Közülük hármat bárki használhat, a belépés ingyenes. A negyedik azonban, éppen az, amelyik a zömmel romák lakta városrészhez legközelebb, néhány száz méter távolságra fekszik, a legutóbbi időkig gyakorlatilag elérhetetlennek bizonyult, minthogy csak 500 forint belépődíj ellenében volt igénybe vehető. Ez a polgármesteri nyilatkozat szerinti „jelképes összeg” a jellemzően 3-5 gyermekes, szegény családok számára több ezer forintos belépési költséget jelentene, ha képesek volnának megfizetni.

A sajtóhírek nyomán szeptemberben kirobbant botrány hatására a városvezetés a belépődíjat eltörölte ugyan, hangsúlyozva, hogy a problémát a sajtó „fújta fel”, de a belépést a romák számára valójában továbbra is ellehetetleníti. A korlátozó, tiltó rendelkezéseket formailag nem a tulajdonos önkormányzat hozza, hanem az a Hajdúvitéz nevű kft, amelynek a játszóteret, s a vele együtt épült sportpályát, vívótermet, futó-, futball- és kosárlabdapályát, valamint közösségi épületet üzemeltetésre kiadta. 

Két nappal ezelőtt ott jártunk, és meggyőződtünk róla: a belépődíj helyébe lépő ingyenes „regisztráció” továbbra sem jogosít a belépésre. A játszótér csak a sportpályákon át közelíthető meg, amelyek használatáért az üzemeltető változatlanul belépődíjat szed, nem is keveset. Az egyszeri belépés 500 forintja mellett az egyéni bérlet 4500 Ft, a családi pedig 7500 Ft, amely azonban a szülők mellett csak két gyermek részvételét engedi, a nagycsaládosét nem. A játszótérre regisztrációval elvileg ingyenes a belépés, azonban a múlt hónapi rendelkezés óta tapasztalataink szerint ez még senkinek sem sikerült. Most éppen az „általános karbantartás” miatt tilos a belépés. Nekünk sem sikerült, lánc és lakat lógott a kapun. A kerítésen át azonban autókat láttunk a közösségi épület mellett, nyitott ajtót és ablakon át leskelődő tekinteteket. Csak karbantartókat nem láttunk sehol.

A közeli burkolatlan, poros utcában sok szegény családdal, szomorú tekintetű gyerekkel beszélhettünk. Vágyódnak a közeli játszótérre, a másik három kilométerekre van. A szülők egyöntetűen cáfolták, hogy bárminemű károkozásról tudnának, amelyre az önkormányzat illetékesei állítólag hivatkoznak. Többen megerősítették ugyanakkor, hogy elhangzott: „Nem azért épült a játszótér, hogy a cigányok odavigyék a gyerekeiket!” Volt, aki úgy fogalmazott: „Ezek nem akarják, hogy fehér és színes gyerekek együtt játszanak!” Mintha csak Martin Luther King ötven évvel ezelőtt elmondott, „Van egy álmom!” kezdetű híres beszédét hallanánk. Csak éppen ellenkező előjellel. - mondta el tájékoztatójában Pallás György, az MSZP Hajdú-Bihar megyei szóvivője.

A tájékoztató másik résztvevője, Lendvai Bátor Zsolt helyi lakos alábbiakról tájékoztatott:

Írásban megkapta a sportközpont házirendjét, bérletvásárlási feltételeit, amelyet bemutatott. Három gyermeke érdekében, több napi utánajárással sikerült regisztrálnia, megmutatta a regisztrációs kártyákat is. Nincs tudomása róla, hogy ez más szegény családnak sikerült volna. A belépéssel azonban ő is rendre kudarcot vall. Legutóbbi reklamációjakor a település jegyzője szemrehányást tett „az idegenekkel” látott érdeklődési kísérlete miatt, s újabb határidőként novemberre ígérte a valószínű belépési lehetőséget. Ez azért meglepő, mert a már kiadott meghívók október végére iskolakezdési beszélgetést, futballt, csocsó bajnokságot és más programot hirdettek. Ezek is elmaradtak a karbantartás miatt. 

Lendvai Bátor Zsolt, bár tart a fenyegető megnyilatkozásoktól, de nevéhez méltó módon makacs ember. Családja, iskolás gyermekei nagyon szeretnék a játszóteret egyszer kerítésen belül is megszemlélni.

Debrecen, Hajdúhadház, 2017. 10. 19. 
Pallás György
MSZP megyei szóviv