A főváros tetőinek napelemmel történő felszerelését nem műszaki, hanem jogi, adminisztratív szabályozók akadályozzák, illetve a társasházi lakóközösségek hozzáállása sem segít rajta. - írja az Mfor.hu

Könnyedén teljesíthető lenne Budapest napelemmel termelt árammennyiségének a klímapolitikai célokban vállalt mennyisége, ha a jogi-szabályozási környezet nem gátolná – derült ki annak a konferenciának előadásaiból, amit szerdán tartottak a fővárosi Fuga művészeti központban.

A beszélgetéssorozat felvezetőjében Karácsony Gergely főpolgármester azt vetette fel, az elmúlt évek válságaiból, kríziseiből szeretnék kihozni a lehető legjobbat, így az orosz invázió nyomán újragondolhatjuk az energetikai kérdéseket, viszonyunkat a fosszilis, valamint a megújuló energiaforrásokhoz. Közölte, a főváros források hiányában nem tud társfinanszírozó lenni lakkosági napelem-telepítésekben. Mit tud tenni egy főváros ilyen helyzetbe? – tette fel a kérdést, amit meg is válaszolt. Eszerint a napenergia terén

• megalkották a szolártérképet,
• felmérték a lakosság hozzáállását az ügyekhez, hol vannak azok a kognitív akadályok, amik miatt például a társasházak napelemes ellátottsága alacsony, illetve
• támogatásokat nyújtottak energiahatékonysági beruházásokhoz.

Összességében a városvezető úgy vélte, ha elhárulnak az akadályok, akkor a budapestiek is kivehetik a részüket abból az energiaforradalomból, ami

vagy eljön, vagy nagyon nagy bajban leszünk.

Ámon Ada, a Fővárosi Önkormányzat Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője közölte, le kell bontani azokat a jogi és adminisztratív akadályokat, amik tornyosulnak a zöldenergia-beruházások előtt, majd ismertette, a budapesti vezetés három munkacsoportja eddig

• létrehozott egy, a projekttel foglalkozó információs weboldalt,
• életre hívtak egy Napelemes Tanácsadó Irodát (melynek keresettsége a visszatáplálási tilalom miatt gyakorlatilag a nullára esett vissza),
• tapasztalatot cseréltek több európai nagyvárossal, így például Béccsel és Berlinnel is.

Azt is elárulta, a következő lépéseket tervezik még az elkövetkező pár hónapban:

• hálózati terhelhetőség vizsgálatának lezárása,
• megvizsgálják, mely megoldások milyen finanszírozással valósíthatók meg,
• tanácsokkal látják el a többi várost, illetve
• elindítanak egy pilot projektet az E.On-nal közösen.

A főosztályvezető rámutatott: Budapesten, azaz az ország területének fél százalékán használjuk el a megtermelt villamos energia 25 százalékát, ezért ide kell hozni annak megtermelését is. Ez jó úton halad, 2022-re a fővárosban már 120 megawatt napelemes kapacitás valósult meg.

A projekt része volt egy attitűdfelmérés is, ezt a közvélemény-kutatást egy nagy, 1046 fős mintán mérték meg. Ennek fő megállapításai:

• azokon az épületeken van napelem, amely már eleve takarékos vagy energiahatékony,
• a lakók számára alapvetően a költségcsökkentés a cél, csak második a környezetvédelem,
• a legnagyobb gondnak az engedélyezési eljárás folyamatát és idejét látják, a kivitelezéssel elégedettek,
• a válaszadók több mint fele szerint a napelem telepítése után több mint 50 százalékkal csökkent a villanyszámlájuk.

Ugyanakkor a társasházban élők számára alacsonyabb az igény a napelemekre, aminek egyik oka az eljárás bonyolultsága, a másik oka pedig az, hogy a lakóközösség vagy nem tartja szükségesnek a napelemet, vagy drágállja azt – mutatott rá a kutatás. Ámon Ada azt is kiemelte,

a megkérdezettek 91 százaléka nem ért egyet a visszatáplálás kormányzati tiltásával.

Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke a jelenlegi helyzetet azzal vezette fel, hogy jelenleg hazánkban a bruttó áramtermelés 35 399 gigawattóra, amivel az „utolsó előtti helyen állunk villamosenergia-termelésben”. Hozzáfűzte, az áramigény teljesítéséhez 40 százalékot importból kell fedeznünk.

Hozzátette ugyanakkor, hogy Magyarországon „óriási az igény a saját magunk ellátására”, amit az is bizonyít, hogy a Mavir már három csúcsot is jelentett, amikor az ország áramtermelése meghaladta a fogyasztást. A március 18-i csúcson például villamos energiát tudtunk exportálni Ausztriába – mutatott rá Kiss Enő.

A szabályozással kapcsolatban erős kormányzati kritikát fogalmazott meg a napelemszövetség vezetője. Emlékeztetett, a kereskedelmi erőművek a napelemstop alá kerültek, újak építésére nincs lehetőség, és azok, amiket még átadnak, a korábbi évek fejlesztéseinek befejezései. A háztartási erőművekkel kapcsolatban azt közölte, azok háztartásonként átlagosan 8,2 kilowattos napelemeket jelentenek. Kiss Ernő szerint

a háztartási napelemek visszatáplálási tiltásának nincs műszaki indoka.

Hangsúlyozta, egyes helyeken előfordulhatnak műszaki akadályok, de rámutatott, a teljes országra vonatkozó tiltás egy nyílt pazarlás. Hibának nevezte, hogy

öngondoskodás támogatása helyett a rezsicsökkentés támogatására folyt el februárban is 390 milliárd forint.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a péntek este megjelent kormányrendelet, mely szerint az energiahivatal augusztustól felülvizsgálja a visszatáplálási tiltás feloldását, azt jelenti, hogy a háztartások idén már nem tudnak rácsatlakozni az elektromos hálózatra.

A napelem- és napkollektor-telepítés jogi és adminisztrációs anomáliáiról Jónás Zoltán, a Fővárosi Önkormányzat Klíma- és Környezetügyi Főosztályának épületenergetikai szakreferense beszélt. Megerősítette a korábban elhangzott kutatási adatot, mely szerint a beruházást tervezők fele társasházban él, a válaszadók 60 százaléka viszont bonyolultnak látja az ezt körülvevő adminisztrációs helyzetet. A társasházi törvényt jelenleg felülírja egy veszélyhelyzeti rendelet – ismertette. „Direkt megnéztem reggel, még hatályos” – viccelt a rendeleti kormányzással. Egy pozitív változást azért felmutatott: a korábbi szabályozás szerint a napelemek telepítését egy társasházon a lakók az összes tulajdoni hányad 75 százalékával engedélyezhették, most azonban a társasházi közgyűlésen jelen levők több mint felével lehet a telepítést megtiltani. Ismert – mondta –, milyen nehéz összehozni lakógyűlésen a határozatképességet is,

a korábbi szabályozás pedig gyakorlatilag lehetetlenné tette egy társasháznak a napelem telepítését.

A fűtésre alkalmas napkollektorokkal kapcsolatban megjegyezte, ott az adminisztrációs nehézséget az okozza, hogy szükséges a távhőszolgáltató hozzájárulása.

További szabályozási nehézséget okoz a kétszintű szabályozás: mind a fővárosnak, mind a 23 kerületnek van külön Településképi Arculati Kézikönyve és Településképi Rendelete, ami összesen 48 eltérő szabályozót jelent, melyekben az sem ritka, hogy ugyanarra a fogalomra eltérő kifejezéseket használnak.

Jónás szerint a fővárosnak lehetősége lenne egyrészt gyakorlati útmutatót készítenie a kerületek felé, másrészt harmonizálni ezt a 48 szabályozót, harmadrészt pedig fejleszteni a műszakilag elavult épületeket. Arra is rámutatott, a főváros négy látványpontjáról látható épületek tetejére az építészeti értékek megőrzése végett nem telepíthető napelem, azonban a jelenlegi, általános tiltás helyett érdemes lenne a napelemek elhelyezésének kérdését ingatlanok szintjére lebontani és úgy elbírálni.

