Az átlagnyugdíjat a friss nyugdíjasok húzzák fel, miközben 2022-ben a nyugdíjasok több mint 50 százaléka a létminimum alatt élt – derül ki a GKI Gazdaságkutató elemzéséből.

A KSH adatai szerint 2022-ben az átlagos öregségi nyugdíj meghaladta a havi 164 ezer forintot, ami a 2023-as év eleji emelést követően közel 189 ezer forint lett. Ez 2011-hez képest 2,1-szeres emelkedés, miközben a nettó keresetek 2,8-szeresükre nőnek. Az emelkedés részben a mindenkori fogyasztói árindexet meghaladó nyugdíjemeléseknek, részben az évről-évre végrehajtott nyugdíjkorrekcióknak (nyugdíj prémium), részben a 13. havi nyugdíjnak, részben viszont annak köszönhető, hogy az új nyugdíjasok induló nyugdíja magasabb, mint az elhunytaké – írja közleményében a GKI Gazdaságkutató.

Mennyire nőtt a reálérték?

A különböző címkéjű emelések hatására azt vélhetnénk, hogy a nyugdíjak jelentős reálérték növekedést értek el az elmúlt években. Habár a normál (nyugdíjba beépülő) emelések jellemzően meghaladták az adott évi áremelkedések ütemét, ez azonban 2020-ig csak 12,8 százalékkal emelte a nyugdíjak vásárlóértékét 2011-hez képest (a fogyasztói árindexszel számolva).

Az ugrás a 2022-es választást megelőző évben történt, ekkor az átlag nyugdíj közel 20 százalékkal haladta meg a 2011-es értéket. 2022-ben az év elején jelentős nyugdíjemelés történt, majd év végén sor került egy újabb korrekcióra, a megugró infláció miatt a reálérték a 2011-est csak 17,8 százalékkal haladta meg, vagyis csökkent a nyugdíjak vásárlóereje 2022-ben.

Forrás: KSH adatok alapján GKI számítás

Idén már csak szinten tartás

A 2023-as emelés(ek) már csak szinten tartásra lesznek elegendők. Ezzel 12 év alatt az átlag nyugdíj reálértéke 17,7 százalékkal (évi 1,4 százalékkal) emelkedik. A különböző, kormányzati „ajándékként” előadott emelések valójában csak elfedik azt a tényt, hogy a korábbi, svájci indexálás ennél kissé jobb helyzetbe hozta volna a nyugdíjasokat (30,2 százalékos emelés úgy, hogy 2012-ben csökkent volna a nyugdíjösszeg. A valóságban a csökkenés nyilván nem valósult volna meg, így a svájci indexálás még jobb eredményt adna.).



Szintén fontos látni, hogy a KSH által közölt fogyasztói árindexszel számolt a gazdaságkutató. Ha ennek nyugdíjas alindexét vesszük, akkor a reálérték-növekedés még kisebb volna. (A 2019-től számított mutató csak 2022-ben válik el jelentősen az átlagos árindextől, ami kissé eltér a köznapi érzettől.)

Szétszakad a nyugdíjas társadalom is

Az átlag nyugdíj és annak emelkedése eltakarja a nyugdíjasok rendkívül különböző élethelyzetét. A KSH szerint csaknem pontosan 2 millió öregségi nyugdíjas volt 2022-ben, akiknek átlag nyugdíja 164 ezer forint volt. Egy másik adatközlés szerint a 2,3 millió fős, saját jogon nyugdíjasok járandóságának 38,7 százaléka haladta meg ezt az értéket.



A másik oldalon a nettó minimálbér (havi 133 ezer Ft) alatt volt a nyugdíjak 42 százaléka. A Policy Agenda szerint a nyugdíjas létminimum 2020-ban havi 114 ezer forint volt, ami 2022-ben 145 ezer forintra emelkedhetett az átlagtól eltérő nyugdíjas fogyasztói kosár miatt. Ez alapján 1,2 millió nyugdíjas, a nyugdíjasok több mint felének nyugdíja nem érte el a nyugdíjas létminimum szintjét 2022-ben. Várhatóan 2023-ban a helyzet még rosszabb lesz, mivel a nyugdíjas árindex ismét meghaladja majd a kapott emelés mértékét. (Az én pénzem)