Az Európai Szocialisták Pártja (PES) arra készül, hogy a 2024-es európai parlamenti választásokat követően a kontinens vezető politikai ereje legyen és az európai képviselő-testület legnagyobb frakcióját hozza létre (jelenleg a baloldal az EP második legnépesebb politikai csoportját alkotja). A PES soros kongresszusa ennek a felkészülésnek a jegyében zajlik Berlinben, ahol a kormányzó SPD látja vendégül az európai szocialista, szociáldemokrata pártok küldötteit, köztük a Demokratikus Koalíció és az MSZP tagjait. A tanácskozás első napján a küldöttek megválasztották Stefan Löfven svéd exkormányfőt a pártcsalád új elnökének és elfogadták a tanácskozás állásfoglalását. Ebben azt ígérik a polgároknak, hogy megvédik vásárlóerejüket és szociális vívmányaikat, biztosítják a megfizethető energiát mindenki számára.

„A populista nemzeti kormányok veszélyeztetik a jogállamiságot az EU-ban. A jogállamiság európai demokráciánk középpontjában áll, és mi továbbra is védelmezni fogjuk, ahogyan azt a múltban is tettük a jogállamisági feltételességi mechanizmus támogatásával, amely az európai finanszírozást az alapvető értékek tiszteletben tartásához köti – áll az egyhangúlag elfogadott határozatban, amely a Magyarországgal szemben elindított pénzügyi szankciós eljárásra utal. Iratxe García Perez spanyol szocialista politikus, az EP szocialista frakciójának vezetője ezzel kapcsolatban a Népszavának azt mondta:

Az Európai Parlament egyelőre várakozó állásponton van, megvárjuk, hogy Orbán Viktor valóban végrehajtja-e a beígért korrupcióellenes reformokat, addig azonban a támogatásokat blokkolni kell.

A kongresszuson felszólaló szocialista politikusok nagy része a szélsőjobb európai térnyerését nevezte az EU egyik legaggasztóbb fejleményének. A nacionalisták, szélsőségesek és populisták megosztottságot szítanak, visszaélnek az emberek félelmeivel és a jövőjükkel kapcsolatos aggodalmaikkal, hangzott el.

Stefan Löfven megválasztott elnök újságíróknak nyilatkozva a szélsőjobb terjeszkedését nevezte az Európát fenyegető egyik legnagyobb veszélynek, Vlagyimir Putyin brutális háborúja és a fenyegető klímakatasztrófa mellett. Megkérdeztük a svéd politikust, mit szól ahhoz, hogy Törökország mellett, Magyarország is halogatja országa NATO csatlakozásának ratifikálását. – Nagyon furcsának tartom, hogy ebben a helyzetben vannak tagállamok, amelyek haboznak meghozni a döntést két olyan országgal kapcsolatban, amelyek csatlakozását régóta szerette volna nyélbe ütni a szövetség – válaszolta. (Népszava)