A CEU elüldözésétől a Mátrai Erőmű Mészáros Lőrinctől való átvételén át az OMSZ-vezetők kirúgásáig lényegében bármit végre lehetett hajtatni a 8 évvel ezelőtt a kormányzatba került munkamániás topmenedzserrel, azonban a látszat csal. A távozó miniszter még a miniszterelnöktől sem tűrte el, hogy megnyirbálja a hatalmát. Eredményesség szempontjából azonban kudarcot vallott a köz- és felsőoktatásban, illetve az energetika területén is. Portré Palkovics Lászlóról.

Beadta lemondását Palkovics László technológiai és ipari miniszter Orbán Viktor miniszterelnöknek.

Orbán ragaszkodott volna az immár 8 éve több nehéz területen bizonyított Palkovics maradásához, aki ráadásul egyszer már távozni akart a kabinetjéből, amire nemigen akad más példa az elmúlt évekből.

Máig nem megerősített sajtóhírek szerint Palkovics tavaly januárban hagyta volna ott az akkor még Innovációs és Technológiai Minisztériumnak nevezett tárcáját, ám a kormányfő nem fogadta el a lemondását. A miniszter akkori döntése mögött állítólag az állt, hogy fontos igazgatási területeket, például az európai uniós források egy részének elosztását is elvették a tárcájától.

Az elsőként a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) Facebook-oldalán, majd kormányzati forrásokra hivatkozva több hírportálon is megjelent információk szerint Palkovics mostani döntése mögött is hatáskör-elvonás áll.

A 24.hu szerint a miniszterelnök elfogadta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter önálló energetikai minisztérium felállításáról szóló javaslatát, ezzel pedig elvonnák Palkovics tárcájától az energiaügyek felügyeletét. A Telex szerint viszont az is szerepet játszhatott a miniszter döntésében, hogy évek óta hasztalanul próbálta meggyőzni Orbán Viktort arról, hogy Magyarország kezdjen szélerőművek építésébe.

Palkovics a minisztérium vezetői előtt állítólag így fogalmazott:

Nem erre szerződtem.

Palkovics eddigi tudományos, mérnöki és politikai pályájából valóban egy karrierista profi képe rajzolódik ki, aki a kihívásokat, illetve a vele járó felelősséget és hatalmat is keresi. Vagyis csak előre hajlandó lépni a rangsorban, hátra nem.

Munkamániás tudós és topmenedzser

A hvg.hu 2017-es potréjából kiderül, hogy az 1965-ben Zalaegerszegen született Palkovics László az 1984-ben megkezdett egyetemi tanulmányai alatt az egyik legjobb képességű diák volt évfolyamában, a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán.

Addig soha nem nyugodott, amíg a maximumot ki nem hozta abból, amibe belekezdett

– mondta a későbbi miniszterről volt pályatársa. 

Palkovics öt év alatt le is diplomázott és egyetemi karrierbe kezdett. 29 évesen ő lett a Műegyetem legfiatalabb tanszékvezetője, 35 évesen már egyetemi tanárrá nevezték ki, és egyben professzori címet is szerzett.

Miközben 1994-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (SZTAKI) munkatársaként folytatta tudományos pályáját, 1995-ben belekóstolt a sokkal jövedelmezőbb magánszférába is. A fékrendszereket gyártó német Knorr-Bremse magyar leányvállalatának fejlesztési igazgatója lett, majd Németországban is dolgozott a cég európai kutatási és rendszerfejlesztési igazgatójaként.

Palkovicsot azonban alapvetően nem a magasabb jövedelem, a vagyonszerzés, de még csak nem is a népszerűség vagy az elismertség mozgatja. 

Mivel az iparra, felsőoktatásra és a kutatásra is volt rálátásom, régóta foglalkoztatott, hogy mekkora bajok vannak a területen, és izgatta fantáziám, hogy mihez kezdenék vele (…) a jövedelmem hatodára csökkent, miközben a munka mennyisége nem, a barátaim száma sem nőtt, a szakmai ügyekből pedig kiestem

– mondta a hvg.hu-nak a miniszter 2017-ben, amikor azt kérdezték tőle, hogy miért hagyta ott a vállalati karrierjét Orbán Viktor hívására 2014-ben.

