Az ATV forrásai szerint bizarr helyzet alakulna ki, ha a KDNP kitolatna a kétharmados támogatottságot igénylő módosítás mögül, amely így csak ellenzéki segítséggel mehetne át a parlamenten.

A módosítás szövegéről tegnap megtartott ötpárti egyeztetés során Gulyás Gergely, a törvényelőkészítő bizottság fideszes elnöke valamennyi frakció képviselőjét azzal nyugtatta, hogy az új szöveg alapján egyetlen egyház sem jár rosszul: a törvényben jelenleg is biztosított jogaik nem sérülnek. A szocialisták azért nem vettek részt a találkozón, mert a kormány egyetlen észrevételüket sem akceptálta – így a Starsbourgban a magyar állammal szemben pernyertes kisegyházak rehabilitációjára vonatkozót sem - írja az ATV.

A lap szerint, a Jobbik és az LMP is előremutatónak látja a javaslatot, és megfelelő feltételek mellett nem zárkóznak el annak megszavazásától – nyilatkozta az ötpárti egyeztetés után Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. A Jobbik vezetésének döntéseire rálátó forrásunk szerint az új szöveget lényegesen jobbnak tartják, mint a hatályost, főleg azért, mert „innentől nem a Fidesz dönti el, hogy ki egyház Magyarországon és ki nem”.

Vagyis „akár támogatható is lehet” – tette hozzá informátorunk –, de erről még nem született végleges döntés a frakcióelnökségben.

Befekszik a KDNP a módosításnak?

A kereszténydemokraták hallgatása nem véletlen. Információink szerint nem elégedettek a módosítás irányával, és azt is sérelmezik, hogy nem sok szerep jutott számukra a koncepció kialakításánál. Magas rangú KDNP-s forrásunk szerint „három éves fölösleges kálvária és nemzetközi meghurcoltatás után a kereszténydemokraták eredeti javaslatához jutottunk vissza”. Úgy látja, teljesen fölösleges volt a Fidesznek az az akciója, melynek során a bíróságoktól a parlament hatáskörébe került az egyházak bejegyzése, még akkor is, ha e mögött nemzetbiztonsági indítékok húzódtak meg.

Politikus forrásunk bonyolultnak tartja az egyházaknak a módosításba foglalt újbóli kategorizálását, és szerinte a 3+1 felekezet típus helyett vissza kéne térni a KDNP eredeti koncepciójához, amely csupán vallási egyesületekről és egyházakról beszélt. Azzal kapcsolatban viszont nincs kifogása, hogy az államnak az úgynevezett „bejegyzett egyházakkal” kötött együttműködési megállapodását a parlament iktassa törvénybe, mivel – mint mondta – az csupán a vatikáni szerződés mintájára létrejött külön megállapodásokat emeli törvényerőre. (Ilyen szerződés egyelőre 3 van: az evangélikus és a református egyházzal, illetve a zsidó felekezettel)

Variációk egy törvényre

A 2011 nyarán megszületett, és véglegesnek szánt új egyházügyi törvény kidolgozása a koalíciós feladatmegosztás értelmében a KDNP hatáskörébe tartozott. Június közepén önálló képviselői indítványként be is nyújtották az Országgyűlés elé. A javaslat két kategóriáról: egyházakról és vallási egyesületekről beszélt. Előbbiek egy részét három táblázatba osztották, a többieket a civil szférába irányították át, ahonnan felmenő rendszerben juthattak volna korábbi státuszukhoz. A bejegyzést – szakértői asszisztencia mellett – a Fővárosi Bírósághoz utalták.

A KDNP-s törvényjavaslat zárószavazását megelőző hétvégén a Fidesz „átvarrta” a jogszabály végső szövegét, amelyben a leglényegesebb változtatás az volt, hogy a jövőben nem a bíróságok, hanem az Országgyűlés dönt majd az egyházak bejegyzéséről.

Lázár János akkor úgy vélte, a kereszténydemokraták javaslata dobozba zárta az egyházakat, míg a Fidesz „nyitott listában gondolkodik”.

Ennek eredménye egy 14 tagból álló törvényi felsorolás lett, a többi intézményfenntartó vagy közfeladatot ellátó egyházzal pedig 2011. december 31-ig kellett megállapodnia a kormánynak.

Ezt a variánst az Alkotmánybíróság közjogi érvénytelenségre hivatkozva még abban az évben megsemmisítette. Mivel azonban a kormány mindenképpen az Alaptörvénnyel együtt szerette volna életbe léptetni az új szabályozást, több tucat fideszes képviselő – némi kiigazítással – nyomban benyújtotta a T. Ház elé az AB által elkaszált verziót. 2012 tavaszán pedig a de¬cemberben elismert 14 mellé a parlament újabb 18 egyház státuszát szentesítette a jogállásuk fenntartását igényélő 84 egyház közül.

Abból a 66 felekezetből, akik ekkor így elveszítették egyházi státuszukat, többen a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordultak és azóta pernyertesként követelik eredeti státuszukat.

Jön az egyházi elitliga?

Visszatérve az aktuális módosításra: nyitva marad annak a jelenleg bevett egyházként működő 32 felekezetnek a kérdése is, akik a módosítás értelmében bejegyzett egyházzá minősülnek vissza, és helyüket várhatóan a három történelmi egyház veszi át.

atv.hu