Orbán Viktor március 13-án jelentette be a kiskunhalasi járványkórház felépítését. Április 21-én pedig már át is adták a 150 férőhelyes konténerkórházat.

Mérnöki bravúrral, két és fél hét alatt készült el a kiskunhalasi járványügyi kórház, amely igazolja, hogy ilyen rövid idő alatt is lehet kiváló minőségű és felszereltségű kórházat építeni - mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár április 21-én Kiskunhalason, az intézmény átadásán, alig egy hónappal azután, hogy Orbán Viktor bejelentette a kórház építését.

Kovács szerint a 150 beteg befogadására alkalmas mobil járványügyi kórház ékes bizonyítéka azoknak a képességeknek is, amelyekkel egyébként a büntetés-végrehajtás rendelkezik, illetve annak a tudásnak, amely a magyar szakembereket kórházépítésben, kórházak felszerelésében és berendezésében jellemzi. Azt is mondta, hogy a mobilkórházat egy hirtelen jelentkező, nagy terhelés kezelésére szánták,  amely a járványhelyzet megszűnésével a büntetés-végrehajtás országos hálózatának kórházaként működhet tovább.

A konténerkórház építésén 24 órában több száz szakipari munkás és szakember dolgozott. A legszigorúbb infektológiai szabályoknak is megfelelő létesítményt a legmodernebb berendezésekkel és orvostechnikai eszközökkel szerelték fel a koronavirus.gov.hu oldal tájékoztatása szerint.

A különféle ismertetőkből az is kiderült, hogy a munkások 150 kilométer erősáramú kábelt, 6000 négyzetméter légtechnikai eszközt, 24 000 négyzetméter gipszkartont, 4 kilométer élvédőt és 5 és fél tonna orvos-technológiai festéket használtak fel.

Orbán Viktor a harmicegyedik napon látogatta meg az intézményt:

Egyedül arról nem esett szó sehol eddig, hogy ezt a mérnöki bravúrt mekkora beruházással lehetett véghez vinni, azaz mennyibe is került valójában. Szabó Tímea, párbeszédes országgyűlési képviselő fel is tette írásbeli kérdéseit ez ügyben. Rákérdezett arra, hogy

• miért Kiskunhalason épült,
• mennyiből épült,
• mennyibe került a berendezése és
• mi lesz a sorsa a konténerkórháznak a koronavírus-járvány után.

Pintér Sándor belügyminiszter nevében Pogácsás Tibor BM államtitkár a következőt válaszolta:

"Magyarország az új koronavírussal szembeni első csatát megnyerte. A járvány azonban nem múlt el, számítani lehet a második hullámra, ezért járványügyi készültség fenntartása szükséges. Az egészségügyi és járványügyi szakmai tevékenységet kiszolgáló és támogató konténerkórház a legszigorúbb infektológiai szabályoknak felel meg.
A Járvány Elleni Védekezési Alap költségvetése felülről nyitott, az egészségügyi védekezésnek nem lehetnek pénzügyi korlátai."

A 3100 négyzetméter alapterületű, 225 konténerből álló épületegyüttesben 36 kórtermet alakítottak ki. Ezekből 16 az alacsony, 16 a közepes kockázatú és 4 a súlyosabb állapotban lévő betegek kezelését szolgálja. Folyamatos működését és a kulcsfontosságú berendezések használatát egy 1,6 megawattos transzformátor, két aggregátor és egy szünetmentes tápegység biztosítja.

Felszerelték gyógyító-megfigyelő egységgel, háromutas zsiliprendszerű öltözőkkel, befogadó és vizsgálórészleggel, külön laboratóriummal, röntgen-, ultrahang- és CT-készülékkel, továbbá lélegeztetőgépekkel.

A járványügyi védekezés sikereként könyvelhető el, hogy a mobilkórház szolgáltatásaira nemigen volt szükség, a Napi.hu információi szerint kevesebb, mint 10 beteg fordult meg benne az első hullám alatt.

Egy ilyen felszereltségű, és ilyen gyorsasággal összehozott gyógyítóegység persze nem csak Kiskunhalason jönne jól a magyar egészségügyben. A kórházak felújításánál, a struktúra átszervezésénél, racionalizálásánál is hasznos lehetne az ellátás fenntartásához az osztályok bezárása helyett egy ilyen pillanatok alatt létrehozható, kompakt egység - vélik egészségügyi szakértők. Az persze továbbra is kérdés, hogy mik a valós költségei egy efféle mérnök bravúrnak, már csak azért is, mert ugyan az ellátórendszer átalakítása, az infrastruktúra racionalizálása sűrűn felmerülő igény, az eddigi információk szerint plusz pénz nem nagyon látszik rá. (napi.hu)