Nincs vége a lakáskálváriának: tízezreket fenyeget a kilakoltatás
Lejárt a moratórium, és rengeteg a nem fizető hiteles, csak sokan most már követeléskezelőknek tartoznak. Rekordszámú végrehajtás volt tavaly, ez folytatódhat idén is. Önkormányzati bérlőket is utcára tehetnek májustól.
Egy kilakoltatásra váró nő kőbányai lakásuk teraszán 2013. május 2-án. - Fotó: Koszticsák Szilárd
Az MNB tavasszal publikált adatai szerint jelentős a javulás a kereskedelmi bankok nem teljesítő hitelei terén, tavaly év végén 2010 óta nem látott mélypontra süllyedt a lakosság 90 napnál hosszabb ideje késedelmes hiteltartozása. Számszerűsítve ez 408 milliárd forintot jelent, ami 67 százalékkal kevesebb, mint a 2014-es csúcs, tehát a bankok örülhetnek, hiszen jelentősen kevesebb rossz hitel fenyegeti a stabilitásukat.
A bajba jutott hitelesek problémája viszont nem oldódott meg ezzel.
A probléma maradt, csak nem a bankoknál
A Portfolio korábbi becslése szerint ugyanis a csökkenés 40 százalékát a követeléskezelőknek eladott tartozások, 12 százalékát pedig a Nemzeti Eszközkezelőnek átadott lakások fejében leírt összeg teszik ki, tehát csak az esetek töredékében történt meg a törlesztés. (És ahol megtörtént, ott is előfordulhat, hogy csak az ingatlan eladásával sikerült, ami szintén egy családi tragédiát jelenthet. Az MNB adatai szerint 2014 és 2017 között 7803 lakást adtak el önszántukból az adósok, részben valószínűleg hiteltörlesztés miatt.)
A szociális kockázatot hordozó problémás jelzáloghitel-állomány tehát még mindig az ábrán is látható 1000 milliárd forint környékén mozog. A lakhatási fenyegetettség szempontjából csak ez az adat fontos, azonban a hitelekkel kapcsolatos teljesebb képhez még érdemes hozzávenni a Központi Hitelinformációs Rendszer adatait az összes késedelmes hiteltől.
Eszerint tavaly év végén közel 1,6 millió mulasztás volt (ebben benne van az összes késedelmes lakás-, gépjármű- és szabad felhasználású hitel), ami némi csökkenést jelent a 2014-es csúcshoz képest, de még mindig rengeteg. Az 1,6 milliós szám alapján valószínűsíthetjük, hogy
Legalább egymillió magyarnak van valamilyen hitele, amit nem tud rendesen törleszteni.
Az MNB adatai szerint az összes lakossági hitel 7,5 százaléka tartozik a legalább 3 hónapja nem fizető kategóriába, az autóra felvett, és a szabad felhasználású hiteleknél a legrosszabb az arány.
Felpöröghetnek a végrehajtások
Hogy a követeléskezelőkhöz átkerült 40 százaléknyi adósságot milyen módszerekkel, ütemezéssel hajtják be, és az eredetileg felvett összeghez képest mennyit kell kifizetni végül, az változó, a vége lehet win-win szcenárió is, amikor mind a bank, mind a tartozást megvásárló cég, mind az adós jól jár, ez azonban eseti alkukon múlik.
