A világ leggyorsabb számítógépének felépítését rendelte el 2025-ig Barack Obama amerikai elnök.

Az új szuperkomputer hússzor gyorsabb lenne, mint a jelenlegi csúcstartó kínai számítógép. Obama elnök egy új állami részleg létrehozását is elrendelte, ez állna elő az exaflop teljesítményű szuperszámítógéppel - írja a lap.

 Az Egyesült Államok az új szuperszámítógéptől összetett szimulációk végrehajtását és a tudományos kutatás megkönnyítését várja. A szerkezet segítségével (amely másodpercenként egytrillió számítást tudna elvégezni – vagyis egy „exaflop" teljesítményre lenne képes) a jelenleginél jóval pontosabb előrejelzések készíthetnének az időjárási adatokból, további felhasználási területként megkönnyítheti az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) tudósainak munkáját is.

Obama és egy newarki diák egy számítástechnikai versenyen
Kevin Lamarque / Reuters

A világ leggyorsabb számítógépe napjainkban a kínai Tianhe-2 (Tejút-2)elnevezésű szerkezet. A 33,85 „petaflop" teljesítményű Tejút-2 majdnem kétszer gyorsabb, mint a második helyezett amerikai számítógép, amely az Egyesült Államok energiaügyi minisztériumának tulajdonában van.

Magyarország nem dúskál szuperszámítógépekben. A legnagyobbat idén júniusban adták át Debreceni Egyetemen. A Szilárd Leó fizikus után Leó fantázianevet viselő, a világ 308. legnagyobb szuperszámítógépe másfélmilliárd forintba került.

A debreceni gép teljesítménye 197,2 teraflops, vagyis másodpercenként 197 ezerszer egymilliárd lebegőpontos művelet végez. (A kínai Tianhe-2 nagyjából százhetvenszer gyorsabb.) A hazai szuperszámítógépek között nagyon fontos, hogy 2013-tól a világszínvonalú WIGNER Adatközpont ad otthont a CERN kihelyezett Tier-0 infrastruktúrájának, és így kulcsszerepet tölt be a Nagy Hadronütköztető (LHC) adatainak feldolgozásában, egyúttal a Higgs-bozon kutatásában.

Obama a tavaszi tudományos kiállításon a Fehér Házban - nincs elájulva
Jonathan Ernst / Reuters

De mégis miért kell építeni szuperszámítógépet kérdésre Benczúr András, a „Big Data - Lendület" kutatócsoport vezetője több okot is említett. Atomfizikai, asztrofizikai, biológiai, genetikai mérések és szimulációk esetében a nyers erő gyakran a legfontosabb szempont. A tudományos igényeken túl nagy részben biztosan presztízs beruházásról van szó, a Kínával folyó verseny része. Mind költségében, mind céljaiban hasonló az Űrprogramhoz. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a látszólag csak presztízs célból folyó kutatások rengeteg gyakorlati hozadékkal járnak. Az MTA SZTAKI munkatársa szerint a szuperszámítógép számára kialakított új rendszerterv, a gép kihasználására fejlesztett radikálisan új szoftverek lehet, hogy tíz-húsz év múlva már minden nagyobb cég szervertermében ott lesznek, és ebből nagyon sokat profitálhatnak a fejlesztésben részt vevő kutató-fejlesztő cégek.

Szuperszámítógép a berlini Konrad-Zuse központban
Thomas Peter / Reuters

Napjaink szupergépei egyre inkább több, kisebb teljesítményű gépből állnak, akár földrajzilag is elosztva. Ebben a konstellációban lehet, hogy nem kerülnek fel a szupergépek listájára – hiszen a részelemek egyenként nem szupergépek –, de összességében sokkal nagyobb kapacitást jelentenek az éllovasoknál.

Így néz ki a Nagy Hadronütköztető számítógépparkja
Pierre Albouy / Reuters

A Google által használt számítógépek összteljesítményét valószínűleg meg sem közelítik az egyedi szupergépek, de a Google nem is szívesen árul el részleteket az infrastruktúrájáról. Benczúr András szerint azzal is tisztában kell lenni, hogy az IT eszközök áramfelvételével, hűtésével összefüggő széndioxid-kibocsátás körülbelül a légi közlekedés kibocsátásával azonos.

nol.hu (Címlap: A világ leggyorsabb gépe a Tejút-2 // Fotó: extremetech.com)