A Blikk összeállítása

A német deportálások, a haláltáborokban való kivégzések már javában folytak, mikor többtízezer magyar zsidót küldött el munkaszolgálatra, kínzott meg, lőtt árokba a Szálasi-féle nyilas kormány.

A németek 1944. március 14-én szállták meg Magyarországot, a terror gyakorlatilag a végnapokban, 1944. október 15-e után, Szálasi Ferenc hatalomra jutásával csúcsosodott ki igazán. Horthy Miklóst és kormányát ezen a napon buktatták meg, miután kísérletet tett a háborúból való kilépésre. Addigra már álltak a zsidóságot elkülönítő gettók, a csillagosházak és a deportálások is már régóta folytak.

A nyilas terror kezdetére a szovjet hadsereg előrenyomulása már jócskán fenyegette a náci kézre került Budapestet, ezért a vesztésre álló németeknek egyre több munkáskézre volt szüksége. Bevetették az akkor már fogolynak tekintett zsidókat, majd megkezdődtek a később halálmenet néven emlegetett gyalogos deportálások.

Aztán Adolf Eichmann Magyarországra jött október 17-én és 50 ezer zsidót követelt Szálasitól. A terrorvezér végül azonban feleannyit, 25 ezer embert küldött a nyugati határra kényszermunkára.

Kegyetlen időszak - Fotó: Fortepan / Fortepan

Az első, vasszigorral begyűjtött foglyok

Munkaszolgálatos zsidó foglyok várnak a vagonnál 1944-ben. - Fotó: Fortepan / Fortepan / Schächter László

Hivatalosan először az október 21-én megjelent rendelet kötelezte a zsidóságot a munkaszolgálatra Szálasi rémuralma idején. Ekkor még csak a "csillagos" házakban lakó, sárga csillagot viselt 16-60, majd a 16-40 éves nőket és férfiakat szemelték ki. A kezdeti szakaszban már razziáztak a nyilasok a zsidók otthonaiban, volt, hogy az utcán fogták el a kijárási tilalmat megszegőket.

Akiket begyűjtöttek, őket kezdetben árokásásra, téglagyári munkára kényszerítették, november 6-tól viszont minden a rossznál is rosszabb lett: a katonáknak napi 2000 zsidót kellett táborba vinni, akiknek gyalog, 7-8 nap alatt kellett megtennie a Bécs-közeli nyugati határ felé az utat. Eközben hatalmas kínokat éltek át, éheztették őket, és ha nem tudtak továbbmenni a fáradtságtól, akkor a biztos halál várt rájuk.

A foglyokat éjszaka többek között Piliscsaba, Dunaszeg és Hegyeshalomnál őrizték. A rendszeres menetek november 8-án kezdődtek a régi bécsi, Budapest–Győr–Hegyeshalom országúton; később inkább mellékutakon folytatódtak. A kínzó utat sokan nem bírták, volt aki inkább a halált választotta, mások pedig megszöktek, vagy az öngyilkosságba menekültek.

Zsidó családok menetelése 1944-ben a Rákóczi út 32. szám alatt, Budapesten. - Fotó: Fortepan / Fortepan

Próbálták menteni, akit lehetett

A semleges országok néhány képviselője, köztük Raoul Wallenberg svéd követségi tanácsos és Carl Lutz svájci követségi alkonzul igyekezett minden követ megmozgatni és kimenteni legalább a menlevéllel rendelkező foglyokat.

„Hangsúlyozzuk, hogy a csoportok legfeljebb 3-4 adag levest kaptak a gyalogmenet egész ideje alatt, de rendszerint több napig egyáltalán semmit sem kaptak enni.”

- emlékezett vissza a gyötrelmes tapasztalatokra a svájci követség képviselője, hozzátéve: az áldozatok teljesen ki voltak szolgáltatva, kínozta őket a fizikai és lelki szenvedés, a nyilas katonák brutalitása és az éhezés.

„Hegyeshalomnál a deportáltakat az elképzelhető legrosszabb állapotban találtuk.”

Az embertelen bánásmód, a kínzások és a kivégzések nyílt titoknak számítottak, majd miután néhány semleges állam fülébe jutott, pontosan mi is történik a halálmeneteken, a Szálasi-kormányhoz fordultak. Szálasinak fontos volt, hogy külföldön is elismerjék diktatórikus rendszerét, ezért november 20-án véget akart vetni a halálmeneteknek.

Azonban a németek nem feledték fő céljukat, a teljes zsidóság kiirtását. Eichmann talált lehetőséget, és elindultak az utolsó munkaszolgálatos vagonok az országból. Később is folytatódott a népírtás: december 11-én 1200 foglyot vittek el Bécs felé, mire azonban Komáromhoz értek, addigra 320 embert agyonlőttek.

A halálmenetekben több, mint 80 ezer embert gyilkoltak meg.

Szálasi Ferenc miniszterelnököt a Zeneakadémia Nagytermében ítélték el 1946. március 1-jén, végül 12-én akasztották fel. - Fotó: Fortepan / Fortepan

A magyarországi zsidók novemberi halálmenete a Szálasi Ferenc vezette nyilasok miatt következett be. A II. világháborút végét követően tettéért neki, és vezérkarának többi tagjának is felelnie kellett bűneiért. 1946. február 5-én a népbíróság ítélte halálra emberiesség elleni és háborús bűntettekért. Szálasi Ferenc kivégzését, és halálának pillanatát fotókon örökítették meg. A nyilas vezért március 12-én 15:24 perckor akasztották fel. (Blikk)