Kellemetlen körülmény a Brüsszelben mostanában nem sűrűn dicsért magyar miniszterelnök számára, hogy a 444.hu pénteki értesülése szerint önszántából, jóval mandátuma lejárta előtt – melynek részeként amúgy Magyarország uniós soros elnöki nagyköveti koordinációs teendőit is ellátta volna – lemondott Stelbaczky Tibor, hazánk EU-hoz rendelt nagykövete.

Magyarnak lenni Brüsszelben mostanság

Az ötvenéves brüsszeli magyar nagykövet az utóbbi években a visszafogott, EU-párti vonalat képviselve tolta a magyar kormány uniós szekerét előre, gyakran hálátlan politikai irányvonalak és utasítások mellett.

Távozásának okairól többféle folyosói verziót is hallott az EUrologus. Az egyik szerint Stelbaczkynál az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor két hete arra utasította Orbán Viktor, hogy blokkolja a hatodik uniós szankciós kört Oroszország ellen (benne Kirill pátriárka kitiltásával), egy nappal azután, hogy arról megállapodtak az EU állam-, és kormányfői. Egy másik szerint egy ideje amúgy is fontolgatta lemondását.

Ugyancsak fontos előzmény, hogy május végén – vélhetően a nagykövet álláspontjával ellentétben – Magyarország elutasította az orosz olaj elleni uniós embargó aláírását. Ennek nyomán a kőolajvezetékek kikerültek a szankció hatálya alól, és a magyar kormány nem kapott végső határidőt az orosz gáz energiamixből való kivezetésére sem. Nem javít az Orbán-kormány aktuális uniós megítélésén az sem, hogy múlt héten egyedüli tagállamként Magyarország blokkolta az globális minimum vállalati adó uniós elfogadását, melynek nyomán évi 48 milliárd eurótól esik el az Európai Unió. Ott van aztán az Orbán-kormányra végképp ráégett magyar helyreállítási terv, melyet egy éve bizonytalanság övez, miközben már az utolsó renitens varsói kormányét is jóváhagyta Brüsszel június elején.

A hírek szerint Stelbaczky döntése hirtelen érte a kormányt, ezért egyelőre még nem döntöttek az utódjáról, és ideiglenesen Ódor Bálint kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós nagykövet veszi át a munkáját. Ő korábban Kanadában volt nagykövet, előtte pedig szintén Brüsszelben dolgozott. Az EUrologus mindenesetre úgy tudja, Stelbaczkyt hétfőn este hazarendelték Budapestre, két nappal az EU-csúcs előtt és egy nappal az azt előkészítő szerdai nagyköveti ülés előtt.

Tagjelöltistátusz-osztás: mindent vagy semmit?

A nagyköveteknek nagy téttel bíró döntéseket kell előkészíteniük az állam- és kormányfőknek. Mindenekelőtt el kell dönteniük a tagállamoknak, megadják-e a tagjelölti státuszt Ukrajna és Moldova mellett esetleg Grúziának és Bosznia-Hercegovinának is. Míg az első két ország tagjelölti státuszát a német–francia–olasz trió tolta – néhány más nyugat-európai kormány ellenkezése mellett – az utóbbi hónapokban nagy elánnal, addig a többit a kelet európai államok propagálták.

A négy ország tagjelöltségéről akár mindent vagy semmit helyzet is létrejöhet az EUrologusnak beszélő tanácsi forrás szerint.

Ennek ellenére míg egy korábbi az EUrologus által látott EU-csúcs következtetés-tervezet még üresen hagyta az “Ukrajna, Moldova, Grúzia tagsági kérelme” címet viselő III. pontot, egy friss június 21-i verzión már azt olvassuk, hogy Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszt kap. Grúziának pedig szintén kész megadni az EU, amennyiben feloldják a politikai patthelyzetet.

A nyugat-balkáni jelentkezők kapcsán Bosznia-Hercegovinát említi név szerint a csúcsot lezárni hivatott dokumentum. Eszerint a jelenlegi verzióban a szarajevói kormánytól a júniusban, a nemzeti pártok által kialkudott alkotmányos és választási reformok gyors megvalósítását kérik az unió vezetői a tagjelölti státusz megadásáért cserébe.

