Különösen égető téma idén, hogy minden rendben van-e a vezetékes gázszolgáltatással, hiszen jelentős megdrágult a gázfogyasztás a rezsiemelés hatására rengeteg háztartásban. Évről évre fellángol ugyanis a gyanú, hogy a szolgáltatól valamit trükköznek a gázzal, higítják, rontják a fűtőértéket. Amikor huzamosabb ideig csökken fagypont alá a kinti hőmérséklet, tehát igazi téli idő van, a fogyasztók úgy érzékelik, több időre van szükség ahhoz, hogy egy lábasban felforrjon a víz. Ilyenkor kapnak lábra azok a téveszmék, miszerint a szolgáltató trükközik a gáz minőségével; levegővel keveri azt, vagy alacsonyabb fűtőértékű gázt ad el ugyanolyan áron. Mutatjuk, mi az igazság.

Talán sosem volt olyan fontos kérdés, hogy tudnak-e a szolgáltatók valamilyen módon trükközni a gázzal, hígítani azt, vagy rosszabb fűtőértékű gázt ugyanannyi pénzért adni, mint jelenleg. Az energiaválsága gazdaságban régóta jelenlévő probléma, a nem lakossági fogyasztók már 2021 óta az árak folyamatos emelkedésével szembesültek. A lakosságot pedig Magyarországon 2022 második felében érte el az energiaválság szele, amikor a kormány hozzányúlt a rezsicsökkentés rendszeréhez. Ezen a télen kardinális kérdés lesz, mennyit is fizet a lakosság és milyen minőségű gázért. Az viszont egy tévhit, hogy azért forr fel mostanában lassabban a víz a gáztűzhelyen, vagy színeződik el a láng, mert trükköznének a szolgáltatók.

Az egyik legnépszerűbb téves elgondolás a fogyasztók részéről, hogy a szolgáltatók "hígítják" levegővel vagy más gázokkal a vezetékes földgázt, azért nem olyan hatékony. Miért lehetetlen ez? Egyrészt mert egy ilyen "csalás" olyan technikai felszereltségre és beavatott szakembergárdára volna szükség, hogy észrevétlenül lehessen trükközni a gázzal, miközben az nem robbanásveszélyes, hogy képtelenség, hogy ezt a szolgáltatók bevállalják.

Másrészt bármely más gáz, amit a földgáz "hígítására" használhatnának (mert levegővel keverve robbanna), drágább, mint maga a földgáz, és hatalmas mennyiségre lenne szükség belőle ahhoz, hogy minimális változás elérhető legyen a gáz összetételében. Ezek miatt többe kerülne a trükközés a szolgáltatónak, mint a nyereség, ezért kijelenthető: hogy hígítják a gázt, csak tévhit.

Ráadásul, ha valóban lennének ilyen szakemberek, akik részt vesznek ebben az országos csalásban, amelyben több gázszolgáltató benne lenne - hiszen arról, hogy nem forr fel olyan gyorsan a víz, nemcsak Budapesten, hanem vidéken is ugyanúgy panaszkodnak a fogyasztók - akkor már rég lebuktak volna, mert nem létezik, hogy egy hadseregnyi gázos szakember közül mindenki mélyen hallgasson erről. Bármilyen hozzáértőt, vagy akár fizikusokat megkérdezve is az derül ki: a földgáz hígítása szinte kivitelezhetetlen és drága mulatság lenne, nem lehetne eltusolni, és nem érné meg anyagilag.

Akkor mitől van a gáznak szaga?

Sok fogyasztó nem tudja, hogy a gáz alapvetően szagtalan, viszont biztonsági okokból azt "szagosítják". Mivel a földgáz és PB-gáz tartós belégzése légzészavart, fulladást okoz és a szivárgás robbanásveszélyes, a szagtalan gáz sokkal több balesetet, problémát okozna. Ha nem lenne a kellemetlen gázszag, nem éreznénk a szivárgást. Ezért előírás, hogy a gázszolgáltatók csak és kizárólag a szabványban meghatározott minőségű, szagosított gázt szolgáltathatnak.

A földgáz szagosítását a szolgáltatóknak történő továbbadás előtt a FGSZ Zrt. végzi - írja a mindentagazrol.hu. Ez a beavatkozás nem minőségrontás, hanem szükséges folyamat és maga a szagosító anyag térfogata lényegesen kevesebb, mint a földgáz térfogatának ezreléke, ilyen csekély koncentrációban az összetevők a fűtőértéket elhanyagolható mértékben befolyásolják.

De mitől színeződik el a láng?

­A földgáz alapvetően kék lánggal ég, ilyenkor nem keletkezik se füst, se korom, se más káros égéstermék. (Ez teszi környezetvédelmi szempontból a legtisztább energiahordozók egyikévé). Viszont tény, hogy a gáznak az égéshez oxigénre van szükség, ami a levegőből származik. Amennyiben a gázégő megfelelően van beállítva és az égéshez elegendő oxigén van a levegőben, a gázláng is "normális" kék színű. Amennyiben más színezetet kap, elsősorban a gázégő beállítását kell megvizsgálni.