Szalkai-Lőrincz Ágnes a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közösségi Energiaszolgáltató Nonprofit Kft. (KESZ) képviseletében az energiaközösségek megalkotása mellett foglalt állást. Ismertette, ezek olyan helyi szintű szerveződések, melyek az energiapiacon tevékenykedő entitások, a helyi lakosok, civil szervezetek, kis- és középvállalkozások, illetve az önkormányzati intézmények alkotják. Az energiaközösség helyi energiatermelésre és annak felhasználására törekszik, és csak a fel nem használt mennyiséget osztja meg a nagyfogyasztókkal. A közösség kisfeszültségű hálózatot használ, tagjai okosmérőkkel vannak felszerelve, ez alapján számolnak el egymással a közösség tagjai.

Példaként említette saját, nyilvántartásba vétel alatt álló energiaközösségüket, melynek három entitása is előkészítés alatt áll: a II. kerületi Jurányi inkubátorház, a VIII. kerületi Katica bölcsőde és óvoda, valamint a XIX. kerületi Forrásház Gondozási Központ.

Szalkai-Lőrincz kiemelte,

az energiaközösség a takarékosság mellett egyéb járulékos pozitívummal is jár, példaként említette a közösségépítés, illetve helyben a munkahelyteremtést.

A bevezetőben már említett budapesti szolártérkép megalkotásának részletes folyamatát ismertette a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség képviseletében Soha Tamás, aki a folyamat összegzéseként közölte, a fővárosi tetőkön 5000 megawatt a fotovoltatikus potenciál, miközben a város klímastratégiai tervében 1500 megawatt a kitűzött cél. Vagyis – hangsúlyozta – nem technikai, hanem jogi-szabályozási és gazdasági akadályok lépnek fel a projekt megvalósítása során.

Jónás Zoltán előadására visszautalva azt mondta, számos jól látható, benapozott felületre a kilátási pontok miatt nem telepíthető napelem, ez azonban a benapozott felületeknek mindössze negyede. Soha Tamás aláhúzta, a szolártérkép nem helyettesíti a helyszíni felmérést és a szakértői tervezést, de jó tájékoztatást ad mind a lakosság, mind az önkormányzatok számára. Kérdésre válaszolva elárulta, a szolártérképet tervezik nemcsak az agglomerációra, hanem az egész országra kiterjeszteni, céljuk, hogy országosan díjmentes elérhetően biztosítsák ezt.

Hogy a visszatáplálás teljes tiltása elhibázott kormányzati lépés volt, azt az előadók korábban is elmondták, de a Meter Solutions Kft. megvizsgálja annak lehetőségét, a fővárosban milyen hatással járna az elektromos hálózatra a napelemrendszerek bekapcsolása. A cég nevében Kenessey Tamás tartott előadást, aki a folyamatban levő vizsgálat részeredményeit ismertetve azt mondta, technikai oka ennek nincsen.

A cég egy úgynevezett teljesítményáramlási szimulációval, mely kiterjed majdnem az összes kisfeszültségű hálózati szakaszra, azt vizsgálta, milyen hatással lenne a hálózatra, ha a Soha Tamás által említett 5000 megawattos potenciális kapacitás 30, 50, illetve 70 százalékát betáplálnák. A cég előzetes eredményeit közölve azt mondta,

a lehető legrosszabb forgatókönyv szerint is Budapesten a kis távolságok miatt feszültségemelkedés nem várható,

vidéken előfordulhat, hogy a hálózati felszültség esetleg meghaladja szabvány szerinti maximális 250 voltot. De – ismertette – ez a túlfeszültség energiaközösségekkel, tárolókkal, inverterekkel szabályozható.

Megvizsgálták azt is, adott trafókörzetben mekkora az a százalékos arány, amit be lehet telepíteni, kialakítható-e olyan ideális elosztás, amivel mégis betelepíthető ez a napelemmennyiség. Bár a végleges eredményeket csak május közepén, végén tudják közzétenni, rámutattak, az

5000 megawattos potenciálnak már a 30 százalékos visszatáplálása is kielégíti a fővárosi klímastratégiai tervben foglaltakat.

(mfor.hu)