Valódi pénzügyi függőségbe került a magyar kormány és az államháztartás az eredetileg a költségvetési lyukak befoltozására született különadóktól.

Ma már csaknem évi 400 milliárd forint kerül a költségvetésbe a különadókból, amelyek a magyar gazdaság hatékonyságát és a versenyt is rontják.

A költségvetés ma már jelentős mértékben függ a bankadótól, annak megszüntetése nem merülhet föl - nyilatkozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy hete az állami televízióban, miután múlt pénteken Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatában a bankadó esetleges csökkentést vetített előre. A bankok 502 milliárd forintot fizetnek közvetve és közvetlenül a magyar büdzsbe.

A költségvetés függősége nem csak a bankoktól, hanem a teljes különadórendszertől alakult ki. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egyik tanulmánya összesítette a 2007-2013 közötti különadókat, amit a Napi.hu kiegészített a 2014-es bevételekkel. Eszerint 2007-2014-ben összesen 2976 milliárd forint különadót szedett be az állam, ebből 2002 milliárd forint jut az elmúlt öt évre - vagyis évente átlagban 400 milliárd forint folyik be a rendes adókból. Összevetésképpen: a személyi jövedelemadó (szja) egykulcsossá tételével, vagyis a felső adókulcs eltörlésével tételével csaknem ekkora bevételtől esik el az állam évente.

Varga a kereskedelmi bankok növekvő hitelezési aktivitása esetén lát esélyt a bankadó csökkentésére, erről tárgyalnak is a Magyar Bankszövetséggel, ám a bankadó (pénzügyi szervezetek különadójának) kivezetésére nem kerülhet sor a költségvetés miatt. Nem számítva a  minden cég által fizetett tb-járulékokat, a főbb adónemekből 520 milliárd forintot fizettek be a bankok a költségvetésbe. A bérek után fizetendő egyéb terhekkel a bankszektor befizetései elérhették a 600 milliárd forintot is. Mindeközben az MNB adatai szerint magyar bankrendszer 2013-es teljes adózás előtti nyeresége 120,5 milliárd forint volt az adózott eredmény pedig 32 milliárd forint volt.

A banki adóteherből kétségkívül a legnagyobb tétel a pénzügyi tranzakciós illeték volt. A költségvetésbe 2014-ben 277,9 milliárd került ebből a forrásból, amit részint a bankok, de kisebb részben az Magyar Államkincstár és Államadósság Kezelő Központ Zrt. fizette be. A tranzakciós illetéket a 2013-as költségvetési kiigazítás részeként vezették be, s a tavalyi volt az első teljes év, amikor a bankok és pénzintézetek befizették ezt az adót.

A helyzetet bonyolítja, hogy több tanulmány szerint a bankok a rájuk eső tranzakciós illetéket díjemelések formájában sikeresen hárították az ügyfeleikre - így a tranzakciós illeték nem is annyira szektorális, hanem inkább a lakosságot terhelő fogyasztási adóknak kell tekinteni. (Az illeték a költségvetés mérlegben is a fogyasztáshoz kapcsolt adó csoportjában szerepel.) Hasonló a helyzet a biztosítási adóval; ebből az elvonásból tavaly 28,7 milliárd forint bevételt folyt be - ám a biztosítók csak "postások": az adót ténylegesen a biztosítást kötő magánszemélyek és cégek fizetik meg.

Megszorítások szülték a különadókat - de itt maradtak

Így a bankok által közvetlenül fizetett adók a hitelintézeti járulék, a bankadó, illetve a társasági adó. Ez utóbbi a legkisebb tétel az MNB adata szerint 2013-as nyereség után - 26 milliárdos bevétel keletkezhetett. Hasonló nagyságrendű bevételt hozott a hitelintézeti járulék - ez az a bankadót amit még a Gyurcsány-kormány vezetett be 2006-os költségvetési kiigazítás részeként. A járadékból tavaly 20,6 milliárd forint folyt be.

Nagyobb tétel azonban a 2010-es megszorító csomag részeként 2011-től bevezetett bankadó - a pénzügyi szervezetek különadója - : ebből tavaly 148,5 milliárd forint folyt be az államkasszába - és ezt hosszú távon nem kívánja nélkülözni a kormány. A 2010-es csomagban nemcsak a bankok, de kiskereskedelem és a távközlés is megkapta a maga különadóját míg a 2010-et megelőző időszakban már különadót fizetett bankszektor és energiaellátás is.

Visszatért a kereskedelmi különadó

A különadók szerepe egyre nagyobb a magyar államháztartásban: ebbe a sorba illeszkedik a népegységügyi termékadó, de az idén szigorított élelmiszerlánc-felügyeleti díj is, amelyből csak idén mintegy 20 milliárd forint bevétel keletkezik - ezzel gyakorlatilag visszatért a korábbi kiskereskedelmi különadó. Különadó terheli a közműveket - ezt az adót a vezetékes szolgáltatókra vetik ki, így például az internetes szolgáltatókra, illetve a víz- és csatornázási művekre -, arra a szektorra, amelyet időközben jelentős részben államosítottak, de legalábbis önkormányzati tulajdonba vettek.

A tavalyi év egyik új különadója a reklámadó volt - amelyből az első csonka évben 3,2 milliárd forintos bevétel keletkezett. Az idei költségvetési tervekben 6,6 milliárd forint bevétel szerepel - ám a tényleges bevétel ennél magasabb lehet. Az adó jelentős részét tavaly az RTL Klub mögött álló gazdasági társaság fizette, ám reklámadószabályok szerint a legnagyobb áruházláncok is az adó hatálya alá kerülnek - így egyes adószakértők szerint az idei bevétel meghaladhatja akár a tíz milliárd forintot is. Lázár János miniszterelnökségi miniszter már bejelentette, hogy a kormány az EU nyomására  és a német RTL-csoporttal folytatott tárgyalások nyomán mérsékli a terhet. (A reklámadót mértékét a reklámbevétel függvényében sávos mértékben kell fizetni - egyedül a RTL Klub üzemeltetője esik a 50 százalékos felső mérték alá.)  Az 50 százalékos kulcs 5 százalékra csökkentése alapvető átalakításokat hozhat ebben a különadóban - ám ez csak 2016 januárjára várható.

napi.hu