Inkább ijesztgetésnek, mint valós veszélynek nevezte a szúnyogok által terjesztett betegségekről szóló híreket a Dél-pesti Centrumkórház infektológusa. A nyugat-nílusi láz rendkívül ritkán fordul elő hazánkban, és az esetek túlnyomó részében nem okoz tüneteket. Az ázsiai tigrisszúnyog néhány éven belül elterjedhet Magyarországon is, ám ez még nem jelenti azt, hogy betegségeket fog terjeszteni. Már tudományos kísérletek folynak, hogy a szúnyogokat képtelenné tegyék arra, hogy átvigyék a vírust egyik emberről a másikra.

Nincs ok aggodalomra a szúnyogok által terjesztett betegségek kapcsán, hazánkban eddig a tigrisszúnyog sem okozott fertőzést – mondta lapunknak Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa.

– Hazánkban a szúnyogok által terjesztett betegségek közül a nyugat-nílusi láz szokott jelen lenni, körülbelül júliustól októberig, a költöző madarak visszaérkezésével. Azonban rendkívül ritka megbetegedésnek számít: általában évente mindössze néhány tíz esetet diagnosztizálnak Magyarországon, bár 2018-ban több mint kétszáz esetet jelentettek

– hangsúlyozta Szlávik János, hozzátéve:

a tőlünk délebbre fekvő országokban – például Szerbiában, Romániában – is legfeljebb száz eset fordul elő évente. Bulgáriában, Franciaországban és Olaszországban 2017-hez képest többszörösére emelkedett az esetek száma, ám nálunk idén még egy megbetegedés sem fordult elő.

A nyugat-nílusi láz vírusa a fertőzöttek 80 százalékánál semmilyen tünetet nem okoz, míg körülbelül húsz százaléknál láz, torokfájás, kiütés, fejfájás jelentkezik, de 4-5 napon belül ők is meggyógyulnak.

– Egy százalékuk kerül kórházba agyvelő-, illetve agyhártyagyulladással, ők általában idősek, legyengült immunrendszerrel, de 80-90 százalékban ők is meggyógyulnak

– számolt be az infektológus.

Szlávik János szerint a vírus az állatokra nézve sokkal veszélyesebb, a lovaknak ezért már védőoltást fejlesztettek ki, azonban embereknek egyelőre nincs ilyen medicina. A szúnyogok által terjesztett másik megbetegedés a bőrférgesség, amely emberekre és kutyákra is veszélyes lehet, illetve a csak kutyákat megbetegítő szívférgesség.

– A bőrférgesség könnyen gyógyítható a féreg műtéti eltávolításával vagy gyógyszeres kezeléssel, ám ezeken kívül Európában egyelőre nem kell számolni másfajta, szúnyog által terjesztett megbetegedéssel

– mondta el a főorvos.

Magyarországon összesen ötvenféle szúnyogfaj van, de a médiában gyakran rémhíreket keltő fekete-fehér csíkozású ázsiai tigrisszúnyog nálunk nem honos és nem tud áttelelni.

Ugyanakkor mivel Franciaországban, Olaszországban és Görögországban a tigris­szúnyogok már jelen vannak, így hazánkban jellemzően a déli országrészben találkozhatunk velük.

Elméletben a tigrisszúnyogok valóban tudnák terjeszteni a dengue-lázat, a zikavírust és a chikungunya-lázat, de csak akkor, ha egy ember vé­rében már jelen vannak ezek a fertőzések, valamely trópusi országból hazatérve.

– Ilyen hazánkban még nem fordult elő, s az említett országokban néhány tucat eset volt az elmúlt tíz évben

– ismertette a szakember.

Szlávik János elmondta, már előrehaladott tudományos kísérletek folynak, hogy a szúnyogokat – anélkül, hogy elpusztítanák őket – képtelenné tegyék arra, hogy átvigyék a vírust egyik emberről a másikra. Addig is marad a szúnyoggyérítés, de az infektológus szerint a déli országokba utazásról sem érdemes lemondani, hiszen rendkívül ritka, hogy valaki megfertőződjön a nyugat-nílusi lázzal vagy más betegséggel.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság beszámolója szerint egyébként a múlt héten is folytatták a szúnyoggyérítést fővárosban és további 396 település belterületén.

– A Duna és a Tisza mentén a korábbi árhullámok miatt még mindig sok a vérszívó, ezért újabb kezeléseket hajtanak végre a mosonmagyaróvári és győri térségben

– közölték.

Összesen 947 településen volt a katasztrófavédelem által irányított szúnyoggyérítés, 488 ezer hektárnyi területen.

Sokan panaszkodnak arra, hogy a hazánkban is előforduló szúnyogok csípése nagyobb gyulladással, csomósodással jár, mint korábban. Szlávik János szerint ennek a legfőbb oka az, hogy világszerte több embernél alakulnak ki allergiás tünetek, mint korábban, így a szúnyogcsípésre is érzékenyebbek, illetve az is előfordulhat, hogy a szúnyogok juttatnak valamilyen baktériumot a szúrt csatornába és az fertőződik el. Az infektológus arra is kitért, a közhie­delemmel ellentétben nem igaz, hogy bizonyos vércsoportú vagy például alkoholt fogyasztó embereket jobban támadnának a szúnyogok – vagyis nincs kimondott rizikócsoport.

magyarnemzet.hu