fbpx Nem Sólyom László miatt nincs igazságtétel | CIVILHETES

h i r d e t é s

Nem Sólyom László miatt nincs igazságtétel

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam

Nem Sólyom László miatt nincs igazságtétel

2021. november 23. - 07:36

 

Schiffer András megosztotta a Zétényi-Takács törvényről tartott névszerinti szavazás jegyzőkönyvét.

Az országgyűlés alakuló ülése, 1990. május 2. - Forrás: MTI

"Kedves Mediaworks! Mielőtt megírják az n+1-edik dörgedelmet arról, hogy Sólyom László miatt nincsen igazságtétel, vessenek egy pillantást az 1991. november 4-i, a Zétényi-Takács törvényről tartott névszerinti szavazás jegyzőkönyvére és keressék meg benne Áder János, Kövér László és Orbán Viktor szavazási magatartását. Örülök, hogy segíthettem!" - írja Schiffer András a Facebook oldalán

A jegyzőkönyv:


Nagyobb méretért kattintson a képre!

 

Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslat

A Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslat, elfogadása után Zétényi–Takács-féle elévülési törvény vagy lex Zétényi szövegét Zétényi Zsolt országgyűlési képviselő szerkesztette, s a tervezetet az általa társelőterjesztőnek felkért dr. Takács Péterrel együtt nyújtotta be a magyar országgyűlésnek. A törvényt 1991. november 4-én csaknem kétharmados többséggel fogadta el a rendszerváltás utáni első, szabadon választott Országgyűlés.
A törvény lehetőséget adott volna az 1944. december 21. (Ideiglenes Nemzetgyűlés) és 1990. május 2. (a szabadon választott Parlament első ülésnapja) között elkövetett emberölések, halált okozó testi sértések és hazaárulások ügyében, hogy az elévülés újra kezdődjék, azon esetekben, amelyeket a proletárdiktatúra rendszere nem torolt meg. A törvény alapelve az volt, hogy az igazságszolgáltatás részleges szüneteltetése miatt, a pártállam érdekében elkövetett vagy általa eltűrt bűncselekmények üldözésének tudatos mellőzése időszakában nyugodott, nem telt el az elévülés. A törvény az elkövetésük idején bűncselekménynek minősülő legsúlyosabb cselekmények miatt tette volna lehetővé a felelősségre vonást. A törvény alapelvét elfogadta Magyarország 2011. évi Alaptörvénye, amely ugyancsak a büntetőjogi elévülés nyugvásaként határozta meg a pártállami időmúlást, mint a bűnüldözés politikai okból való mellőzésének időszakát, ezzel megalapozva a "lex Biszku" elfogadását és hatályba léptetését. (wikipedia)


 

Kommentek

h i r d e t é s