Több olyan adónem is létezik, amely képes lehet átvenni a kata szerepét, a most kiesőket nem éri jelentős hátrány – értékelte a kata módosításáról szóló törvényjavaslatot még elfogadása előtt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki úgy látja: a javaslat kissé erőteljesre sikeredett.

Mindeközben Varga Mihály pénzügyminiszter Brüsszelben, az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásán azzal érvelt az elsősorban a multinacionális vállalatok társasági adóját érintő – magyar viszonylatban a 9 százalékos adókulcs 15 százalékra emelését, több százmilliárd forintnyi plusz költségvetési bevételt jelentene – globális minimum adó elleni magyar vétó mellett, hogy 

a háborús válság közepén a versenyképességet és a munkaerőpiacot nagyon komolyan érintő adóemelést bevezetni nem szerencsés.

Alig szavazta meg a parlament az adónem teljes átalakítását, már érkezett is az első durva számítás arról, hogy a katások esetében valójában mekkora összegről beszélünk. Korponai Babett, az ICT Business Advisory Zrt. vezető adószakértője úgy véli, hogy akár több milliós jövedelemtől eshetnek el az átalányadózásra áttérni kényszerülők. Példaszámításában a maximális 18 millió forintos katás bevételt vette alapul mindkét adónem esetében, igaz, az átalányadós esetében 40 százalékos költséghányad figyelembevételével működő főállású egyén vállalkozót feltételezett. E szerint a katás adózó ugyanekkora jövedelemmel is számolhat, míg az átalanyadónál a jövedelemként 10,8 millió forint jelentkezik.

ÉS AMÍG A KATÁS MINDÖSSZE 600 EZER FORINT KÖZTEHER MEGFIZETÉSÉVEL LETUDJA AZ ADÓZÁST, ÉS MARAD NÁLA 17,4 MILLIÓ FORINT. IGAZ, NYUGDÍJA NEM NAGYON LESZ.

Ezzel szemben az átalányadózó vállalkozó 1,44 millió forintnyi személyi jövedelemadót, továbbá 1,776 millió forintnyi tb-járulékot, és 1,248 millió forintnyi szociális hozzájárulást fizet a költségvetésnek. Vagyis ugyanakkora árbevétel mellett mindössze 13 536 000 forint az, amiből az átalányadózó vállalkozó gazdálkodhat. A példa természetesen nem számol azzal, ha a katásnál a 40 százalékos különadó fizetése is felmerül, vagy az átalányadózó egyéni vállalkozó nem főállású, így minden esetben az eset összes körülményei alapján kell megítélni a helyzetet, de valószínűsíthető, hogy sok esetben az átalányadózás választása jóval terhesebb lesz az adózókra – állapítja meg Korponai Babett, az ICT Business Advisory Zrt. vezető adószakértője.

Az alapvető lényegi különbségek a két adózási forma között

Forrás: Index