h i r d e t é s

Nem kimaxolt szókincsre és tökéletes nyelvtanra, hanem bátor nyelvtudásra van szükség

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Nem kimaxolt szókincsre és tökéletes nyelvtanra, hanem bátor nyelvtudásra van szükség

2019. június 24. - 14:01

 

Megvannak a nyelvi kompetenciamérés eredményei. 

Illusztráció: MTI Fotó: Czeglédy Zsolt

Május 22-én írták az általános iskolák 6. és 8. osztályai a nyelvi kompetenciamérés feladatait. Évek óta látható tendencia, hogy sokkal jobb eredményeket érnek el a budapesti iskolások, mint a községi iskolákban tanulók. A hatodikosoknak A1-es, a nyolcadikosoknak A2-es szinten kell tudniuk az idegen nyelven – Funside School nyelviskola angol vezető tanárai úgy látják, hogy a fő probléma az, hogy a gyerekek tudása nem áll biztos alapokon, az idegen nyelvet egyszerű bemagolandó tantárgynak tartják, ahelyett hogy eszköznek tekintenék a világ megismeréséhez. Ez a szemléletváltás nagyot javítana az eredményeken.

Magyarországon 2015 óta mérik az általános iskolások nyelvi felkészültségét angol, illetve német nyelvből: a felmérés az olvasott és a hallott szöveg értését méri, azok a diákok kapnak „megfelelt” minősítést, akik legalább 60 százalékosra írják meg. 

A Funside School szakmai vezetője szerint a receptív készségek (hallott szöveg értése és olvasott szöveg értése) terén erősebbek a hozzájuk kerülő diákok, mint a produktív készségek (beszédkészség és íráskészség) terén.

A nyelv az itthoni diákoknak távoli, hiszen steril környezetben, tankönyvből, tantárgy és tananyag jellegűen ismerkednek vele. A legtöbbjük számára teljesen idegen az idegennyelvi kommunikáció

 – mondja Rozsos Réka, a Funside School egyik szakmai vezetője. Közben persze egyre közelebb kerül hozzájuk a nyelv, mert a YouTube-csatornák, az appok, a videójátékok nyelve angol, így észre sem veszik, hogy milyen széles szókincset szednek magukra játék vagy filmnézés közben.  

A hatodikosok egy A1-es szintű feladatsort kaptak – aki ilyen szinten beszél angolul, az képes bemutatkozni, meg tud válaszolni és fel tud tenni egészen egyszerű kérdéseket. A nyolcadikosok ennél valamivel nehezebb, A2-es tesztet kaptak. Aki ezen a szinten áll, képes megérteni és használni olyan mondatokat, amelyek alap beszélgetési témákhoz kapcsolódnak, például a családhoz, vásárláshoz, munkához.

Az Oktatási Hivatal által most közölt eredmények szerint 2018‐ban a 6. évfolyamos angol nyelvi mérésen a részt vevő tanulók kétharmada (65 százaléka), míg a 8. évfolyamos méréseken a részt vevő tanulók 60 százaléka szerzett megfelelt minősítést. A vélhetően nehezebb feladatsornak köszönhető alacsonyabb átlagpontszám miatt a 2018‐as angol nyelvi mérésen a korábbi aránynál jóval kevesebb tanuló teljesítette az elvárt szintet. A nyelvi mérés készítői szerint az okok feltehetőleg nem a tanulók teljesítményének változásában keresendők.

A megfelelt minősítést szerző 6. évfolyamos tanulók százalékos aránya 2015‐től 2018‐ig nyelvenként (Forrás: Oktatási Hivatal)

A megfelelt minősítést szerző 8. évfolyamos tanulók százalékos aránya 2015‐től 2018‐ig nyelvenként (Forrás: Oktatási Hivatal)

A mérésben érintett iskolák 24 százaléka kiemelkedően jó eredményt, 14 százaléka gyenge eredményt ért el a mérésen. A jó eredményt elérő iskolák aránya Budapesten és a nyugat‐dunántúli régióban, a gyenge eredményt elérő iskolák aránya pedig a dél‐dunántúli, az észak‐alföldi és az észak‐magyarországi régióban volt magasabb az átlagosnál.

A tanulók által elért pontszámok átlaga régiónként (Forrás: Oktatási Hivatal)

Nagyon sok összetevője van annak, hogy milyen tudással érkeznek hozzánk a gyerekek - az életkor, az a nyelvoktatás eredményessége az adott iskolában, a tanárcserék száma, az, hogy járt-e már magánórákra. Összességében elmondható azonban, hogy bizonyos tudással, minimális szókinccsel szinte minden hozzánk kerülő gyerek rendelkezik. A probléma ott van, hogy ez a tudás nincs rendszerezve a fejükben, illetve, hogy a gyakori tanárcserék miatt tulajdonképpen ugyanaz az tudásanyag kerül elő újra és újra az iskolában, így hátráltatva a szintbeli előrelépést

 – mondja az iskola másik szakmai vezetője, Fancsali Kató.

A Funside School szakmai vezetői egyetértenek abban, hogy teljesen mindegy mennyi fordító applikációt és nyelvfelismerő programot fejlesztenek, a nyelvtudására szükség van és lesz - hogy milyen fajta tudásra az más kérdés.

Az óráimon a gyerekek magabiztosságot és rutint szereznek, ami a tanulási folyamat része, ugyanis nem elég, ha csak szavakat és nyelvtant zúdítunk rájuk. Szerintem az ilyen, magabiztos és bátor nyelvtudás az, ami a mai világban szükséges, nem a kimaxolt szókincs és a tökéletes nyelvtan, ezért inkább erre kell koncentrálni

 – mondja Rozsos Réka. A Funside School célja éppen ez: olyan nyelvi készségeket fejlesztenek, melyek révén a gyerekek nem csak az anyanyelvükön lesznek képesek helyesen és magabiztosan kommunikálni, gondolkozni, gondolatokat kifejezni. Ahogy látják, erre a gyerekek is nyitottak - felismerték, hogy játékokból, videókból sokat lehet tanulni és ha a tanár ezt nem kicsinyli le, akkor érdekes és jó közös munkát tudnak végezni a diákokkal.


 

h i r d e t é s