Volt munkatársai és diákjai elmondásából egyértelműen kiderül, hogy Palkovicsot a problémák megoldása, elképzelései maradéktalan megvalósítása, a rendszeralkotás és a hatékonyság foglakoztatja. Nem szenved rangkórságban, de a céljai eléréséhez szükséges autonómiát, illetve hatalmat rendkívül fontosnak tartja és nehezen enged belőle. Vagyis aki a politika világában pusztán Orbán végrehajtójaként tekint rá, teljesen félreismeri.

Habitusához illően Palkovics a szó szoros értelmében munkaalkoholista, és a beosztottjait sem kíméli munkastílusával.

Állítólag napi 4 órákat alszik, és olykor hajnali 6, vagy akár 4 órára is képes megbeszéléseket szervezni. Csak a határidők és a követelmények érdeklik, az már nem igazán, hogy egy-egy feladat teljesíthető-e adott idő alatt. Gondolkodása rendkívül gyors, ám emiatt a beszéde is gyors, hadaró, sokszor nehezen érthető, ezzel pedig – lehengerlő dinamizmusával, akarnokságával együtt – szinte ledarálja a tárgyalópartnereit. Mintha a kommunikációt, a meggyőzés és a bizalomépítés folyamatát felesleges időhúzásnak érezné az általa menedzselt munkafolyamatokban.

Ehhez a fajta menedzserszemlélethez erős önérzet tartozik. Egy ilyen vezető nem viseli el, ha lefokozzák vagy szűkítik a mozgásterét. Ez a tulajdonság a politikában nem mindig előnyös, hiszen ott olykor hátrébb kell lépni, el kell fogadni ideiglenesen az alárendelt helyzetet.

Az államtitkári szerepet, köszönöm, megnéztem. Rendben van, de nem szeretnék még egyszer államtitkár lenni

– mondta Palkovics 2018-ban még államtitkárként, amikor a Fidesz számára győzelemmel zárult országgyűlési választások előtt a jövőbeni terveiről kérdezték. A győzelem után már miniszternek kérte fel Orbán.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Két buldózer egy csárdában

Palkovics László szintén a hvg.hu-nak árulta el, hogy karizmája, elképzelései és célorientáltsága miatt nagyra tartja, sőt példaképei egyikének tekinti Orbán Viktort. Ez nem csoda, hiszen a két ember habitusa meglehetősen hasonló – egy fideszes politikus név nélkül két buldózerként jellemezte őket, egy csárdában –, ám fontos különbségek vannak köztük. Orbán szintén megállíthatatlan akarnok, szintén kitart céljai és víziói mellett, ám politikusként sokkal rugalmasabb, taktikusabb. Vagyis tisztában volt vele: ahhoz, hogy megnyerje és megtartsa Palkovicsot, néha engednie kell neki. Palkovics állítása szerint több példa is volt rá, hogy meg tudta győzni főnökét, a miniszterelnököt az igazáról.

Amikor Orbán 2014-ben felsőoktatási államtitkárrá nevezte ki Palkovicsot (akkor még az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozott a felsőoktatás), egy igazi válságterületen vetette be.

A 2011-től kezdődő forráselvonások és hallgatói tüntetések két államtitkárt is elfogyasztottak, Hoffmann Rózsát és Klinghammer Istvánt.

Palkovics azonban keresztülvitte a kormány akaratát: a kancellárok kinevezésével korlátozta az egyetemek autonómiáját, majd részben kormánypárti politikusok által is vezetett alapítványokba szervezték ki az állami felsőoktatási intézmények többségét. Ezen felül Palkovics vezényletével tudatosan szűkítették a felsőoktatási tömegképzés lehetőségeit.

Mire a 2022-es kormányalakítás során Palkovics átadta a felsőoktatás igazgatását saját, 2018-ban kapott minisztériumától (Innovációs és Technológiai Minisztérium) a Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztériumnak, lényegében kiderült: a felsőoktatás átalakítása tévút volt és vissza kell térni a startvonalra. Olyan mértékben csökkent ugyanis a felvételizők és a hallgatók száma, hogy az már nemzetgazdasági hátrányokkal fenyegetett.

Palkovics kérdéses sikerességgel igazgatta a köznevelés területét is, amit 2016-ban kapott még államtitkárként. Legfontosabb tette az volt, hogy drasztikusan csökkentette a tankerületek számát, mert azt megelőzően minden egyes járásban és megyénként is volt egy tankerületi igazgatóság.