Az EU bővítési kérdésben szorult helyzetben van, mert a 2013-ban tagfelvételt nyert Horvátország csatlakozása óta jelentősen megcsappant a tagállamok kormányainak bővítési lelkesedése, és ezt nehezményezik a régóta előszobáztatott nyugat-balkáni országok. Utóbbiak kormányfői ráadásul csütörtök délelőtt Brüsszelben üléseznek az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó névre keresztelt formációban a Tanács és a Bizottság elnökeivel. Igaz, az uniós integrációs folyamatok lassúságáért kárpótlásképp, az EU egy jelentős, 30 milliárd eurós befektetési csomagot is létrehozott. Ezt a térség országai fenntartható közlekedésre, tiszta energiára, klímaváltozás elleni cselekvésre, digitalizációra és humán tőkére költhetik. Ez lehet, hogy kevés lesz a politikai eladhatósághoz, mert egy nappal a csúcs előtt a szerb, albán és északmacedón vezetők a EU-nyugat-balkáni csúcs bojkottjával fenyegetnek, míg a Bulgária az északmacedón közeledést blokkolhatja.

Horvát euró, görög feloldozás, bankunió utolsó kirakósdarabkája

És ha már pénzügyek, a csúcstalálkozón lesz szó gazdasági kérdésekről is. Pontosabban a tagállamok jóváhagyják Horvátország 2023. január 1-gyel történő euróövezeti csatlakozását.

Nagy lépés továbbá a 2009-es gazdasági válság legnagyobb európai vesztese, Görögország számára, hogy végleg kikerülnek az Európai Bizottság pénzpolitika terén kiemelten figyelt országai közül.

Emellett az eurócsoport elnöke, Paschal Donohoe arról is beszámol a kormányfőknek írt levelében, hogy az euróövezet pénzügyminiszterei ráfordulnak az úgynevezett bankunió utolsó hiányzó jogalkotási építőelemei, név szerint a banki válságkezelés közös kereteiről és a nemzeti betétbiztosítási alapok felhasználásával kapcsolatos rendeletekről történtő tárgyalásokra.

Európa jövője: erősebb jogvédelem, több demokrácia

Szót ejtenek aztán az olyan a magyar kormány számára szintén kényelmetlen dossziéról, a Európa jövőjéről szóló konferencia nyomán született javaslatok első elemzéséről. Emlékeztetőül, ahogy nemrég az EUrologus is megírta azok több direkt demokráciát támogató megoldást, erősebb európai jogérvényesítést, több fogyasztói és digitális jogi védelmet és erősebb szabadságjogi garanciát szeretnének megvalósulni látni.

Gabonaválság, Tágabb Európa

Az ukrajnai háború kontextusában több téma is napirenden lesz még. Egyrészt Tágabb Európa címszóval az EU európai politikai partnereivel fennálló kapcsolatairól, biztonságról és stabilitásról indít párbeszédet. Utóbbi egyebek mellett olyan kérdéseket is felvet, mint a meglévő európai országokon átívelő szervezetek és garanciák, mint az Európa Tanács, az EBESZ stb. szerepe, hatékonysága és lehetséges szorosabb megoldásokról való tárgyalások.

Szintén Ukrajna kontextusában a fenyegető globális gabonaválságra reagálva lehetséges szolidaritási megoldásokról egyeztetnek a résztvevők. Céljuk, hogy minél több gabonát tudjanak a háború ellenére Ukrajnában learatni és a világpiacra juttatni.

És ha még ez sem lenne elég, az érdekképviseletben történelmileg erős Belgium reptéri dolgozói is csatlakoztak a mikorra, ha nem az EU-csúcsra időzített háromnapos nemzeti sztrájkhoz, nem kis logisztikai kihívást okozva a javarészt berepülő kormányzati vezetőknek. (hvg.hu)