h i r d e t é s

Nincs beprogramozva az öregedésre a több mint ezer évig is elélő páfrányfenyő

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Nincs beprogramozva az öregedésre a több mint ezer évig is elélő páfrányfenyő

2020. január 20. - 17:46

 

A Kínában őshonos páfrányfenyő, tudományos nevén Ginkgo biloba ma már világszerte megtalálható a parkokban és kertekben, ám vadon élő populációit a kihalás fenyegeti a fakitermelés miatt – olvasható a BBC hírportálján.

A kínai Zhongnan-hegységben található Gu Guanyin buddhista templom mellett magasodik ez az 1400 éves páfrányfenyő - Forrás: Twitter

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő – állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát.


Forrás: nippon.com

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány készítői 15 és 667 éves kor közötti ginkókat tanulmányoztak, megvizsgálva fagyűrűiket és elemezve sejtjeiket, kérgüket, leveleiket és magjaikat.


Forrás: lorientjunior.com

A szakemberek megállapították, hogy mind a fiatal, mind az idős példányok védelmező kemikáliákat, köztük antioxidánsokat, növényi hormonokat termelnek a kórokozók vagy aszályok okozta betegségek leküzdésére. A genetikai vizsgálatok eredményei pedig azt mutatták, hogy az öregedéssel összefüggő gének nem kapcsolódnak be automatikusan egy adott “életkorban”, mint más növényeknél, például a fűféléknél és egynyári növényeknél.


Forrás: cancerjemesoigne.unblog.fr

“A titok a nagyon egészséges védekezőrendszer fenntartásában rejlik és hogy a fajnak egyszerűen nincs egy előre meghatározott öregedési programja” – magyarázta Richard Dixon, az Észak-texasi Egyetem munkatársa. Hozzátette: “ahogy a ginkók öregszenek, a jelek szerint nem gyengül azon képességük, hogy védekezzenek”.

Mindez azt jelenti, hogy bár egy több száz éves páfrányfenyő kívülről viharvertnek tűnhet a fagyások és villámcsapások miatt, az egészséges fejlődéshez szükséges folyamatai még mindig remekül működnek “odabent”. Dixon szerint hasonló lehet a helyzet a többi hosszú életű fa, köztük az óriás mamutfenyő esetében is, amely “tele van antimikrobiális kemikáliákkal”.


Forrás: Medical News Today

A brit Királyi Kertészeti Társaság (RHS) munkatársa, Mark Gush, a tanulmányhoz kapcsolódóan megjegyezte, hogy a világ legöregebb élő fája egy több mint 4800 éves simatűjű szálkásfenyő (Pinus longaeva).

“A folyamatos tápanyag-, fény- és vízellátás mellett az ilyen magas kor elérésének képessége valószínűleg összefüggésben van a lassú fejlődési ütemmel, a sejtszintű adaptációval és az olyan másodlagos behatásokkal szembeni viszonylagos védelemmel, mint a kártevők és betegségek, az éghajlati szélsőségek, valamint a katasztrofális fizikai sérülések” – tette hozzá a szakember. (PNAS, BBC,MTI) / erdekesvilag.hu


 

h i r d e t é s