­Ha úgy látjuk, hogy a láng színe túl világoskék - nem csak részben az, hanem teljesen -, vagy már-már színtelen, az a szükségesnél nagyobb légmennyiségre utal, ­ha viszont vöröses vagy narancssárgás, akkor nincs elegendő oxigén a gáz elégetéséhez. Azt is érdemes tudni, ha más a láng színe, akkor kisebb az égés hatásfoka is, mintha az égő jól lenne beállítva, mivel ha nem megfelelő a gáz-levegő arány, akkor az égés nem "tökéletes", vagyis nem szabadul fel a gázból a teljes hőmennyiség - és még kormozó, oxidáló hatása is lehet.

Az ellenőrzést, tisztítást, beállítást bízzuk szakemberre!

Tehát ha a gáz színe már, arról megint csak nem a szolgáltatók tehetnek, és nem azt jelzi, hogy trükköznek a gázzal. Viszont az igaz, hogy emiatt később forrhat fel a víz, hiszen más lángszín esetén kisebb a hatásfok, hőleadás. Ezért, ha folyamatosan tapasztaljuk ezt a problémát, akkor érdemes ellenőriztetni a készüléket egy szakemberrel.

Rossz minőségű gázt sóznak ránk drágán?

Általában még azok is, akik nem hisznek a gáz hígításában, bedőlnek a népszerű tévhitnek, hogy a gázszolgáltatók a vacak minőségű gázt adják el a fogyasztóknak ugyanannyi pénzért. Sokszor olvasni arról, hogy a fogyasztók arra panaszkodnak, hogy bizonyos időszakokban rosszabb a szolgáltatott gáz minősége. Valóban így lenne? A csökkentett fűtőérték miatt nagyobb a gázszámla?

Azzal viszont kevés fogyasztó van tisztában, hogy nem a felhasznált mennyiség alapján fizeti a gázszámlát. Mert amíg a víznek köbmétere után fizetünk, a gázért a felhasznált energia mennyisége (MegaJoul) után kell fizetni. Mit jelent ez? Azt, hogy ha és amikor a gáznak alacsonyabb a fűtőértéke, akkor a szükséges energiát valóban csak nagyobb mennyiségű gáz elégetésével lehet előállítani, viszont ez nem befolyásolja a gázszámlát! Hiszen hiába melegíti fel az egyik esetben 10 perc, a másik esetben 20 perc alatt az ugyanolyan mennyiségű és hőmérsékletű vizet, használ el a hosszabb idő alatt több köbméter gázt: a felhasznált energia ugyanannyi lesz.

Hiszen az, hogy mennyi energia kell a melegítéshez, már adott, hogy ezt mekkora mennyiségű gázzal tudjuk elérni fűtőértéktől függően, az már lényegtelen. Mivel az energiaérték és nem az elhasznált köbméter alapján fizetünk, a gázszámla nem lesz attól magasabb, hogy rosszabb a gáz fűtőértéke. Legfeljebb annyi a kellemetlenség, hogy tovább kell várni, hogy a víz felmelegedjen a gázon.

Miért forr fel akkor lassabban a víz?

Hogyan lehet, hogy az ország keleti felén élőn rokon, ismerős ugyanúgy azt tapasztalja, mint az ország nyugati csücskében élő, és a fővárosi is, hogy nem forr a víz? Pedig nem ugyanaz a gázszolgáltató! Az ilyen jellegű panaszok rendszerint télen sűrűsödnek meg, és sokan előbb gondolnak összeesküvésre, mint a legegyszerűbb magyarázatra.

A felmelegítendő csapvíz hőmérséklete télen inkább 5 fokos, míg nyáron 15 fok körül lehet.

Természetesen, ahogy arról már volt szó, az égés hatásfoka függ a gáz-levegő aránytól - tehát a rossz beállítás (amit a láng elszíneződése jelez) okozhat rosszabb hatásfokot. Hibás lehet még a ­a hőátadó felület állapota - vagyis például vízköves lehet az edény -, de elsősorban a felmelegítendő folyadék hőmérséklete befolyásolja az időtényezőt.

Akkor is magasabb a számla!

Télen a hidegebb víz melegítésére több energiát kell ráfordítani - persze ez nyáron is igaz lenne, ha jeges vizet akarnánk forralni, de most csak a csapvízről van szó. Főzhetünk, fürödhetünk ugyanannyit, és hiába ugyanolyan a gáz fűtőértéke, minősége, több energia szükséges ugyanannak a víznek a felmelegítéséhez, mert a víz alapvetően hidegebb.

Ebből logikusan következik, hogy a több energia, amit elhasználunk, többe is kerül. Mégegyszer: nem a köbméter, hanem a felhasznált energia alapján fizetünk. Viszont ha többet használunk, többet is kell fizetni. A kintről befolyó víz pedig hidegebb télen, mint nyáron, alacsonyabb hőfokról kell felmelegíteni, ami több energiát igényel. Így lesz magasabb a számla. (Pénzcentrum)