Bár úgy tűnt, ezzel működtethetőbbé válik a rendszer, több pénzt nem szerzett a közoktatásnak Palkovics.

Így viszont a problémákat egyáltalán nem oldotta meg, amelyek a 2022-es diáktüntetésekben mutatkoztak meg.

Ugyancsak Palkovics politikai tevékenységének „szégyenfoltja” marad a Közép-európai Egyetem (CEU) Magyarországról való elűzésében való közreműködés. 2017. április 4-én fogadta el az Országgyűlés a felsőoktatási törvény módosítását, amely szerint külföldi egyetem akkor folytathat Magyarországon oktatási tevékenységet, ha a működéséről kormányközi megállapodás született és a székhelye szerinti országban is ténylegesen felsőoktatási képzést folytat. A CEU budapesti campusának működését ellehetetlenítő döntés miatt a nemzetközi rangsorokban legjobban szereplő egyetem Bécsbe költözött.

Palkovics többször nyilvánosan kiállt a döntés mellett, de az a háttérinformációk alapján sem világos, hogy miért tett így. Az MTA átalakításában játszott szerepe esetén azonban egyértelműnek tűnik, hogy az intézményt belülről is ismerő Palkovics tényleg komolyan gondolta, hogy a tudományos élet hatékonyságát növeli azzal, hogy az Akadémiától elveszi a kutatóintézeteit.

2018-as miniszteri kinevezése után egyre több és fontosabb szakterület került Palkovics alá.

A felsőoktatás mellett megkapta a közlekedés, az energetika, majd az európai uniós forráselosztásért felelős intézmények felügyeletét is, utóbbi pedig talán a legfontosabb terület Orbán számára. Hiszen lényegében ezen keresztül finanszírozza a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.

Palkovics rendesen megszolgálta Orbán bizalmát: 2019-ben a magyar állami cég, a Palkovics felügyelete alá tartozó MVM úgy vásárolta meg Mészáros Lőrinc cégétől a Mátrai Erőművet 17 milliárd forintért, hogy alig két évvel azelőtt a német tulajdonos még 5,9 milliárdot kért az erőművért. Két év alatt Mészáros 11 milliárd forintos osztalékot vett fel a Mátrai Erőmű cégéből, ami eközben 15 milliárdos veszteséget halmozott fel, ráadásul ezalatt 7 milliárdos állami támogatást is kapott.

Kínos ügyek

Nyolcéves kormányzati szolgálata alatt nem került túl sok kellemetlen szituációba Palkovics, akit látszólag teljesen hidegen hagytak a személyét ért kritikák. Bár a vagyongyarapodás állítólag sosem szerepelt a prioritásai között, 2021-ben a 24.hu kiderítette: Palkovics egyike volt azoknak a befolyásos Fidesz-közeli személyeknek (Bayer Zsolt, Rákay Phillip, Kuna Tibor), akik kedvezményesen, lakáscsere útján jutottak értékes várbeli, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokhoz.

A felügyelete alá tartozó Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) vezetőinek kirúgása és az ezt követő nyilatkozatai szintén árnyalják az autonóm Palkovicsról kialakult képet. Amikor az OMSZ rossz időre figyelmeztető jelzése miatt végül elmaradt az idei tűzijáték, a miniszter nem ezzel az esettel indokolta a vezetők menesztését, hanem korábbi problémákról beszélt. 

A Mathias Corvinus Collegium egyetem előadásán például azt mondta, hogy a hibás OMSZ-előrejelzések a naperőműveknél tavaly 370 millió eurós kiadást jelentettek. Előtte pedig azon tréfálkozott, hogy már hiányzott neki, hogy valami miatt nem tüntetnek ellene (mint korábban az MTA, a CEU vagy a közoktatás helyzete miatt).

Az összkép alapján Palkovics politikai pályája igencsak ellentmondásos. Orbán tűzoltójaként jól szerepelt, a konflitkusos területeket egy ideig sikeresen konszolidálta, a csatákat megvívta. Azonban számos olyan döntés köthető a nevéhez, amelyek forintban és elvesztegetett években is mérhető károkat okoztak az országnak. A magánszféra valószínűleg tárt karokkal várja a tapasztalt szakembert, így a legtöbbet tulajdonképpen Orbán Viktor veszített a távozásával. (rtl.hu)