hitközségek vezetővel folytatott beszélgetésen.
Fotó: Ritter Doron
Angela Merkel német kancellár és a zsidó felekezetek vezetői bő egy órát tanácskoztak hétfőn a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Síp utcai dísztermében. A megbeszélésen Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, Deblinger Eduárd, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnöke, Guba Gergely a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség elnöke és Kálmán Gábor, a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség elnöke vett részt.
Merkel asszony bevezetőjében elmondta, hogy nyílt, őszinte beszélgetésre érkezett a zsidó közösséghez. Érdeklődött a kormány és a zsidóság kapcsolatáról, az általános közhangulatról, az antiszemita jelenségekről és a Jobbik jelenlétéről.
A kancellár asszony helytelenítette, hogy a strasbourgi bíróság érvényes döntése ellenére sem állítja vissza a reformzsidó közösségek korábbi egyházi státuszát a magyar kormány. Merkel asszony érdeklődött afelől, hogy a három egyházi státusszal rendelkező zsidó közösség támogatja-e a reformzsidóság törekvéseit. Heisler András válaszában elmondta, hogy a három másik irányzat nem érvelt nyilvánosan a reformzsidó közösségek egyenlő státusza ellen, de teológiai okokból mellette sem.
A zsidó felekezetek közötti nézeteltérésekre reagálva a kancellár asszony kifejtette, hogy a belső viták természetesek, de az államot nem helyes bevonni ezekbe. A szélesebb tömegek nem ismerik feltétlenül a zsidó vallás egyes irányzatai közti különbségeket. Szemükben ezeket összeköti az Istenbe vetett hit – s ennek együttműködésben kell megnyilvánulnia. Ha zsidó felekezetek közti viták eljutnak a nyilvánossághoz, akkor az negatív képet alkothat a közösségek belső ügyeit kevésbé ismerők szemében és ez nagyban befolyásolja a közösségek külső megítélését. Merkel asszony megjegyezte: nem szerencsés, hogy a politika különbséget tesz a zsidó közösségek között, de éppen ezért kell összefogni, hogy ne születhessen politikai döntés hitéleti kérdésben.
A kancellár asszony kiemelte a vallási türelem fontosságát. Megjegyezte, hogy Európa nem oktathatja toleranciára a világ többi részét, ha az a saját országaiban nem jelenik meg. Példaként hozta fel Németországot, ahol a 4 milliós muzulmán lakossággal a társadalmi párbeszéd elősegítése rendkívül fontos.
Ehhez kapcsolódva Heisler András megemlítette, hogy a Magyarországon megjelenő antiszemitizmus főként a társadalmi párbeszéd és a tolerancia hiányára vezethető vissza. Külön hangsúlyozta, hogy a Jobbik egyik legerősebb bázisa a felsőoktatásban tanuló fiatalság, amit Angela Merkel látható meglepetéssel fogadott, különösen az után, hogy előzőleg egyetemista fiatalokkal találkozott.
Ezt követően a kancellár asszony rákérdezett, milyen segítséget adhat a magyarországi zsidóságnak. Heisler András hangsúlyozta, hogy a történelem és a tolerancia oktatás bevált német módszerei jól jönnének a magyar köz- és felsőoktatásban is. Merkel asszony pártolta a felvetést, de megjegyezte, hogy egyik ország sem oktathatja ki a másikat ebben a témában. Azonban példaként felhozta, hogy Németország és Franciaország e téren intenzíven keresi az együttműködés formáit, amihez önként más országok is csatlakozhatnak. A kancellár asszony javasolta, hogy a magyar zsidó szervezetek ez ügyben vegyék fel a kapcsolatot a Német Zsidók Központi Tanácsával.
A Mazsihisz elnöke megjegyezte, hogy egészen a II. világháborúig erős német orientáció jellemezte a magyar zsidóságot. A Zsidó Levéltár 70%-ban német nyelvű dokumentumokat őriz, ami az eddigieknél intenzívebb kutatási együttműködésekre is alkalmat adhat.
Heisler András felvetette, hogy a szarvasi Lauder zsidó ifjúsági táborban akár közös turnusokat is tarthatnának, ahol magyar zsidó fiatalok német nem zsidó kortársaikkal találkozhatnának. Így a két ország fiataljai nem csak a Holokauszton keresztül ismernék meg egymás kultúráját. Merkel asszony rendkívül pozitívan fogadta a felvetést és támogatásáról biztosította az elnök urat.
A Mazsihisz elnöke – egyetértésben a többi zsidó közösség jelenlévő vezetőjével – elismerően nyilatkozott a Holokauszt túlélőit érintő német kárpótlási törekvésekről. Köszönetet mondott Merkel asszonynak azért, hogy magánemberként is szívén viseli a túlélők ügyét.
Heisler András végezetül egy személyes megjegyzést tett: édesanyja, aki holokauszt túlélő, rendkívüli izgalommal figyelte a találkozó előkészítését. Ha a németek által hajdan üldözött zsidó asszony így áll Németország kancellárjához, akkor van remény! Merkel asszony erre úgy reagált, hogy "azok után ami történt, ez csoda!"
{flike}