„Miért látható ilyen sok eljárási ellentmondás a Völner-ügyben?” - szegezte neki a vádhatóság vezetőjének  kérdését a DK frakcióvezető-helyettese.

Vadai Ágnes hosszasan sorolta, milyen problémákat vél felfedezni az eljárásban. Felrótta Polt Péternek, hogy a következetes és töretlen bírói gyakorlat alapján a Völner Pál ellen folytatott eljáráshoz hasonló személyi és tárgyi körülmények esetén mindig indítványoznak valamilyen személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedést. Mindezek alapján tehát teljesen egyedi és kivételes, vagyis az ügyészség saját kényszerintézkedések indítványozásával kapcsolatos joggyakorlatával is mindenben szögesen ellentétes döntést jelent a Völner Pál személyével kapcsolatban meghozott intézkedés elmaradása - vélekedett az ellenzéki politikus. 

Egyúttal arra is kíváncsi volt, hogy milyen személyi és tárgyi körülmények indokolták azt, hogy Völner Pállal szemben a töretlen joggyakorlat ellenére az ügyészség semmilyen, még a legenyhébb tartalmú személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés alkalmazását sem tartotta szükségesnek. Vadai Ágnes azt sem értette, miért tartják Schadl Györgyöt a rácsok mögött, ellentétben Völner Pállal, holott egyikük az aktív, másikuk a passzív vesztegető.

Noha a DK politikusa részletesen kifejtve érvelt jogi álláspontja mellett, Polt Péter ehhez képest lényegében csak a legszükségesebb tőmondatokban felelt a képviselő felvetéseire. Azzal kapcsolatban, hogy Völner Pál miért nincs letartóztatva - holott hasonló ügyek esetében ezt el szokták rendelni - a következőt írta a legfőbb ügyész: "a kényszerintézkedés alkalmazásának indokoltságára minden esetben az adott konkrét ügyben eljáró ügyészség rendelkezik megfelelő rálátással. Egyedi ügyben ezen ismereteknek van jelentőségük, nem pedig annak, hogy más ügyben milyen döntés született."

Majd azzal folytatta, hogy a kényszerintézkedések alkalmazása célhoz kötött és ha ez nem azonosítható, akkor ezt nem lehet elrendelni.

Polt Péter arra a felvetésre is válaszolt, miképp fordulhat az elő, hogy Völner Pál szabadlábon védekezik, ellentétben  Schadl Györggyel. „A kényszerintézkedések esetében az arányosság elvét nem a terheltek viszonylatában kell alkalmazni, mindig az érintett személy vonatkozásában megállapított tényektől és körülményektől függ, mi az arányos kényszerintézkedés” - fogalmazott a legfőbb ügyész. (Népszava)