Robert Habeck német szövetségi gazdasági és éghajlatvédelmi miniszter világossá tette: amikor az Oroszországtól való energiafüggetlenségről van szó, „a pragmatizmusnak minden politikai követelést le kell győznie”. Ezzel arra utalt, hogy az ukrajnai háború miatt gyökeresen változik a német energiapolitika, s a németországi Zöldek alkalmazkodnak is ehhez a helyzethez.

A Zöldek volt  társelnökeként Habeck már nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a németországi széntüzelésű erőműveket hosszabb ideig kell majd üzemeltetni, az első számú cél ugyanis most az, hogy Németország energiapolitikájában függetlenebbé váljon Oroszországtól.

Nyárig bírnák az orosz gáz nélkül

– A pragmatizmusnak minden politikai elszántságot le kell győznie, az ellátás biztonságát garantálni kell – jelentette ki a környezetvédő politikus szerdán a Deutschlandfunk rádióban. Utalt arra, ha komoly kétségek merülnek fel az ellátást illetően, akkor ennek szavatolása fontosabb az éghajlatvédelemnél, középtávon azonban az energiapolitikai függetlenség és az éghajlat-semleges energiatermelés megteremtése a cél. Minél inkább támaszkodik Németország saját energiaforrásaira, annál szuverénebb külpolitikai reakciókat tud adni, tette hozzá.

Az elmúlt években Németország függősége az orosz energiaellátástól nőtt – mondta Habeck,, aki szerint a németek "eléggé" sarokba szorították magukat. Németország felkészült az eshetőségre, ha Oroszország leállítaná a gázszállítást. A mostani telet és a nyarat is át tudnák vészelni a jelenlegi készletek mellett.

Habeck megismételte, hogy a német atomerőművek élettartamának meghosszabbítása az év végéig nem ésszerű opció. Ezek az erőművek csak 2022 végéig rendelkeznek működési engedéllyel, és a biztonsági aggályok felülvizsgálata alapján új engedélyt kellene kiadni.

Habeck, aki hétfőn politikai tárgyalásokra utazott az Egyesült Államokba, arról számolt be, hogy Németországot erős partnernek tekintik a Fehér Házban a védelmi politikában bekövetkezett fordulat után. Az Egyesült Államok és Európa ugyanazokért az értékekért harcolt - még akkor is, ha az USA-nak a kereskedelem és az energiapolitika terén erős saját érdekei voltak.

"A most elhatározott fegyverszállítások a háború megelőzését is szolgálhatták volna" – mondta arról, hogy Németország csak némi húzódozás után volt hajlandó arra, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnának.

Egy vágyálom

Németországban jelenleg 35 százalékos a gáztöltöttségi szint, ami jóval alacsonyabb, mint a korábbi években. Az EU-ban felhasznált földgáz 40 százaléka Oroszországból származik. Az Európai Bizottság szerint mintegy 20 EU-tagállam függ az orosz importtól. A második helyen a Norvégiából származó gázimport áll 38 százalékkal. A fennmaradó 20-25 százalék cseppfolyósított földgáz, LNG, főként az Egyesült Államokból.

A legrosszabb esetben, ha a Kreml elzárja a gázcsapot, és a hőmérséklet meredeken csökken, Európa tárolói március végére kiürülnek - derül ki a Bruegel Intézet tanulmányából. Georg Zachmann energetikai szakértő azonban egyelőre nem számít erre. Ha Oroszország a jelenlegi alacsony szinten folytatja a szállítást, akkor Európa átvészeli a telet.

Európa függősége az orosz energiaimporttól az elmúlt években alig változott, amiben a Krím 2014-es, Oroszország általi annektálásának is szerepe volt. Ursula Von der Leyen bizottsági elnök nemrégben hangsúlyozta, a Krím illegális annektálása óta "elvégeztük a házi feladatunkat", akkoriban ugyanis csak egy LNG-terminál létezett, ma már több mint 20 van az EU területén. És masszívan beruháznak a megújuló energiákba.

Az LNG alacsony hőmérsékleten cseppfolyósított földgáz, amelyet nem csővezetéken keresztül szivattyúznak, hanem tartályhajókkal szállítanak. Az Európai Bizottság szerint az EU megfelelő szárazföldi termináljai kétharmad részben megteltek, tehát van még hová fejlődni. A bizottsági elnök a közelmúltban ezért utazott Azerbajdzsánba, ezért lépett intenzív kapcsolatba Egyiptommal, Algériával és Katarral, a világ legnagyobb LNG-termelőjével. Az Európai Bizottság azt is vizsgálja, hogy átirányíthatja-e az Ázsiával már lekötött szállításokat Európába.

Szakértők szerint azonban nem világos, hogy milyen gyorsan és milyen feltételekkel lehet alkalmazni az az alternatív beszállítókat. 

Zachmann úgy véli, ha az orosz földgázszállítások több évre esnének ki, ezt nem lehet ilyen rövid távon alternatív földgázforrásokkal pótolni, hanem csak az európai gázkereslet csökkentésével lehet elérni, amit az EU hosszú távon egyébként is tenni kíván, de elszakadni a fosszilis tüzelőanyagoktól, a jelenlegi akut földgázhiány miatt azonban ez egyelőre csak vágyálom.

A nagy német energiapolitikai változás nyilvánvalóan Magyarországra is hatással lesz. Az uniós partnerek mindinkább arra késztethetik a magyar kormányt, hogy energiafüggetlenségre törekedjen, ez azonban döntő politikai fordulatot feltételezne a kormány részéről. (Népszava)