Szerinte a harmadik negyedévben látott enyhe visszaesés után a negyedik negyedévben a reál-GDP jelentős negyedéves csökkenése várható. Az ipar a Covid-válság óta nem esett ekkorát, az élelmiszervásárlás pedig a 2009-es válság óta nem mutatott ilyen rossz teljesítményt. - írja a Portfolio

Gyengélkedik az ipar, de még javulhat a helyzet

Megszakad az ipari termelés öt hónapos növekedési sorozata, miután a termelés volumene októberben 3,5%-kal csökkent havi szinten. Ez a legrosszabb havi teljesítmény a Covid-sokk óta. A két legfontosabb ágazat (a gépjárműgyártás és az elektronika) jelentős mértékben nőtt, ezzel szemben az élelmiszeripar (beleértve az ital- és dohánygyártást is) éves szinten visszaesést mutatott a KSH szerint. Ezt figyelembevéve úgy gondoljuk, hogy az ipari termelés havi alapú csökkenésének nagy része az élelmiszeripari ágazatból származott. Ez aligha meglepő, figyelembevéve az ágazat kimondottan gyenge termelékenységét és alacsony ellenállóképességét az időjárással, az energiával és a munkaerővel kapcsolatos sokkok kombinációjával szemben.

Az ország energiafelhasználása is arra utal, hogy az energiaigényes alágazatokban jelentős csökkenés következhet be. A havi földgázmérleg-adatokból kiderül, hogy októberben a hazai felhasználás 23%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest (időjárási viszonyoktól megtisztítva). Egy ilyen csökkenés nem származhat teljes egészében a háztartásoktól, amelyek a földgázfelhasználás 36%-áért felelősek.

Az októberi visszaesés ellenére továbbra is optimisták vagyunk az ipar hosszabb távú kilátásait illetően. Az előző hónap részletes adatai alapján az ipari rendelésállomány volumene 21%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Így, ha a kínálati sokkok nem érintik az ágazatot, ez lehet a gazdaság motorja 2023-ban. Pontosabban úgy gondoljuk, hogy az ipar lehet az egyetlen jelentős pozitív tényezője a GDP-növekedésnek jövőre - írja Virovcáz Péter.

A téli hónapokban azonban a visszafogottabb energiafogyasztás, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari problémák még mindig negatív meglepetést okozhatnak. Ugyanakkor a beszerzésimenedzser-index alakulása fellendülésre utal, tekintve, hogy a trend még mindig növekvő tartományban van (50 pont felett), ami ismét azt jelzi, hogy az októberben látott visszaesés nem feltétlenül jelent trendfordulót.

2009 óta nem láttunk ilyet a kiskereskedelemben

Mindeközben az októberi kiskereskedelmi forgalmi adatok jelentős negatív meglepetést okoztak. A negyedik negyedév első hónapjában a kiskereskedelmi forgalom volumene havi összevetésben 0,4%-kal zsugorodott; ez éves szinten mindössze 0,6%-os növekedést jelentett. A fogyasztás romló trendje tehát nemcsak folytatódott októberben, hanem tovább gyorsult.

Havi szinten az élelmiszer-kiskereskedelem már a harmadik egymást követő hónapban stagnált, éves szinten azonban 5,6%-os forgalomcsökkenést mutat. Az élelmiszer-kiskereskedelem utoljára a 2009-es nagy recesszió idején mutatott hasonlóan rossz teljesítményt - írja Virovácz, amit a megugró élelmiszerárak "új valóságát" jelzi.

A nem élelmiszer-kiskereskedők esetében hasonló folyamatot látunk, mivel a háztartások csökkentik a nem létfontosságú termékek iránti keresletet. A nem élelmiszerboltok értékesítési volumene havi szinten 1,9%-kal csökkent, ami éves szinten 0,9%-os visszaesést jelent. Havi összehasonlításban az üzemanyag-értékesítés volumene 2%-kal nőtt, és az üzemanyag iránti kereslet nagyjából 20%-kal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

Az olcsó üzemanyag többletkeresletet generált, a felső határ pedig kínálati sokkot okozott (megszüntette az importot), ami december elején üzemanyagválságban csúcsosodott ki - emelte ki Virovácz, így a kormány úgy döntött, hogy eltörli az üzemanyagár-stopot, és azonnal visszatér a piaci árakhoz.

A benzin ára 33,5%-kal, a gázolajé pedig 46%-kal ugrott meg. Számításaink szerint ez a lépés nagyjából 2%-pontnyi további inflációt fog generálni. Ennek kétharmada a decemberi statisztikában fog megjelenni, a teljes hatás módszertani okokból januárban lesz látható. Ez az inflációs csúcsot a jövő év első negyedévében a 25-26%-os tartományba tolja. Ez egyben 1,5-2 százalékpontos további inflációt is jelenthet az egész éves átlagban, ami véleményünk szerint a 16-17%-os szintről a 17,5-19%-os tartományba tolja az inflációt 2023-ban.

Mivel a reálbérek 2022 hátralévő részében tovább csökkennek, a kiskereskedelmi forgalom további gyengülését látjuk majd Virovácz szerint. Amint az autóhasználók alkalmazkodnak a piaci árakhoz, ez jelentősen csökkenteni fogja az üzemanyag-fogyasztást, míg a szélsőséges élelmiszerár-infláció és a nem létfontosságú vásárlások csökkentése jelentősen hátráltatja a növekedést.

Mindezek miatt a szakértő szerint az októberi ágazati adatok alapján a GDP-növekedéssel kapcsolatos kép egyértelműen negatív. November-decemberben a kiskereskedelmi ágazatban jelentős visszaesésre számítunk, a negyedik negyedévben pedig további racionalizálásra az energiaigényes feldolgozóiparban. A reál-GDP harmadik negyedévi visszaesésével Magyarország a negyedik negyedévben technikai recesszióba kerül - írja Virovácz. Az év végi gyengébb teljesítmény negatív áthúzódó hatást eredményez, és a jövő év első negyedévében folytatódó gyengeség 2023 egészében stagnáló gazdasági teljesítményt eredményezhet. (Portfolio)