Nehéz lesz bejutni gimnáziumba - Az egyetemi felvételi rendszerhez tennék hasonlóvá a középiskolait
Két év múlva már minden középiskolában központi felvételit íratnának, a felvehető létszámot pedig szabályoznák - ezt tartalmazza egy törvénymódosítás-tervezet - írja a Délmagyar.
A kép illusztráció! - Forrás: akg.hu
Vannak, akik szerint hasznos az elitképzés visszaszorítása, mások szerint viszont nem az állam dolga eldönteni, ki hol tanulhat tovább.
Átalakítaná a középiskolai felvételi rendszerét a kormány – a törvénymódosítási tervezetet múlt hét csütörtökön tette közzé az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Azóta már a véleményezési határidő is lejárt, azt ugyanis április 18-ában határozták meg.
Vagyis éppen a húsvéti hosszú hétvége ideje alatt lehetett volna elküldeni azokat a szakmai észrevételeket, amelyek alapjaiban határozzák meg a most felnövő generáció képzésének elveit.
Központilag szabnák meg a létszámokat
A tervezet lényege, hogy 2019-től, az új Nemzeti alaptanterv bevezetésével együtt kötelezővé tennék a középiskolai felvételit, és a felsőoktatási felvételihez hasonlóan központilag szabnák meg, hányan tanulhatnak tovább gimnáziumban, szakgimnáziumban és szakközépiskolában. Jelenleg az ország gimnáziumainak negyedében csupán a hozott jegyek alapján döntenek arról, ki kerülhet be az intézménybe. Ahol pedig van felvételi vizsga, az határozza meg a bejutást, hogy az intézményben mennyi a férőhely. Ezeket a teljesítmény sorrendjében töltik fel – van, ahol csak írásbeli, máshol szóbeli vizsgák alapján is. Ha viszont központilag húznak meg egy ponthatárt, elképzelhető, hogy ezt olyan szintben állapítják meg, amit a mostaninál kevesebben tudnak teljesíteni, vagyis csökken az esély a legmagasabb szintű képzést adó iskolákba való bekerülésre.
Inkább szakmát választanak
– Én egyetértek ezzel az elképzeléssel – fogalmazta meg véleményét Rózsa Krisztina. A háromgyermekes édesanya szerint túl sok jelenleg a túlképzett diplomás, miközben szakembert alig lehet találni. Ez az intézkedés pedig pont alkalmas arra, hogy ezt a rendszert kiegyensúlyozza. – Én mindhárom gyerekemnek szakmát szánok, mert azt látom, hogy azzal is jól lehet keresni. Ismeretségi körömben is van asztalos: 2-3 hónapra előre be van táblázva. Ugyanakkor nem talál maga mellé munkatársat, mert nincsenek használható szakmunkások.
Azok viszont, akik elit képzést szeretnének gyermeküknek, nem örülnek az elképzelésnek. – Szerencsére a lányomat ez már nem érinti, mert jövőre lesz nyolcadikos. Ő már tudja, mit szeretne tanulni, és szerintem ez így is van jól. Neki kell választania, nem a rendszernek – fogalmazott Szántai Szilvia, aki saját bőrén tapasztalta meg, milyen a központi felvételi. – Abban az évben érettségiztem, amikor ezt bevezették. Mindenki ezen csúszott el, és sokkal nehezebb volt ezek után bejutni főiskolára, egyetemre, sokakat csak a szóbeli mentett meg. Azt gondolom, ez a rendszer most is azt hozná, hogy sok jó eszű gyerek nem kerülne be oda, ahová szeretne, és egy olyan szakmában lesznek kénytelenek boldogulni, amibe bele lettek kényszerítve.
Nem egyenlő esélyek
Az mindenesetre biztos, hogy ennek a rendszernek a bevezetésével 14 éves korra tevődik át a pályaválasztás: a megírt felvételi dönti el, mi lesz a gyerekből. – Az elit gimnáziumokban most is van felvételi vizsga – érvelt Fodor Sándor szakpszichológus. – Ha mindenhol lesz, az ösztönzőleg hat majd, hiszen aki felsőoktatásba akar menni, jól kell tanulnia. A társadalmi különbségek viszont ezzel a rendszerrel is megmaradnak: akik nem tudnak pluszórákra járni, kevesebb esélyük lesz bekerülni a magas színvonalú iskolákba.
A szakember szerint a diákokat lelkileg nem viseli meg, ha felvételizniük kell. – A szorongás nyilván közrejátszik a teljesítményben, ez azonban nem azon múlik, hogy 14 vagy 18 éves korban írja meg a gyerek a sorsdöntő dolgozatot, hanem azon, hogy a szülők hogyan tudták a magabiztos, önérvényesítő útra terelni élete során.
Végzettség nélkül is lehessen tanítani
A tervezet több egyéb változtatási javaslatot is tartalmaz. Megszüntetné például azt a lehetőséget, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő diákokat fel lehessen menteni az osztályzás alól, nem csak gyógypedagógus oktathatna bizonyos tantárgyakat az enyhén vagy középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulóknak, illetve az ország bizonyos régióiban, valamint meghatározott szakmai területeken pedagógusvégzettség nélkül is lehetne tanítani.
